// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Ha már csökken a benzin ára, a román vasúttársaság is gondolt egyet

// HIRDETÉS

Legalább olcsóbban vonatozhatunk, ha már egy örökkévalóságig tart célba érni.

A vasúti infrastruktúra siralmas állapotát figyelembe véve nehéz szarkazmus nélkül megírni a hírt, miszerint a Román Vasúttársaság (CFR) utasszállító részlege úgy döntött, csökkenti a hétvégi vonatjegyárakat. De abban szinte biztosak vagyunk, hogy a két dolog nem áll összefüggésben, vagyis nem azért csökkentik a jegyárakat, mert olyan gyenge a szolgáltatás minősége, hanem mert néha szokták, persze csak átmenetileg.

De lássuk a tényeket! A CFR Călători minimum 15, maximum 35 százalékkal csökkenti a hétvégi árait, ez mindegyik vonattípusra érvényes, első- és másodosztályon egyaránt. Például a Bukarest–Brassó vonalon közlekedő interregionális vonattal ezentúl 48,6 lej helyett 32,95 lejért utazhatunk. Ugyanezen a vonalon Regio Expresszel (értsd: személyvonattal) 25 lej helyett 16,6 lej lesz a vonatozás. Egy másik példa: Brassóból Csíkszeredába 20,8 lejbe kerül majd hétvégenként az interregionális vonatjegy.

Ezek alapján kiszámoltuk, hogy az egyik „kedvenc” útvonalunkon, Szatmárnémeti és Kolozsvár között megéri-e ezentúl vonatozni, de az árcsökkentéssel sem győztek meg bennünket arról, hogy legközelebb válasszuk CFR-t. Az egyetlen közvetlen járat közel öt óra alatt teszi meg a 285 kilométert (Nagyváradon keresztül), ami mindeddig 47,6 lejbe került, 35 százalékos engedménnyel körülbelül 32 lej lesz. Csak miheztartás végett, autóbusszal három óra lehet megtenni a két város közötti távot (ami közúton 170 km), és 40 lejbe kerül.

Kolozsvár és Marosvásárhely között a közvetlen járat 2 óra 40 perc alatt tesz meg 127 km-t, mindezért 39,5 lejt fizettünk eddig, ezentúl hétvégenként 26 lejt fogunk – ha csak nem választjuk a kocsárdi átszállásos megoldást (ami már Dsida Jenő idejében sem volt jó ötlet), így kb. öt óra alatt juthatunk el az egyik városból a másikba, mindössze 10 lejért. Persze, csak hétvégenként.

Aki élni szeretne a CFR remek árengedményeivel, az személyesen keresse fel az állomások jegypénztárait, ugyanis csak az onnan vásárolt jegyekre adnak kedvezményt…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS