// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Ha kapnánk annyi egylejest, ahány lej kártérítést fizetünk az autópálya-építőknek, lenne 686 millió lejünk

// HIRDETÉS

Így viszont ennyivel vagyunk mínuszban. És ezt az összeget 2019 óta perkálta ki a gondatlan állam az adófizetők pénzéből…

2019 óta csak kártérítésként 686 millió lejt fizetett ki a román állam az autópálya-építtetőknek, illetve az országutak felújításán dolgozó vállalkozóknak.

Az ok egyszerű: hanyagság.

A cégek, amelyek jogi úton harcolták ki maguknak a kártérítéseket, jobbára arra panaszkodtak, hogy az állam nemtörődömsége késleltette a munkálatokat, ezért csúsztak meg a szerződésekben rögzített határidők. Mert például az illetékesek nem sajátították ki időben a nyomvonalakon fekvő területeket, nem biztosították a megfelelő feltételeket, esetleg régi, „irodákból elvégzett” tanulmányok alapján írták ki a közbeszerzést, az építtető pedig a helyszínen szembesült azzal, hogy semmi sem úgy van, ahogy a tanulmányban szerepelt.

A legnagyobb lóvét, 101 millió lejt a görög Aktor cég képviselői karmolták el kártérítésként Romániától

– ők annak idején a DN6-os főút Krassó-Szörény megyei szakaszát (Domásnya és Karánsebes között) újították fel, és hát adódtak gondok. De az olasz Astaldi is felvasalt 87 millát az A2-es autópálya Medgidia–Constanţa közötti szakaszán felmerülő gubancok miatt, és szép összegeket nyertek kártérítésként a spanyol FCC és az olasz Impesa Pizzarotti és a Tirena Scavi cégek is.

Az említett 686 millához pedig még hozzá kell adni azt a 236 milliót amit részletekben fizetünk ki az olasz Salini cégnek, meg azt a 28 milliócskát, amelyet a görög Aktor vár tőlünk.

Cătălin Drulă közlekedési miniszter pedig már elő is állt a megoldással.

Tudja, mi az?

Kapaszkodjun meg:

alaposabban elő kéne készíteni a projekteket.

Hogy erre eddig nem gondoltunk…

Persze azt is megjegyezte, hogy az építtető cégek sem szentek, hiszen egyik-másik nagyobb hangsúlyt fektet az ügyvédekre, mint a mérnökökre, de igaz, ami igaz: ha ez az ország rendes országként tudna funkcionálni, ahol az illetékesek teszik a dolgukat, nem kéne ennyi pénzt fölöslegesen kiszórni az ablakon.

Ja, és lennének autópályáink…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Főtér

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről

Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS