Hiányzik a mérai csűrfesztivál? Akkor tekintse át a Fonó Selection kínálatát. Mi szóltunk.
Jó hírünk van azok számára, akiknek máris hiányzik a rendszerint augusztusban zajló Méra Világzenei Csűrfesztivál vérpezsdítő hangulata, melynek programjába bármi belefér, ami valamilyen módon a népzenéből táplálkozik s tüzet tud rakni a talpunk alá.
Egy hasonló hőfokú, műfajokon átívelő szárnyalásra invitál a Fonó Selection elnevezésű koncertsorozat is, amely Kolozsváron indul útjára a Rhédey Café-ban, és a magyar világzenei színtér kiemelkedő produkcióit kívánja bemutatni az itteni közönségnek.
November 15-én 19 órától a hagyományos cigányzenét és a dzsesszt ötvöző Cimbalom Brothers kezdi a sorozatot, melynek tavaly megjelent első lemeze rögtön felkerült a legrangosabb műfaji listára, a World Music Charts Europe-ra, ami 24 ország 50 világzenei rádiósának szavazatai alapján áll össze. Hadd szóljon:
[embed]
[/embed]
Egy héttel később, november 22-én 20 órától a Csángálló lép fel a kávézó koncerttermében, melynek muzsikája egyszerre idézi meg a gyimesi és moldvai csángók zenei világát, illetve a balkáni népzenét.
[embed]
[/embed]
Aznap fellép még a Dil Mastana is, ők nemzetközi színtéren is jeles képviselői a radzsasztáni langa közösség ősi zenéjének. Elődeik királyi családok hivatásos zenészei voltak. Dallamaik érintetlen, tiszta formában őrzik az ősi indiai zene hagyományait.
[embed]
[/embed]
November 29-én Dresch Mihály érkezik a Rhédeybe, akit valószínűleg senkinek nem kell bemutatni: a magyar jazz egyik legfontosabb egyénisége a fiatal zenészekből álló Dresch Vonós Quartettel mutatkozik be Kolozsváron. Zenei palettájukon egyszerre van jelen a szaxofonosra évtizedek óta jellemző ethno-jazzes megszólalás és a hagyományos falusi népzene, amit az improvizáció és a Kárpát-medencei zenei gyökerek tartanak össze.
[embed]
[/embed]
A Fonó Budai Zeneház, a magyarországi népzenei és világzenei lemezek vezető kiadója a Traditio Transylvanica Alapítvánnyal és a Méra World Music szervezőivel fogott össze a sorozat érdekében, a belépés a koncertekre ingyenes, a helyek száma korlátozott.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.