Hiányzik a mérai csűrfesztivál? Akkor tekintse át a Fonó Selection kínálatát. Mi szóltunk.
Jó hírünk van azok számára, akiknek máris hiányzik a rendszerint augusztusban zajló Méra Világzenei Csűrfesztivál vérpezsdítő hangulata, melynek programjába bármi belefér, ami valamilyen módon a népzenéből táplálkozik s tüzet tud rakni a talpunk alá.
Egy hasonló hőfokú, műfajokon átívelő szárnyalásra invitál a Fonó Selection elnevezésű koncertsorozat is, amely Kolozsváron indul útjára a Rhédey Café-ban, és a magyar világzenei színtér kiemelkedő produkcióit kívánja bemutatni az itteni közönségnek.
November 15-én 19 órától a hagyományos cigányzenét és a dzsesszt ötvöző Cimbalom Brothers kezdi a sorozatot, melynek tavaly megjelent első lemeze rögtön felkerült a legrangosabb műfaji listára, a World Music Charts Europe-ra, ami 24 ország 50 világzenei rádiósának szavazatai alapján áll össze. Hadd szóljon:
[embed]
[/embed]
Egy héttel később, november 22-én 20 órától a Csángálló lép fel a kávézó koncerttermében, melynek muzsikája egyszerre idézi meg a gyimesi és moldvai csángók zenei világát, illetve a balkáni népzenét.
[embed]
[/embed]
Aznap fellép még a Dil Mastana is, ők nemzetközi színtéren is jeles képviselői a radzsasztáni langa közösség ősi zenéjének. Elődeik királyi családok hivatásos zenészei voltak. Dallamaik érintetlen, tiszta formában őrzik az ősi indiai zene hagyományait.
[embed]
[/embed]
November 29-én Dresch Mihály érkezik a Rhédeybe, akit valószínűleg senkinek nem kell bemutatni: a magyar jazz egyik legfontosabb egyénisége a fiatal zenészekből álló Dresch Vonós Quartettel mutatkozik be Kolozsváron. Zenei palettájukon egyszerre van jelen a szaxofonosra évtizedek óta jellemző ethno-jazzes megszólalás és a hagyományos falusi népzene, amit az improvizáció és a Kárpát-medencei zenei gyökerek tartanak össze.
[embed]
[/embed]
A Fonó Budai Zeneház, a magyarországi népzenei és világzenei lemezek vezető kiadója a Traditio Transylvanica Alapítvánnyal és a Méra World Music szervezőivel fogott össze a sorozat érdekében, a belépés a koncertekre ingyenes, a helyek száma korlátozott.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.