// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Fonódjunk össze a táncban: olyan világzenei koncertsorozat lesz Kolozsváron, hogy ihaj!

// HIRDETÉS

Hiányzik a mérai csűrfesztivál? Akkor tekintse át a Fonó Selection kínálatát. Mi szóltunk.

Jó hírünk van azok számára, akiknek máris hiányzik a rendszerint augusztusban zajló Méra Világzenei Csűrfesztivál vérpezsdítő hangulata, melynek programjába bármi belefér, ami valamilyen módon a népzenéből táplálkozik s tüzet tud rakni a talpunk alá.

Egy hasonló hőfokú, műfajokon átívelő szárnyalásra invitál a Fonó Selection elnevezésű koncertsorozat is, amely Kolozsváron indul útjára a Rhédey Café-ban, és a magyar világzenei színtér kiemelkedő produkcióit kívánja bemutatni az itteni közönségnek.

November 15-én 19 órától a hagyományos cigányzenét és a dzsesszt ötvöző Cimbalom Brothers kezdi a sorozatot, melynek tavaly megjelent első lemeze rögtön felkerült a legrangosabb műfaji listára, a World Music Charts Europe-ra, ami 24 ország 50 világzenei rádiósának szavazatai alapján áll össze. Hadd szóljon:

[embed]

[/embed]

Egy héttel később, november 22-én 20 órától a Csángálló lép fel a kávézó koncerttermében, melynek muzsikája egyszerre idézi meg a gyimesi és moldvai csángók zenei világát, illetve a balkáni népzenét.

[embed]

[/embed]

Aznap fellép még a Dil Mastana is, ők nemzetközi színtéren is jeles képviselői a radzsasztáni langa közösség ősi zenéjének. Elődeik királyi családok hivatásos zenészei voltak. Dallamaik érintetlen, tiszta formában őrzik az ősi indiai zene hagyományait.

[embed]

[/embed]

November 29-én Dresch Mihály érkezik a Rhédeybe, akit valószínűleg senkinek nem kell bemutatni: a magyar jazz egyik legfontosabb egyénisége a fiatal zenészekből álló Dresch Vonós Quartettel mutatkozik be Kolozsváron. Zenei palettájukon egyszerre van jelen a szaxofonosra évtizedek óta jellemző ethno-jazzes megszólalás és a hagyományos falusi népzene, amit az improvizáció és a Kárpát-medencei zenei gyökerek tartanak össze.

[embed]

[/embed]

A Fonó Budai Zeneház, a magyarországi népzenei és világzenei lemezek vezető kiadója a Traditio Transylvanica Alapítvánnyal és a Méra World Music szervezőivel fogott össze a sorozat érdekében, a belépés a koncertekre ingyenes, a helyek száma korlátozott.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS