A 13. Kolozsvári Magyar Napokon nyitották meg és áldották meg ismét a főtéri Szent Mihály-templomot. Kívül-belül körbefotóztuk, mutatjuk, milyen lett a templom több mint három évnyi felújítás és az állványok leszerelése után.
Aki Kolozsváron jár, nem tudja nem észrevenni a Szent Mihály-templomot. A városközpontban magasodó, gótikus stílusban épült 14. századi római katolikus templomot persze a Főtéren állva lehet a maga teljességében megszemlélni, de a közel nyolcvan méteres tornya a távolabbi városrészekből is látható.
Erdély második legnagyobb alapterületű templomát 2018 márciusában kezdték felújítani EU-s és magyar állami támogatásból. A külső-belső felújítási munkálatok során kijavították a tetőzetét és a hatalmas tömbökből épült kőfalakat, restaurálták a belteret, régészeti feltárási munkálatok is folytak a templom környékén és belsejében és teljesen újjáépítették a toronyba felvezető lépcsőzetet is.
A munkálatok nemrég befejeződtek, a templomot ismét megnyitották, az ünnepélyes újranyitást és megáldást pedig a 13. Kolozsvári Magyar Napokra időzítették. Akik ott lehettek az augusztus 13-i ünnepi ceremónián és szentmisén, láthatták a hatalmas munka eredményét. Akiknek ez nem sikerült, most megmutatjuk, hogy is néz ki kívülről és belülről az impozáns Szent Mihály-templom. Ám ha Kolozsváron jár, ne hagyja ki az élményt, nézze meg saját szemével is a város ikonikus építményét!
[gallery type="rectangular" columns="1" size="full" ids="511714,511711,511657,511666,511660,511678,511615,511633,511618,511651,511621,511624,511630,511648,511645,511636,511681,511639,511642,511663,511654,511669,511672,511675,511684,511687,511690,511693,511696,511723,511699,511702,511705,511708,511720"]
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)
Ki kell menekíteni az ukrán határ menti Tulcea megyei Plauru falu lakóit az ukrán kikötői infrastruktúra elleni éjszakai orosz támadások után – derült ki hétfőn.
… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!
A ma éjjeli drónincidensről tájékoztató cikkünk posztja alatt több olvasónk is arról számolt be, hogy hangos zajra riadt fel szerdára virradóan. „Nagyon hangos volt, éjjel 2-kor arra ébredni, hogy gépek zúgnak a fejünk fölött!”
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?