3,5 millió eurós kártérítést kell fizetnie Elena Udreának
Ahogy Juhász Gyula költő emlegette híres versében: „milyen volt szőkesége, nem tudom már” – emlékeznek még Elena Udrea miniszterasszonyra? Nos, úgy tűnik, az igazságszolgáltatás emlékszik, őkelme ugyanis még börtönben van, de kissé változik körülötte a légkör.
Elena Udrea volt turisztikai miniszter végül megúszta a Hidroelectrica-ügyet (ha valaki fel szeretné frissíteni az emlékezetét az üggyel kapcsolatban, megteheti itt), amelyben azzal vádolták, hogy közel ötmillió dollárnak megfelelő összegű kenőpénzeket fogadott el, miután a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elutasította a perújítási kérelmet. A bírák elutasították Udrea fellebbezését is, ami azt jelenti, hogy meg kell fizetnie a 3,5 millió eurós kártérítést az ügyben – írja a News.ro.
Olvasson még:
Elena Udrea és Dan Andronic újságíró ellen 2017. december 20-án emeltek vádat a DNA ügyészei befolyással való üzérkedés és pénzmosás, illetve hamis tanúzás miatt. A volt miniszterasszonyt azzal vádolják, hogy ötmillió dollárt követelt Bogdan Buzăianu üzletembertől, hogy cserébe közbenjárjon a Hidrolectrica és az ő cége közötti szerződés fenntartása érdekében.
Borul a bili: volt belügyminisztériumi alkalmazott és tartalékos ezredes keveredett embercsempész-botrányba
Van annak azért valami diszkrét bája, ahogy itt Kelet-Európában működnek a dolgok, látszólag a legösszeférhetetlenebb tisztségek és tevékenységek boronálódnak össze… Ahogy történt most is. A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség – a DIICOT – munkavállalói vízumokkal üzérkedő embercsempész hálózatot leplezett le, amely ráadásul a bevándorlási hivatal korrupt, megvesztegetett alkalmazottait is bevonta a tevékenységébe.
Hogy miért olyan az egész, mint egy bonyolult narratív szálakkal ellátott vérbeli balkáni bűnügyi regény? Mert a bűnszervezetet nem más hozta létre, mint egy volt román belügyminisztériumi alkalmazott, aki 2022 óta tartotta fenn a hálózatot. Ez az ember hét, külföldi munkaerő importjával foglalkozó céget alapított a közelmúltban, de a munkaközvetítői feladatokat enyhén szólva másképp látta el: a munkavállalói vízummal behozott migránsoknak megkönnyítették a bejutást a schengeni övezetbe, ha borsos áron megfizették ezt nekik. A hét cég közül néhányat egy nyugalmazott ezredes irányít, aki állítólag nyugdíjba vonulása után nagy összegekhez jutott egy külföldi munkaerőt alkalmazó cégen keresztül – állítják az ügyészek.
A G4Media portál úgy tudja, hogy több belügyminisztériumi tiszt is érintett, őket koordinálta a korábbi belügyi alkalmazott a fiktív munkaszerződésekhez juttatott bevándorlók ügyében. A razziák célpontjai az Aradi Bevándorlási Főfelügyelőség és a Krassó-Szörényi Bevándorlási Főfelügyelőség intézményei – ezek alkalmazottai állítólag szemet hunytak a migránsok vízumának lejárta felett, akiket nem utasítottak ki az országból.
A román hírportál korábban arról cikkezett, hogy a korrupcióba fulladó Romániában milyen sürgős és gyors jogalkotási beavatkozásra lenne szükség annak érdekében, hogy a hadsereg, a rendőrség és a titkosszolgálatok különleges nyugdíjasai számára kifejezetten tilos legyen bizonyos tevékenységeket folytatni a nyugdíjba vonulásuk után, és tilos legyen bármilyen fellépniük az állam ellen, amely vaskos nyugdíjakat fizet nekik.
Június 9-én minden külföldön tartózkodó romániai állampolgár szavazhat…
…bármelyik szavazóhelyiségben! A külügyminisztérium kedden jelentette ezt be – az európai parlamenti választásokon minden külföldön szavazati joggal rendelkező román állampolgár – függetlenül attól, hogy lakóhelye, tartózkodási helye vagy ideiglenes tartózkodási helye külföldön van-e, élhet ezzel a jogával.
A külügyminisztérium képviseletében Iulian Ivan arra hívta fel a figyelmet, hogy külföldön kicsit más időkeretben fog zajlani a szavazás: a tengerentúli szavazás szombaton 22 órakor kezdődik az első szavazóhelyiség megnyitásával az új-zélandi Aucklandben, és 34 órán át tart időzónánként, az utolsó tengerentúli szavazóhelyiségek június 10-én, hétfőn, közép-európai idő szerint reggel 8 órakor zárnak. Az utolsó szavazóhelyiségek az Egyesült Államok nyugati partján és Kanadában zárnak be.