Elena Udrea 3,5 millió eurós kártérítést fog fizetni a Hidroelectrica-ügyben – keddi hírek

Volt belügyminisztériumi alkalmazott és tartalékos ezredes működtetett egy embercsempész hálózatot. Így szavazhatunk, ha külföldön élő román állampolgárok vagyunk.

Hirdetés

3,5 millió eurós kártérítést kell fizetnie Elena Udreának

Ahogy Juhász Gyula költő emlegette híres versében: „milyen volt szőkesége, nem tudom már” – emlékeznek még Elena Udrea miniszterasszonyra? Nos, úgy tűnik, az igazságszolgáltatás emlékszik, őkelme ugyanis még börtönben van, de kissé változik körülötte a légkör.

Elena Udrea volt turisztikai miniszter végül megúszta a Hidroelectrica-ügyet (ha valaki fel szeretné frissíteni az emlékezetét az üggyel kapcsolatban, megteheti itt), amelyben azzal vádolták, hogy közel ötmillió dollárnak megfelelő összegű kenőpénzeket fogadott el, miután a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elutasította a perújítási kérelmet. A bírák elutasították Udrea fellebbezését is, ami azt jelenti, hogy meg kell fizetnie a 3,5 millió eurós kártérítést az ügyben – írja a News.ro.

Elena Udrea és Dan Andronic újságíró ellen 2017. december 20-án emeltek vádat a DNA ügyészei befolyással való üzérkedés és pénzmosás, illetve hamis tanúzás miatt. A volt miniszterasszonyt azzal vádolják, hogy ötmillió dollárt követelt Bogdan Buzăianu üzletembertől, hogy cserébe közbenjárjon a Hidrolectrica és az ő cége közötti szerződés fenntartása érdekében.

Borul a bili: volt belügyminisztériumi alkalmazott és tartalékos ezredes keveredett embercsempész-botrányba

Van annak azért valami diszkrét bája, ahogy itt Kelet-Európában működnek a dolgok, látszólag a legösszeférhetetlenebb tisztségek és tevékenységek boronálódnak össze… Ahogy történt most is. A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség – a DIICOT – munkavállalói vízumokkal üzérkedő embercsempész hálózatot leplezett le, amely ráadásul a bevándorlási hivatal korrupt, megvesztegetett alkalmazottait is bevonta a tevékenységébe.

Hogy miért olyan az egész, mint egy bonyolult narratív szálakkal ellátott vérbeli balkáni bűnügyi regény? Mert a bűnszervezetet nem más hozta létre, mint egy volt román belügyminisztériumi alkalmazott, aki 2022 óta tartotta fenn a hálózatot. Ez az ember hét, külföldi munkaerő importjával foglalkozó céget alapított a közelmúltban, de a munkaközvetítői feladatokat enyhén szólva másképp látta el: a munkavállalói vízummal behozott migránsoknak megkönnyítették a bejutást a schengeni övezetbe, ha borsos áron megfizették ezt nekik. A hét cég közül néhányat egy nyugalmazott ezredes irányít, aki állítólag nyugdíjba vonulása után nagy összegekhez jutott egy külföldi munkaerőt alkalmazó cégen keresztül – állítják az ügyészek.

A G4Media portál úgy tudja, hogy több belügyminisztériumi tiszt is érintett, őket koordinálta a korábbi belügyi alkalmazott a fiktív munkaszerződésekhez juttatott bevándorlók ügyében. A razziák célpontjai az Aradi Bevándorlási Főfelügyelőség és a Krassó-Szörényi Bevándorlási Főfelügyelőség intézményei – ezek alkalmazottai állítólag szemet hunytak a migránsok vízumának lejárta felett, akiket nem utasítottak ki az országból.

A román hírportál korábban arról cikkezett, hogy a korrupcióba fulladó Romániában milyen sürgős  és gyors jogalkotási beavatkozásra lenne szükség annak érdekében, hogy a hadsereg, a rendőrség és a titkosszolgálatok különleges nyugdíjasai számára kifejezetten tilos legyen bizonyos tevékenységeket folytatni a nyugdíjba vonulásuk után, és tilos legyen bármilyen fellépniük az állam ellen, amely vaskos nyugdíjakat fizet nekik.

Június 9-én minden külföldön tartózkodó romániai állampolgár szavazhat…

Hirdetés

…bármelyik szavazóhelyiségben! A külügyminisztérium kedden jelentette ezt be – az európai parlamenti választásokon minden külföldön szavazati joggal rendelkező román állampolgár – függetlenül attól, hogy lakóhelye, tartózkodási helye vagy ideiglenes tartózkodási helye külföldön van-e, élhet ezzel a jogával.

A külügyminisztérium képviseletében Iulian Ivan arra hívta fel a figyelmet, hogy külföldön kicsit más időkeretben fog zajlani a szavazás: a tengerentúli szavazás szombaton 22 órakor kezdődik az első szavazóhelyiség megnyitásával az új-zélandi Aucklandben, és 34 órán át tart időzónánként, az utolsó tengerentúli szavazóhelyiségek június 10-én, hétfőn, közép-európai idő szerint reggel 8 órakor zárnak. Az utolsó szavazóhelyiségek az Egyesült Államok nyugati partján és Kanadában zárnak be.

 

 

Hirdetés