Fellélegezhettek a polgármesterek és a megyei önkormányzatok elnökei, miután az előzetes tervekkel szemben januártól mégsem törlik el a különnyugdíjukat.

A kormány ugyan felelősségvállalással – vagyis a parlamenti vita megkerülésével – elfogadta a speciális nyugdíjak eltörlését, azonban az ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt alkotmánybíróságon támadta meg a rendeletet, így a talárosok döntéséig a különleges juttatások továbbra is járnak.

Így aztán mindazok, akik 1992 után polgármesteri tisztséget töltöttek be, extranyugdíjra jogosultak, amelynek összege akár 7000 lej is lehet.

A hatályos törvény értelmében az érintettek különleges nyugdíját úgy számolják ki, hogy a havi illetményük 0,4 százalékát beszorozzák az általuk polgármesterként eltöltött hónapok számával – ám ez a szám nem lehet több 144 hónapnál, vagyis 12 évnél, ami három teljes mandátumot jelent.

Ezt csak azok nem kaphatják, akiket jogerősen elítéltek.

Így aztán például Nicilae Robu temesvári polgármester, aki jelenleg havi 6 736 lejes illetményt kap, két polgármesteri mandátum után 2592, három után pedig 3888 lej extranyugdíjra jogosult.

A nála lényegesen jóval kereső Emil Boc kolozsvári polgármester viszont még kiadósabb pénzesőre számíthat: mivel havi 12 520 lejt kap, három mandátum után 7211 lejnyi extranyugdíj ütné a markát.

A Bocéhoz hasonló nagyságrendű illetményt kapnak a megyei önkormányzatok elnökei és alelnökei is, így ők sem járnának rosszul.

A községi polgármesterek azért már nincsenek ilyen jó helyzetben: mivel ők átlagosan havi 5550 lejt kapnak, három mandátum után alig több mint 3000 lej nyugdíjat kapnának – már persze a rendes, állami nyugdíj mellett.

És persze mindezt a mi adónkból.