// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Egy pár milliméteres rovar inváziója miatt lassan teljesen elpusztulnak a legszebb erdélyi hegyvidékeink lucfenyői

// HIRDETÉS

Az idei nyár időjárása drámai módon felgyorsította a betűzőszú terjedését, a biológusok szerint szinte lehetetlen megállítani a pusztítást. Hogy jutottunk idáig?

Nem csak az illegális tarvágások, egy apró rovar, a betűzőszú gyors terjedése is veszélyezteti az Erdélyi-szigethegység Natúrparkot. Az idei csapadékmentes, forró nyár drámai módon felgyorsította a lucfenyvesek legnagyobb kártevőjeként számon tartott bogár szaporodását, aminek következtében

több ezer hektárnyi erdő került veszélybe.

A betűzőszú (Ips typographus L.) jelenléte nem újdonság, mindeddig azonban nem keltett túl nagy aggodalmat. A natúrpark igazgatója, Alin Moș szerint 2017-ben, egy óriási vihar rengeteg fát kidöntött, ami kedvező környezetet biztosított a betűzőszú terjedésének. A park tudományos bizottsága akkor úgy döntött, hogy először eltávolítják a megtámadt fákat, abban bízva, hogy a rovarok nem terjeszkednek tovább az egészséges fenyőkre. Az intézkedés későn is jött, nem is volt rendesen elvégezve,

a pusztítás megfékezése helyett pedig sikerült felgyorsítani a betűzőszú szaporodását.

A faj tudományos leírása alapján a szú-félék különösen értenek hozzá, hogy a nekik legjobban megfelelő fákat, rendszerint már senyvedő, elhaló lucfenyőket kiválasszák. Erős, egészséges fákat nem bántanak, legfeljebb akkor, ha olyan tömegesen elszaporodnak, hogy kénytelenek elsődleges kártevővé előlépni.

Az idei csapadékmentes, forró nyár drámai módon felgyorsította ezt a folyamatot. A natúrpark vezetősége rovarcsapdákkal próbálja lassítani a szomorú végkifejletet, a biológusok viszont nem sok biztatót mondanak. A rovarok csak akkor állíthatók meg, ha időben lépnek a hatóságok, bepermetezik az érintett lucfenyők törzseit rovarölő szerekkel, majd gyógyhatású készítményeket injektálnak a szárba, mindezzel párhuzamosan pedig rovarcsapdákat állítanak. Ha ezek a lépések kimaradtak, és a betűzőszú kontrollálatlanul elterjedt, akkor szinte lehetetlen megállítani a pusztítást, ahogy az európai példák is mutatják.

A Pádis-fennsíkot, a Gyalui-havasok és a Kalota-havas egyes területeit is magába foglaló Erdélyi-szigethegység Natúrpark Kolozs, Bihar és Fehér megye területén található, mintegy 75 ezer hektáron.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS