Délelőtt. Egy kikötőben. Nos, van egy tippünk…
Ha valaki azt mondja, hogy kikötő és pincér, egyből Fülig Jimmy juthat eszünkbe, aki éjjel kazánfűtőként, nappal pedig pincérként dolgozott a Honolulu Star tengerjárón és mivel mindig álmos volt, különféle mártásokat öntött az úri közönség ölébe.
Ezért kicsit rövidzárlatos lesz az agy, amikor az ember meglátja Klaus Iohannist, Románia elnökét egy verőfényes augusztusi délelőtt, a konstancai kikötőben fehér szmokingban, fekete csokornyakkendőben grasszálni a szintén hófehérbe öltözött tengerészek sorfala előtt. (Erről ismét rejtői vizekre evezhet gondolatban az ember és eszébe juthatnak a Radzeer cirkálót Piszkos Fred és a Főorvos vezényletével ellopó csavargók, akik álcaként öltöztek tiszta tengerészruhába.) Na és azért lesz zárlatos az agy, mert Iohannis személye igazából nem illik a díszletbe, és mert
Iohannis ugyanis inkább programhibás robot, mint laza Fülig Jimmy, ráadásul valaki most irtózatosan kicseszett vele. Az öltözködési tanácsadója, vagy a protokollfőnöke jó ötletnek találta, hogy az államfőt főpincérnek öltöztessék egy nyári vasárnap délelőtt egy kikötőben. De eszünkbe juthat akár James Bond is, aki egy – rázva, nem keverve – csontszáraz martinival a kezében éppen körülnéz valamelyik ötcsillagos hotel bárjában (este!).
Bár Iohannis korábban megmutatta, hogy joggal emlékeztetheti James Bondra az embert, legalábbis a külsőségeket illetően (tessék megnézni, katt!), most mégis maradjunk a főpincérnél. Már csak azért is, mert a román tengerészet napja alkalmával rendezett hivatalos ceremónián
Ehhez pedig az utóbbi napok történéseinek fényében csak az alábbit tudjuk hozzáfűzni:
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Anyagi kárral és látványos rendőrségi intézkedéssel járó közlekedési baleset történt szerdán délután Csíkszeredában. Egy szekér hajtója és utasai a baleset után agresszíven viselkedtek, így a rendőrség különleges egységének közbelépésére is szükség volt.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
A szervezők várakozásait is felülmúló érdeklődés övezi a Bagossy Brothers Company péntek esti koncertjét az Udvarhely Napokon, ezért kiterjedt forgalomkorlátozásokat és ideiglenes közlekedési intézkedéseket vezetnek be a biztonság érdekében.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.