// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ceaușescutól Dalliig, avagy hogyan beszéljünk inkluzívan

// HIRDETÉS

Megérjük, hogy kereszténydemokrata politikusok igyekeznek lebeszélni bennünket a „karácsony” szó használatáról? – kérdezi a Dilema Veche publicistája.

A teljes, román nyelvű szöveg a Dilema Veche honlapján olvasható.

A román nacionálkommunista rendszer éveit juttatja eszébe Sever Voinescunak az Európai Bizottség nemrég kiszivárgott, majd a közvélemény – és állítólag a Vatikán – nyomására visszavont kommunikációs útmutatója. Az egykori diplomata, politikus, ismert konzervatív publicista a Dilema Vechében felidézi az állampolgárok közti kapcsolattartást szabályozó 1977/29-es törvényt, amely kimondja, hogy „a szocializmus és kommunizmus építése során bekövetkezett változásokat” figyelembe véve, a Román Szocialista Köztársaság lakosainak az „elvtárs” és „elvtársnő” (esetleg a „polgártárs” és „polgártársnő”) megszólítást kell használniuk, a munkaközösségekben pedig „a munka emberei” („oameni ai muncii”) megnevezés ajánlott például az „alkalmazottak” helyett.

Furcsa, milyen ellenállást vált ki a tegnapi kommunistákból és a mai progresszívekből az „úr” és „hölgy” megszólítás, hogy minduntalan valami egyébbel próbálják lecserélni – jegyzi meg a szerző. Helena Dalli egyenlőségügyi biztos iránymutatása is előírja a Bizottság alkalmazottainak (tehát egyelőre nem a teljes társadalomnak) a „kollégák” megszólítást a hölgyezés-urazás helyett. A „János” és „Mária” típusú, túlságosan kereszténynek minősített nevek helyett pedig olyanokat ajánlanak az európai tisztviselők szíves figyelmébe, mint a „Malika” vagy a „Julio”.

„A »karácsony« szó is bántónak minősül, azon oknál fogva, hogy egyesek nem ünneplik a karácsonyt, és ezért sértve érezhetik magukat, amikor hallják. Bámulatos logika! Sértve érezheted magad pusztán attól, hogy hallasz egy olyan ünnepről, amelyet nem gyakorolsz, amelyben nem hiszel”

– írja Voinescu, hozzátéve, hogy ugyanakkor a hanuka vagy a ramadán emlegetése nem számít sértőnek. De mit tegyünk, ha a Bizottság személyzetének tagjai közt vannak hívő keresztények is? – morfondírozik a cikkíró. Az ilyesmit nem ildomos bevallani arrafelé, de elvétve mégiscsak előfordulhat – ők nem érezhetik diszkriminálva magukat a rendelkezések által?

Voinescu leszögezi, hogy legkevésbé sincs szándékában az Európai Uniót a Ceaușescu-féle diktatúrához hasonlítani, mégis, az emberek viselkedésének és szóhasználatának az egyenlőség nevében történő szabályozása hasonló logikát követ mindkét esetben. Ráadásul:

„Dalli biztos asszony nem hagyja magát. Azt mondja, hogy visszavonta ezt az ostobaságot, persze, de továbbra is dolgozni fog rajta, tökéletesíti, finomítja. (…) Világos, hogy Helena Dalli, a roppant fontos európai komisszár úgy gondolja, hogy így kéne beszéljünk mindannyian, mindig. És ha már hatalmat szerzett ahhoz, hogy ilyen szabályokat vezessen be, meg is teszi.”

A máltai biztos iránymutatása egyelőre csak egy baki, egy eljárási hiba, egy rossz taktikai húzás, de az emberek közti kommunikációs szabályozása és a vallási ünnepek erőszakos szekularizálása továbbra is érvényes törekvése az Európai Bizottságnak. Annak a testületnek, amelynek az elnöke egy kereszténydemokrata pártból jön.

„Megérjük vajon, hogy önmagukat kereszténydemokratának nevező politikusok azt ajánlják nekünk, hogy ne használjuk a »karácsony« szót?”, teszi fel a kérdést a szerző, aki így zárja írását: „Dalli biztos asszony buzgólkodása nem metaforikus értelemben orwelli, hanem a szó legszorosabb értelmében.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS