// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Ceaușescutól Dalliig, avagy hogyan beszéljünk inkluzívan

// HIRDETÉS

Megérjük, hogy kereszténydemokrata politikusok igyekeznek lebeszélni bennünket a „karácsony” szó használatáról? – kérdezi a Dilema Veche publicistája.

A teljes, román nyelvű szöveg a Dilema Veche honlapján olvasható.

A román nacionálkommunista rendszer éveit juttatja eszébe Sever Voinescunak az Európai Bizottség nemrég kiszivárgott, majd a közvélemény – és állítólag a Vatikán – nyomására visszavont kommunikációs útmutatója. Az egykori diplomata, politikus, ismert konzervatív publicista a Dilema Vechében felidézi az állampolgárok közti kapcsolattartást szabályozó 1977/29-es törvényt, amely kimondja, hogy „a szocializmus és kommunizmus építése során bekövetkezett változásokat” figyelembe véve, a Román Szocialista Köztársaság lakosainak az „elvtárs” és „elvtársnő” (esetleg a „polgártárs” és „polgártársnő”) megszólítást kell használniuk, a munkaközösségekben pedig „a munka emberei” („oameni ai muncii”) megnevezés ajánlott például az „alkalmazottak” helyett.

Furcsa, milyen ellenállást vált ki a tegnapi kommunistákból és a mai progresszívekből az „úr” és „hölgy” megszólítás, hogy minduntalan valami egyébbel próbálják lecserélni – jegyzi meg a szerző. Helena Dalli egyenlőségügyi biztos iránymutatása is előírja a Bizottság alkalmazottainak (tehát egyelőre nem a teljes társadalomnak) a „kollégák” megszólítást a hölgyezés-urazás helyett. A „János” és „Mária” típusú, túlságosan kereszténynek minősített nevek helyett pedig olyanokat ajánlanak az európai tisztviselők szíves figyelmébe, mint a „Malika” vagy a „Julio”.

„A »karácsony« szó is bántónak minősül, azon oknál fogva, hogy egyesek nem ünneplik a karácsonyt, és ezért sértve érezhetik magukat, amikor hallják. Bámulatos logika! Sértve érezheted magad pusztán attól, hogy hallasz egy olyan ünnepről, amelyet nem gyakorolsz, amelyben nem hiszel”

– írja Voinescu, hozzátéve, hogy ugyanakkor a hanuka vagy a ramadán emlegetése nem számít sértőnek. De mit tegyünk, ha a Bizottság személyzetének tagjai közt vannak hívő keresztények is? – morfondírozik a cikkíró. Az ilyesmit nem ildomos bevallani arrafelé, de elvétve mégiscsak előfordulhat – ők nem érezhetik diszkriminálva magukat a rendelkezések által?

Voinescu leszögezi, hogy legkevésbé sincs szándékában az Európai Uniót a Ceaușescu-féle diktatúrához hasonlítani, mégis, az emberek viselkedésének és szóhasználatának az egyenlőség nevében történő szabályozása hasonló logikát követ mindkét esetben. Ráadásul:

„Dalli biztos asszony nem hagyja magát. Azt mondja, hogy visszavonta ezt az ostobaságot, persze, de továbbra is dolgozni fog rajta, tökéletesíti, finomítja. (…) Világos, hogy Helena Dalli, a roppant fontos európai komisszár úgy gondolja, hogy így kéne beszéljünk mindannyian, mindig. És ha már hatalmat szerzett ahhoz, hogy ilyen szabályokat vezessen be, meg is teszi.”

A máltai biztos iránymutatása egyelőre csak egy baki, egy eljárási hiba, egy rossz taktikai húzás, de az emberek közti kommunikációs szabályozása és a vallási ünnepek erőszakos szekularizálása továbbra is érvényes törekvése az Európai Bizottságnak. Annak a testületnek, amelynek az elnöke egy kereszténydemokrata pártból jön.

„Megérjük vajon, hogy önmagukat kereszténydemokratának nevező politikusok azt ajánlják nekünk, hogy ne használjuk a »karácsony« szót?”, teszi fel a kérdést a szerző, aki így zárja írását: „Dalli biztos asszony buzgólkodása nem metaforikus értelemben orwelli, hanem a szó legszorosabb értelmében.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön
Főtér

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön

Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Fegyveres kísérők állig feketében – videót és részleteket tettek közzé a ma hajnali Georgescu-kiemelésről
Székelyhon

Fegyveres kísérők állig feketében – videót és részleteket tettek közzé a ma hajnali Georgescu-kiemelésről

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) hétfőn felvételeket tett közzé a Călin Georgescu mogoșoaiai villájában tartott házkutatásról.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS