// 2026. október 31., szombat // Farkas

Ceaușescutól Dalliig, avagy hogyan beszéljünk inkluzívan

// HIRDETÉS

Megérjük, hogy kereszténydemokrata politikusok igyekeznek lebeszélni bennünket a „karácsony” szó használatáról? – kérdezi a Dilema Veche publicistája.

A teljes, román nyelvű szöveg a Dilema Veche honlapján olvasható.

A román nacionálkommunista rendszer éveit juttatja eszébe Sever Voinescunak az Európai Bizottség nemrég kiszivárgott, majd a közvélemény – és állítólag a Vatikán – nyomására visszavont kommunikációs útmutatója. Az egykori diplomata, politikus, ismert konzervatív publicista a Dilema Vechében felidézi az állampolgárok közti kapcsolattartást szabályozó 1977/29-es törvényt, amely kimondja, hogy „a szocializmus és kommunizmus építése során bekövetkezett változásokat” figyelembe véve, a Román Szocialista Köztársaság lakosainak az „elvtárs” és „elvtársnő” (esetleg a „polgártárs” és „polgártársnő”) megszólítást kell használniuk, a munkaközösségekben pedig „a munka emberei” („oameni ai muncii”) megnevezés ajánlott például az „alkalmazottak” helyett.

Furcsa, milyen ellenállást vált ki a tegnapi kommunistákból és a mai progresszívekből az „úr” és „hölgy” megszólítás, hogy minduntalan valami egyébbel próbálják lecserélni – jegyzi meg a szerző. Helena Dalli egyenlőségügyi biztos iránymutatása is előírja a Bizottság alkalmazottainak (tehát egyelőre nem a teljes társadalomnak) a „kollégák” megszólítást a hölgyezés-urazás helyett. A „János” és „Mária” típusú, túlságosan kereszténynek minősített nevek helyett pedig olyanokat ajánlanak az európai tisztviselők szíves figyelmébe, mint a „Malika” vagy a „Julio”.

„A »karácsony« szó is bántónak minősül, azon oknál fogva, hogy egyesek nem ünneplik a karácsonyt, és ezért sértve érezhetik magukat, amikor hallják. Bámulatos logika! Sértve érezheted magad pusztán attól, hogy hallasz egy olyan ünnepről, amelyet nem gyakorolsz, amelyben nem hiszel”

– írja Voinescu, hozzátéve, hogy ugyanakkor a hanuka vagy a ramadán emlegetése nem számít sértőnek. De mit tegyünk, ha a Bizottság személyzetének tagjai közt vannak hívő keresztények is? – morfondírozik a cikkíró. Az ilyesmit nem ildomos bevallani arrafelé, de elvétve mégiscsak előfordulhat – ők nem érezhetik diszkriminálva magukat a rendelkezések által?

Voinescu leszögezi, hogy legkevésbé sincs szándékában az Európai Uniót a Ceaușescu-féle diktatúrához hasonlítani, mégis, az emberek viselkedésének és szóhasználatának az egyenlőség nevében történő szabályozása hasonló logikát követ mindkét esetben. Ráadásul:

„Dalli biztos asszony nem hagyja magát. Azt mondja, hogy visszavonta ezt az ostobaságot, persze, de továbbra is dolgozni fog rajta, tökéletesíti, finomítja. (…) Világos, hogy Helena Dalli, a roppant fontos európai komisszár úgy gondolja, hogy így kéne beszéljünk mindannyian, mindig. És ha már hatalmat szerzett ahhoz, hogy ilyen szabályokat vezessen be, meg is teszi.”

A máltai biztos iránymutatása egyelőre csak egy baki, egy eljárási hiba, egy rossz taktikai húzás, de az emberek közti kommunikációs szabályozása és a vallási ünnepek erőszakos szekularizálása továbbra is érvényes törekvése az Európai Bizottságnak. Annak a testületnek, amelynek az elnöke egy kereszténydemokrata pártból jön.

„Megérjük vajon, hogy önmagukat kereszténydemokratának nevező politikusok azt ajánlják nekünk, hogy ne használjuk a »karácsony« szót?”, teszi fel a kérdést a szerző, aki így zárja írását: „Dalli biztos asszony buzgólkodása nem metaforikus értelemben orwelli, hanem a szó legszorosabb értelmében.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS