Megérjük, hogy kereszténydemokrata politikusok igyekeznek lebeszélni bennünket a „karácsony” szó használatáról? – kérdezi a Dilema Veche publicistája.
A teljes, román nyelvű szöveg a Dilema Veche honlapján olvasható.
A román nacionálkommunista rendszer éveit juttatja eszébe Sever Voinescunak az Európai Bizottség nemrég kiszivárgott, majd a közvélemény – és állítólag a Vatikán – nyomására visszavont kommunikációs útmutatója. Az egykori diplomata, politikus, ismert konzervatív publicista a Dilema Vechében felidézi az állampolgárok közti kapcsolattartást szabályozó 1977/29-es törvényt, amely kimondja, hogy „a szocializmus és kommunizmus építése során bekövetkezett változásokat” figyelembe véve, a Román Szocialista Köztársaság lakosainak az „elvtárs” és „elvtársnő” (esetleg a „polgártárs” és „polgártársnő”) megszólítást kell használniuk, a munkaközösségekben pedig „a munka emberei” („oameni ai muncii”) megnevezés ajánlott például az „alkalmazottak” helyett.
Furcsa, milyen ellenállást vált ki a tegnapi kommunistákból és a mai progresszívekből az „úr” és „hölgy” megszólítás, hogy minduntalan valami egyébbel próbálják lecserélni – jegyzi meg a szerző. Helena Dalli egyenlőségügyi biztos iránymutatása is előírja a Bizottság alkalmazottainak (tehát egyelőre nem a teljes társadalomnak) a „kollégák” megszólítást a hölgyezés-urazás helyett. A „János” és „Mária” típusú, túlságosan kereszténynek minősített nevek helyett pedig olyanokat ajánlanak az európai tisztviselők szíves figyelmébe, mint a „Malika” vagy a „Julio”.
– írja Voinescu, hozzátéve, hogy ugyanakkor a hanuka vagy a ramadán emlegetése nem számít sértőnek. De mit tegyünk, ha a Bizottság személyzetének tagjai közt vannak hívő keresztények is? – morfondírozik a cikkíró. Az ilyesmit nem ildomos bevallani arrafelé, de elvétve mégiscsak előfordulhat – ők nem érezhetik diszkriminálva magukat a rendelkezések által?
Voinescu leszögezi, hogy legkevésbé sincs szándékában az Európai Uniót a Ceaușescu-féle diktatúrához hasonlítani, mégis, az emberek viselkedésének és szóhasználatának az egyenlőség nevében történő szabályozása hasonló logikát követ mindkét esetben. Ráadásul:
A máltai biztos iránymutatása egyelőre csak egy baki, egy eljárási hiba, egy rossz taktikai húzás, de az emberek közti kommunikációs szabályozása és a vallási ünnepek erőszakos szekularizálása továbbra is érvényes törekvése az Európai Bizottságnak. Annak a testületnek, amelynek az elnöke egy kereszténydemokrata pártból jön.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.