Részben fellélegezhet a kormány: az alkotmánybíróság szerdán alkotmányosnak találta a 21/2004-es sürgősségi kormányrendeletet, amely alapján a kabinet meg kívánja hirdetni péntektől a koronavírus-járvány miatt elrendelt szükségállapot lejártával hatályba lépő veszélyhelyzetet.

Csakhogy hiába lesz veszélyhelyzet, ha a kormány keze ettől még meg lesz kötve.

Az alkotmánybírák ugyanis azt is hozzátették, hogy az alapvető szabadságjogokat csakis törvénnyel lehet korlátozni.

Vagyis sürgősségi kormányrendelettel nem, ahhoz, hogy fenntartsák azon korlátozások egy részét, amelyeket a járvány terjedésének megakadályozása érdekében vezettek be, a parlament által elfogadott törvény szükséges.

Igaz ugyan, hogy a kormány ki is dolgozott egy erre vonatkozó törvényt, azonban – mint az már jeleztük – a késlekedés miatt hiába szavaz róla a képviselőház döntő kamaraként még szerdán, miután a szenátus már hétfőn, számos módosítással elfogadta, Klaus Iohannis államfő csak két nap múlva hirdetheti ki, ezt követően pedig csak háron nap múlva lép hatályba.

Vagyis hétfőn.

Mindez azt jelenti, hogy péntektől hétfőig, hétvégén elvileg semmilyen korlátozó intézkedés nem lesz hatályban, hiszen kormányrendeletben nem lehet például a település elhagyását megszabni, az erre vonatkozó törvény viszont még csak hétfőtől lép életbe.

A veszélyhelyzetről szóló sürgősségi kormányrendelet alkotmánybírósági kontrollját amúgy Renate Weber ombudsman kérte még múlt héten.

Az alapvető jogok biztosa azt kifogásolta, hogy a rendelet nem határozza meg pontosan, miben áll a veszélyhelyzet. Valamint azt, hogy sérti a hatalmi ágak megosztásának elvét, mivel közigazgatási hatóságokra ruházná át bizonyos szabadságjogok korlátozását – márpedig erre csakis a parlament jogosult.

Nos, ezt a dilemmát szép feladat lesz megoldani a kormány számára.