Megalakult az első olyan civil szervezet, amely kifejezetten a romániai magyarság és a többségi románság kölcsönös megismerése mellett kötelezi el magát: ez a Román-Magyar Fórum (Forumul Româno-Maghiar), és egyik alapítója és elnöke Györke Zoltán.
Róla leginkább az ugorhat be a rendszeres újságolvasónak, hogy több pert is nyert, miután politikai alapon leváltották Kolozs megye alprefektusi tisztségéből. Jelenleg a Kormány Főtitkárságának kormányellenőreként tevékenykedik. Történelemből doktorált. Korábban is aktív volt román-magyar kérdésekben, például kezdeményezte, hogy Kolozsvár román nevét változtassák Cluj-Napocáról Clujra.
Olvasson még:
A Fórum egyik alelnöke Cristian D. Ivaneș, aki több külföldi egyetemen is tanult, jelenleg a kolozsvári Sapientia Egyetem docense. Politológiát, modern és kortárs történelmet tanít. Másik alelnöke pedig Dragoș Sdrobiș. Ő szintén kortárs román történelemmel foglalkozik, érdeklődési területei a felsőoktatás története, az értelmiségi szakmák szociológiája és a nacionalizmus kérdése a 19. és 21. században.
Ahogy bemutatásukból is kiderül,
mindannyian közel állnak a tudományos élethez,
így nem túl meglepő, hogy elsősorban a tudományok, a kultúra, a művészetek felől közelítenék egymáshoz a románokat és a magyarokat. A két közösség többnyire úgy él egymás mellett, hogy alig vesznek tudomást egymásról, a Román-Magyar Fórum kezdeményezői ezért úgy vélik, a párbeszéd és a kölcsönös megismerés egymás kultúrájának, értékeinek, hagyományainak és problémáinak megértését eredményezhetik.
„Hisszük, hogy az elszigetelődés, a gyanakvás és a félelem ellenszere a megismerés és a közeledés lehet”
– fogalmaznak a sajtónak eljuttatott közleményükben.
Györke Zoltán megkeresésünkre elmondta, már nagyon rég szükség volt egy olyan egyesületre, mely a két közösség közötti kapcsolat harmonizálására fókuszál. Most leginkább arra kíváncsiak, hogy milyen fogadtatása lesz a kezdeményezésüknek, hogyan fog bővülni a tagság. Szívesen látnak akár román, akár román társulókat, egyetlen kikötés, hogy a jelentkezőnek ne legyen ügynökmúltja. Nem szeretnének olyan tagot, aki együttműködött a Securitátéval, esetleg a kommunista rendszer nomenklatúrájának tagja volt.
Ötletekből nincs hiány:
a tolerancia légkörének ösztönzése jegyében konferenciákat, tudományos üléseket, kiállításokat, ellentétes álláspontok megfogalmazására és racionális párbeszédre lehetőséget teremtő vitákat szerveznének, előmozdítanák az aktív állampolgárságra és a részvételi demokráciára való nevelést, ösztönöznék a román és a magyar tudósok és kutatók közötti párbeszédet, sőt, irodalmi vagy tudományos munkák fordításaival is foglalkoznának.
A konkrét tervek között elsőként szerepel a bukaresti „George Enescu” Filharmónia és a budapesti Nemzeti Filharmonikusok Zenekar közös koncertjének megszervezése Kolozsváron, Bartók Béla, George Enescu, Erkel Ferenc és Ciprian Porumbescu műveinek előadásával. Fontos célkitűzésnek tűnik a fakultatív, nem formális kurzusok kidolgozása a román és a magyar nyelv tanulására a középfokú tanintézményekben.
Egy kiáltványt is megfogalmaztak, mely elérhető a Román-Magyar Fórum kétnyelvű honlapján is.
További részletekről a későbbiekben ígért tájékoztatást Györke Zoltán, miután kiderül, mennyien érzik magukénak a megfogalmazott célkitűzéseket.