Jelen szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) döntött: úgy jut el a legjobban az előrehozott (parlamenti – a szerk.) választáshoz, ha kötelezettséget vállal egy olyan törvénycsomagért, amely magába foglalná a polgármesterek kétfordulós megválasztását, a Különleges Részleg (SS) felszámolását (az Igazságszolgáltatási Bűncselekményeket Vizsgáló Részlegről – a szerk.) és a különleges nyugdíjak helyzetének rendezését. Mindezek szükséges és az új kormányzat ígéretei között szereplő lépések.

Ennek a stratégiának az a fő gondja, hogy megtörténhet, hogy

a tervezett célok közül csak az egyiket sikerül elérni.

Vagyis, vagy a kormány bukik egy esetleges bizalmatlansági indítvány miatt, vagy – amennyiben az indítványt nem nyújtják be vagy nem megy át – hatályba lép/lépnek az/azok a törvény(ek), melyekért a kormány felelősséget vállalt. Az lenne az ideális, ha a bejelentett reformlépéseket is elfogadnák és előrehozott választásra is sor kerül. Ez viszont nem lehetséges.

De egy Orban-kormány bukásához vezető bizalmatlansági indítvány esetében sem biztos, hogy sor kerül előrehozott választásra. El kell még utasítani két kormányjavaslatot és senki sem tudja szavatolni, hogy egy mandátumát végig vinni akaró parlamenti többség nem fog-e megszavazni bármilyen kormányjavaslatot, amit eléje terjesztenek.

A PNL azt állítja, azért akar előrehozott választást, mert

a szociáldemokrata (PSD) többség tartja ellenőrzése alatt a Parlamentet,

ami lehetetlenné teszi a kormány által javasolt törvények elfogadását. Ez igaz. Bár megkapta a beiktatáshoz szükséges szavazatokat, a PNL kisebbségi kormánnyal rendelkezik. A PSD bármilyen kezdeményezést blokkolhat, akár a polgármesterek kétfordulós megválasztásához való visszatérésről, akár a Különleges Részlegről van szó.

Másodsorban Iohannis elnök és a PNL nagyon jól tudják, hogy a helyzet a liberálisoknak kedvez. Minél hamarabb tartanak választást, annál jobb lenne a PNL eredménye és szilárd többséget biztosítana egy négyéves kormányzáshoz.

A kockázatok nem elhanyagolhatók.

A kormányzati válság kialakulása nem garantál automatikusan kedvező végkifejletet.

Elég hosszú ideiglenes kormányzási időszak lesz. És még ha Ludovic Orban maradna is továbbra a Győzelem-palotában, kabinetje csak a folyó ügyek kezelésére szorítkozhatna.

De a Parlament mindezen idő alatt továbbra is működne, még ha fel is oszlatták. A Parlament feloszlatása nem jelenti azt, hogy az intézményt hazaküldik. A képviselők és a szenátorok az új Parlament tagjainak eskütételéig megtartják a mandátumukat. Az alkotmány ezt világosan kimondja, jogosan, hiszen egyetlen órára sem maradhat működő Parlament nélkül az ország.

Igaz, a feloszlatott Parlament nem módosíthatja az alkotmányt és nem fogadhat el sarkalatos törvényeket, de amúgy teljes joggal fogadhat el törvényeket. Ami egy PSD által uralt többség és egy leváltott kormány mellett elég érdekes lenne.

Vajon mit szavazhatnának meg a pészédések egy ilyen időszakban,

mely legalább két hónapig tartana?

A választási törvény kétfordulós polgármester választáshoz való visszatérést biztosító módosításáért vagy a Különleges Részleg felszámolásáért történő kormányzati felelősségvállalás bizalmatlansági indítvány benyújtására késztethetné a PSD-t és a szövetségeseit. Vagy nem. Attól függ, mit mutatnának ténylegesen a közvélemény-kutatások. Ha az általuk jelzett eredmény túl gyenge lenne a PSD számára, a szociáldemokraták valószínűleg óvakodnak majd attól, hogy megnyissák az utat az előrehozott választás felé.

Ludovic Orban és a liberális kormányzat számára előnyös, hogy a PSD zsákutcába került. Ha benyújt és megszavaz egy bizalmatlansági indítványt, elhárítja az akadályt az előrehozott választás elől. Ha nem, hatályba lép az összes törvény, amelyekért az Orban-kormány felelősséget vállalna. Ebből következően Ludovic Orbannak felelősséget kellene vállalnia az összes törvényért, melyeket a PSD a Parlamentben elutasítana.