Egy évvel a koronavírus-járvány romániai megjelenése után egyre jobban körvonalazódik, hogy miként hatott a hétköznapi életünkre a vele járó felfordulás. A közvélemény-kutatók folyamatosan figyelemmel kísérték a lakosság vélekedését a járványról, a Romániai Értékelési és Stratégiai Intézet (IRES) például 17 témába vágó felmérést készített egy év alatt. Legutóbbi kutatásuk kifejezetten arra fókuszált, hogy egy év távlatából megvizsgálja a járvány lélektani következményeit, illetve a fizikai egészségünkre és társasági életünkre gyakorolt hatását. A február 12–15. között végzett, számítógéppel támogatott telefonos felmérés során 1115 felnőttkorú lakost kérdeztek meg, a hibaszázalék ± 2,9%.
Milyen változásokat hozott a pandémia a lakosság életébe?
Talán nem meglepő, hogy a megkérdezettek 48%-a számára negatív változásokat hozott a járvány, és csak 16% mondta azt, hogy pozitív hatást tapasztalt. A derűlátók csoportját elsősorban a férfiak, a fiatalok és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők alkotják, míg a negatív hatást a szintén felsőfokú végzettségű 18-50 év közöttiek emelték ki, különösen a moldvaiak.
A pozitív változások között a válaszadók a jobb családi életet és a családdal eltöltött több időt (23%), az otthonról végzett munka lehetőségét (7%), a több szabadidőt (7%) és az önfejlesztést (13%) említették. Mindössze 4% mondta azt, hogy több bevételre tett szert, ugyanennyien váltottak egy jobb munkahelyre.
A negatív változások közül a leggyakrabban a szabad mozgást gátló korlátozásokat (26%) és a másokkal való találkozás nehézségeit (12%) tették szóvá. A negatív tapasztalatokkal küzdő lakosok közül tízből egy vesztette el a munkáját, ugyanakkor 8%-nak csökkent a bevétele. 7% mondta azt, hogy a vírus okozta félelem stresszhez vezetett, 5%-nak volt egészségügyi gondja ez idő alatt, ebből 4% élte meg rosszul, hogy nem jut megfelelő orvosi szolgáltatáshoz. 5% az online oktatás nehézségeit hangsúlyozta ki.
Mit tanultunk a járványhelyzetből?
A megkérdezettek fele válaszolta azt, hogy a járványhelyzet olyan új tapasztalatokhoz vezetett, melyek más kontextusban aligha kerültek volna előtérbe. Elsősorban a nők, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, ugyanakkor az alapszintű tanulmányokkal rendelkezők és az idősek érzik így.
A higiéniai normák betartása, az egészségünk védelme vagy a fizikai távolságtartás fontossága egyformán fontossá vált, emellett a válaszadók az empátiát és a más emberekkel ápolt jobb viszonyt emelték ki. Ezzel ellentétben a megkérdezettek 2%-a azt tanulta meg a járványhelyzetből, hogy az emberekben nem szabad megbízni.
Talán az sem túl meglepő, hogy a válaszadók 47%-át gátolta a járvány valamilyen formában, elsősorban a fiatalokat, az 50 év alattiakat és a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket. Többségüket az utazási terveikben, 17%-ukat a családi események, baráti összejövetelek megszervezésében, illetve a kulturális élmények szerzésében akadályozta a pandémia.
Milyen egészségügyi vonatkozásai vannak a járványhelyzetnek?
Az elmúlt egy évben a folyamatos aggódás okozta a legnagyobb fejfájást a lakosságnak. Ötből egy válaszadó a saját, tízből négy pedig a szerettei egészségét féltette jobban, mint a prekoronás időkben. Az aggodalmaskodók közül az 51 év feletti nők, a magasan képzettek és a falusi környezetben élők kategóriája emelhető ki. A válaszadók 7%-a nyilatkozta azt, hogy több gyógyszert szedett, mint amennyit normális esetben szokott, 9%-a gyakrabban fordult orvoshoz. Ennél sokkal szembetűnőbb, hogy 42%-uk alig vagy egyáltalán nem jutott orvosi szolgáltatásokhoz, jellemzően a 36 és 50 év közötti nők, az alacsonyan képzettek és a rurális környezetben élők.
Milyen hatással van a koronavírus a jólétünkre?
Ha nem éppen az egészségi állapotunk, akkor az anyagi helyzetünk iránt aggódtunk. A válaszadók 31%-a többet költött, mint az előző évben, 33%-a egyáltalán nem tudott félre tenni, vagy csak nagyon keveset. A szerencsésebbek (23%) viszont többet tudtak spórolni, mint azelőtt.
A társasági életünkre sem fejtett ki túl jó hatást a járvány, ebből adódóan nagyobb igényünk mutatkozott az emberekkel való kapcsolattartásra. A megkérdezettek 54%-a érezte szükségesnek, hogy az átlagosnál többet beszélgessen szeretteivel, 43%-a a megszokott módon érezte ezt az igényt. 71% válaszolta, hogy a járvány miatt kevesebbet találkozott a barátaival.
A felmérés szerint a társas interakcióra leginkább a nőknek, a fiataloknak, az 50 év alattiaknak, illetve a városon élőknek van szüksége ebben a helyzetben. Ötből egy válaszadó a szokásosnál erőteljesebben élte meg a magányt, főleg a nők és az idősek.
A lélektani hatások terén a felmérés megállapította, hogy a válaszadók 55%-a jobban megbecsüli azokat a dolgokat, amikkel rendelkezik, egynegyedük szomorúsággal, illetve depresszióra utaló állapotokkal küzd. 16% többet gondol a halálra. Tízből négy lakos többet gondolkodik az élet értelmén, ugyanennyi azoknak az aránya, akik többet imádkoztak. A felmérés alanyainak 28%-a megbánta, hogy valamit nem hajtott végre.
Tízből egy személy tapasztalt szorongást az elmúlt hét során, 13% vallotta azt, hogy elvesztette a reményt, 14% nem tud úrrá lenni az aggódáson, ugyanennyien elvesztették az érdeklődésüket az élet dolgai iránt, vagy nem lelnek örömöt az életükben.
A felmérés eredményeit itt lehet végigböngészni teljes egészében.