Miközben egy frissen végzett villanyszerelő legalább 3500–4000 lejes bruttó fizetéssel tud elhelyezkedni a szakmájában, addig egy egyetemi végzős a bruttó minimálbért (2 230 lej) tudja csak jó eséllyel megcsípni az első munkahelyén, ami pontosan elég arra, hogy éhen haljon.
A női vállalkozókat országosan tömörítő egyesület (CONAF) elnöke Cristina Chiriac ezért a témában rendezett konferencián rámutatott arra, hogy igenis fejleszteni kéne a szakiskolákat, nem pedig elméleti gimnáziummá alakítani őket. Az is hozzátette, hogy a szakiskolákra nem lenézően kell tekinteni, mint ahova csak ötös átlagot elérők járnak, hiszen ezek az iskolák megbecsült szakmát adnak a diákok kezébe. Még olyanokat is mondott, hogy az oktatási rendszernek lehetőségeket kellene adnia a diákoknak, akik hosszú távon elégedettek lehetnek a megszerzett tudásukkal.
Pár adat:
- a kilencvenes években körülbelül 300 ezer diák végzett a szakiskolákban egy évben, jelenleg viszont ez a szám csak valamicskével több mint 100 ezer
- a kilencvenes évek elején az iskolákban és egyetemeken összesen 5 millióan tanultak, napjainkban csak mintegy 3,5 millióan
- megnőtt azonban az egyetemi képzésben részesülők száma: a rendszerváltás utáni 200 ezer helyett ma már mintegy 500 ezren végeznek évente ilyen intézményekben
Utóbbiak azok, akik később Németországban, Hans konyháján azon gondolkodnak, hogy végül is a mosogatáshoz minek kellett kvantumfizikát vagy esztétikát tanulni…