Vajon az amerikaiak a két szép szemünkért telepítik Romániába az új minireaktorokat, vagy pedig azért, mert túl kockázatos, hogy otthon próbálják ki?
Az írás eredetileg a Mediafaxon jelent meg. Kiemelések tőlünk – a szerk.
Világpremier: hála a román–amerikai stratégiai partnerségnek, Románia nemsokára új, „zöld” nukleáris technológiák tesztelési helyszínévé válik. Alig egy évvel ezelőtt, 2020 szeptemberében, a NuScale Power nevű magáncég elnyerte az Egyesült Államok nukleáris biztonsági hatóságának engedélyét az SMR-technológiával működő erőművek építésére (kisebb kapacitású, önállóan is üzemelni képes, moduláris reaktorok – a szerk.).
Ahogy általában, a nagyhatalmak az új technológiákat (értsd: gyógyszerek, oltások, fegyverek stb.) harmadrangú országokon tesztelik, épp a hatalmas kockázatok miatt. Egy esetleges baleset valóságos katasztrófával érne fel, a lakosságra és a környezetre nézve egyaránt. Senki nem tudhatja, mennyira fog jól működni az új nukleáris technológia, csak néhány évvel az elindítása után. Megjegyzendő, hogy az Európai Unió még nem fogadta el, de mit számít? Ilyen apróságokon nem akadunk fenn.
A következő években az amerikaiak beejtőernyőzik őket Romániába, hogy lássák, felrobbannak-e maximális terheltség alatt. Hogy működnek-e vagy sem. Hogy Biden elnök miért nem amerikai területen helyeztette üzembe az új technológiát, egyelőre rejtély marad. Semmiképpen sem Románia kedvéért, ez legyen világos.
A kockázatok, sajnos, óriásiak – és bármely ország számára vállalhatatlanok. Bizonyíték erre, hogy az amerikaiak az Egyesült Államok határaitól ennyire távol próbálják ki. Iohannis elnök pedig, öntudatlansággal határos szolgalelkűségből, egy hangot sem ejtett a lehetséges veszélyekről. Akárcsak a Fehér Ház, Iohannis elnök nyilatkozata is csak az együttműködés várható előnyeit emelte ki.
áll a Fehér Ház közleményében. Másként fogalmazva, igazi boldogság szállt ránk, csak úgy, a semmiből.
Természetesen, az SMR-technológia „jelentősen hozzájárul egy karbonsemleges energetikai szektor és egy nulla kibocsátást megvalósító jövő megteremtéséhez”, emeli ki továbbá a közlemény. Úgyhogy ismét feltűnt a láthatáron a híres Green Deal. Vagyis mindaz, ami után lelkesen vágyakozunk, a brüsszeli és washingtoni politikusok szerint.
Megjegyzendő, a Fehér Ház illetékesei egy bombasztikus közleményt bocsátottak ki, amely a befektetés pozitív hozadékait hivatott kiemelni. Tavaly szeptemberben a nukleáris biztonsági hatóság engedélyezte az új technológia működtetését, a NuScale cég azonban már 2019-től átfogó lobbitevékenységet fejtett ki, vállvetve az amerikai külügyminisztériummal, hogy meggyőzzék a romániai hatóságokat a projekt elfogadásáról. Vagyis hogy engedjenek be Románia területére valódi nukleáris bombákat (egyelőre csak tizenkettőt), az ezzel járó kockázatokkal együtt.
Nehéz megmondani, egy ilyen projektnek szüksége lesz-e a parlament jóváhagyására, vagy elegendő lesz Klaus Iohannis aláírása. Az biztos, hogy a román állam késznek mutatkozott az elfogadására, a NuScale cég javaslatára.
egy 1,27 millió dolláros vissza nem térítendő támogatást, a 12 kiskapacitású nukleáris moduláris reaktor működési helyszínének megtalálásáért.
szögezte le Adrian Zuckerman nagykövet, anélkül, hogy egyetlen szót szólt volna a biztonsági kockázatokról.
A Nuclearelectrica egyelőre nem árulta el, a projektet valahol Suceava vagy Bukarest vagy esetleg Temesvár környékén helyezik-e üzembe. Az biztos, hogy a helyszín nem Cernavodă lesz.
Az új technológiához fűződő amerikai érdek kitűnik abból, hogy az amerikai energiaügyi minisztérium nem kevesebb, mint 450 millió dollárt fektetett a NuScale Power vállalatba, „a projekt felgyorsításának” céljából, amint kiderül a bukaresti amerikai nagykövetség egyik tájékoztatójából.
Ellentétben Virgil Popescu jelenlegi energiaügyi miniszterrel, aki lelkesnek mutatkozott a lehetőségtől, hogy hazánk 12 minireaktort fogadhat be (mintha legalábbis 12 Playboy-modellről lett volna szó), 2019-ben az akkori miniszter, Răzvan Nicolescu határozottan ellenezte, hogy Románia új nukleáris technológiák kísérleti terepe legyen.
nyilatkozta akkor Nicolescu miniszter.
Jóérzésről tanúskodó, logikus, egyértelmű álláspont, amely Románia érdekeit szolgálja. Csakhogy Nicolescu miniszter, véletlenül vagy sem, aztán hirtelen távozott a kormányból.
Joe Biden és az amerikai külügyminisztérium nem a stratégiai partnerség kedvéért, nem a románok két szép szeméért hozza ide a 12 nukleáris minireaktort, hanem sokkal pragmatikusabb célból. Igen, tudom, nagyon cinikusan hangzik.
Ha sikeres lesz, a NuScale, és közvetve az Egyesült Államok óriási hasznot fog bezsebelni, tekintetbe véve az új Green Deal projekteket és az energetikai válságot. Ha viszont kudarcba fullad, egyáltalán nem kizárt, hogy Romániára egy igazi, csernobili típusú katasztrófa vár. Senki nem garantálja, hogy minden tökéletesen fog menni.
A stratégiai partnerség aláírásával Románia persze felvállalta a „bajtárs” és „jóbarát” státusát. De önmagában a tény, hogy jelentősen részt vállaltunk a közel-keleti konfliktusokban, az iraki és afganisztáni háborúban, elegendő ok kellett volna legyen arra, hogy Joe Biden elnök, az amerikai külügyminisztérium (végső soron, az Egyesült Államok) jóval nagyobb tisztelettel kezeljen bennünket.
Nem vagyunk banánköztársaság, amely csak arra jó, hogy gyógyszereket, kísérleti vakcinákat (és itt nem a koronavírus elleni védőoltásra gondolok!) és mindenféle innovatív, de a lakosságra vagy a környezetre káros terméket teszteljenek rajta.
Klaus Iohannis elnök magatartásában nincs semmi új. Valószínűleg még reménykedik egy magasrangú funkcióban Brüsszelben vagy a NATO-nál. Sok szerencsét kívánunk neki.
Ui.: Az amerikai nagykövetséggel összefüggésbe hozható következményektől való félelmében a romániai sajtó vagy semleges, vagy dicsérő hangnemben tárgyalta az ügyet. Pedig a kísértés, hogy ott üssenek Iohannison, ahol a legjobban fáj, nagyon-nagyon erős volt.
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Kerékpározó gyermekeket ütött el egy ittasan vezető férfi szombat este a Temes megyei Kétfél településen. Egy 10 éves kislány meghalt, az ugyanazon a biciklin ülő 11 éves társa megsebesült.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Jégeső, heves széllökések (55-60 km/h), csapadék (15-20l/m²) ugyanakkor villámlások várhatók vasárnap délután több településen – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.