Persze, Magyarországnem feltétlenül jó barát, de Románia államiságát a saját gazemberei ásták és ássák alá.
Jelen szöveg a Marginalia oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Dan Dungaciu a Formula AS-nak adott egyik interjújában azt állítja, hogy fennáll Románia „föderalizálásának” veszélye. Azon sajnálkozik, hogy politikai osztályunk „képtelen” infrastruktúrával összekötni és gazdaságilag összehangolni Nagy-Románia történelmi tartományait.
a szomszédos ország vállalkozásokból, egyesületekből és szeparatista, irredenta, revizionista kulturális diskurzusokból álló álnok hálót sző Erdély köré. Véleménye szerint Románia gyengeséget tanúsít és sötét, potenciális szétdarabolásával egyenértékű forgatókönyv felé halad.
Nem tagadom a Dungaciu úr által megállapítottakat. Bizonyos pontig az általa azonosított okokat is elfogadom. De hozzátennék valamit: az átmenet neo-kommunizmusa – ami a Román Kommunista Párt (PCR) és a Securitate politikai személyzetének kulcspozíciókban tartásában nyilvánult meg – vezetett a gazdaság poszt-szovjet típusú oligarchizálásához és a közigazgatás demokráciával szemben ellenséges alakokkal történő betelepítéséhez.
(a TVR-től a magántulajdonban lévőkig, melyeket csalárd privatizációból szerzett pénzből alapítottak a Securitate főnökei) lassította az egyéni emancipációt és azt a folyamatot, miáltal kultúránk intellektuális szinkronba került a Nyugattal.
Az egyértelműen törvények felett álló hálózatokon keresztül zajló masszív és büntetlenül maradt rablás több millió románt tett szegényebbé, akik az ország elhagyására kényszerültek ahelyett, hogy a szabadság gyümölcseinek örvendeztek és hozzájárultak volna a természetes gazdasági fejlődéshez.
A legjobb romániai szakemberek nemcsak jobb bérért és a megérdemelt társadalmi elismerésért hagyták el az országot, hanem azért is, mert a román állam – az összes közpolitikáján keresztül – a minőségi oktatás és kutatás elbátortalanítását, a nyugatbarát értelmiségi elit démonizálását, a kontraszelekciót, a plagizálást, az imposztorságot és a politikai klientúraépítést gyakorolta.
Románia állami szilárdságát, szuverenitását és saját hatalma nemzetközi kivetítésére való képességét elsődlegesen az általam említett tényezők ásták alá,
Más szavakkal, egyre intenzívebb egzisztenciális veszélynek tesszük ki országunkat mindaddig, amíg – ellenkező irányú cselekedetekkel – nem javítjuk ki azokat a eltévelyedéseket, visszaéléseket és mentalitásokat, melyek a gyötrő „eredeti demokrácia” jegyében meghatározták túlságosan hosszú és szerencsétlen poszt-totalitárius átmenetünket.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.