A Románia államiságát aláásó tényezők
Persze, Magyarországnem feltétlenül jó barát, de Románia államiságát a saját gazemberei ásták és ássák alá.
Jelen szöveg a Marginalia oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Dan Dungaciu a Formula AS-nak adott egyik interjújában azt állítja, hogy fennáll Románia „föderalizálásának” veszélye. Azon sajnálkozik, hogy politikai osztályunk „képtelen” infrastruktúrával összekötni és gazdaságilag összehangolni Nagy-Románia történelmi tartományait.
Magyarországot örökletes ellenségnek látja:
a szomszédos ország vállalkozásokból, egyesületekből és szeparatista, irredenta, revizionista kulturális diskurzusokból álló álnok hálót sző Erdély köré. Véleménye szerint Románia gyengeséget tanúsít és sötét, potenciális szétdarabolásával egyenértékű forgatókönyv felé halad.
Nem tagadom a Dungaciu úr által megállapítottakat. Bizonyos pontig az általa azonosított okokat is elfogadom. De hozzátennék valamit: az átmenet neo-kommunizmusa – ami a Román Kommunista Párt (PCR) és a Securitate politikai személyzetének kulcspozíciókban tartásában nyilvánult meg – vezetett a gazdaság poszt-szovjet típusú oligarchizálásához és a közigazgatás demokráciával szemben ellenséges alakokkal történő betelepítéséhez.
A nemzeti-kommunista diskurzus megmaradása a médiában
(a TVR-től a magántulajdonban lévőkig, melyeket csalárd privatizációból szerzett pénzből alapítottak a Securitate főnökei) lassította az egyéni emancipációt és azt a folyamatot, miáltal kultúránk intellektuális szinkronba került a Nyugattal.
Az egyértelműen törvények felett álló hálózatokon keresztül zajló masszív és büntetlenül maradt rablás több millió románt tett szegényebbé, akik az ország elhagyására kényszerültek ahelyett, hogy a szabadság gyümölcseinek örvendeztek és hozzájárultak volna a természetes gazdasági fejlődéshez.
A legjobb romániai szakemberek nemcsak jobb bérért és a megérdemelt társadalmi elismerésért hagyták el az országot, hanem azért is, mert a román állam – az összes közpolitikáján keresztül – a minőségi oktatás és kutatás elbátortalanítását, a nyugatbarát értelmiségi elit démonizálását, a kontraszelekciót, a plagizálást, az imposztorságot és a politikai klientúraépítést gyakorolta.
Románia állami szilárdságát, szuverenitását és saját hatalma nemzetközi kivetítésére való képességét elsődlegesen az általam említett tényezők ásták alá,
nem holmi mohó és rosszindulatú szomszédok felforgató tevékenysége.
Más szavakkal, egyre intenzívebb egzisztenciális veszélynek tesszük ki országunkat mindaddig, amíg – ellenkező irányú cselekedetekkel – nem javítjuk ki azokat a eltévelyedéseket, visszaéléseket és mentalitásokat, melyek a gyötrő „eredeti demokrácia” jegyében meghatározták túlságosan hosszú és szerencsétlen poszt-totalitárius átmenetünket.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
