A Románia államiságát aláásó tényezők
Persze, Magyarországnem feltétlenül jó barát, de Románia államiságát a saját gazemberei ásták és ássák alá.
Jelen szöveg a Marginalia oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Dan Dungaciu a Formula AS-nak adott egyik interjújában azt állítja, hogy fennáll Románia „föderalizálásának” veszélye. Azon sajnálkozik, hogy politikai osztályunk „képtelen” infrastruktúrával összekötni és gazdaságilag összehangolni Nagy-Románia történelmi tartományait.
Magyarországot örökletes ellenségnek látja:
a szomszédos ország vállalkozásokból, egyesületekből és szeparatista, irredenta, revizionista kulturális diskurzusokból álló álnok hálót sző Erdély köré. Véleménye szerint Románia gyengeséget tanúsít és sötét, potenciális szétdarabolásával egyenértékű forgatókönyv felé halad.
Nem tagadom a Dungaciu úr által megállapítottakat. Bizonyos pontig az általa azonosított okokat is elfogadom. De hozzátennék valamit: az átmenet neo-kommunizmusa – ami a Román Kommunista Párt (PCR) és a Securitate politikai személyzetének kulcspozíciókban tartásában nyilvánult meg – vezetett a gazdaság poszt-szovjet típusú oligarchizálásához és a közigazgatás demokráciával szemben ellenséges alakokkal történő betelepítéséhez.
A nemzeti-kommunista diskurzus megmaradása a médiában
(a TVR-től a magántulajdonban lévőkig, melyeket csalárd privatizációból szerzett pénzből alapítottak a Securitate főnökei) lassította az egyéni emancipációt és azt a folyamatot, miáltal kultúránk intellektuális szinkronba került a Nyugattal.
Az egyértelműen törvények felett álló hálózatokon keresztül zajló masszív és büntetlenül maradt rablás több millió románt tett szegényebbé, akik az ország elhagyására kényszerültek ahelyett, hogy a szabadság gyümölcseinek örvendeztek és hozzájárultak volna a természetes gazdasági fejlődéshez.
A legjobb romániai szakemberek nemcsak jobb bérért és a megérdemelt társadalmi elismerésért hagyták el az országot, hanem azért is, mert a román állam – az összes közpolitikáján keresztül – a minőségi oktatás és kutatás elbátortalanítását, a nyugatbarát értelmiségi elit démonizálását, a kontraszelekciót, a plagizálást, az imposztorságot és a politikai klientúraépítést gyakorolta.
Románia állami szilárdságát, szuverenitását és saját hatalma nemzetközi kivetítésére való képességét elsődlegesen az általam említett tényezők ásták alá,
nem holmi mohó és rosszindulatú szomszédok felforgató tevékenysége.
Más szavakkal, egyre intenzívebb egzisztenciális veszélynek tesszük ki országunkat mindaddig, amíg – ellenkező irányú cselekedetekkel – nem javítjuk ki azokat a eltévelyedéseket, visszaéléseket és mentalitásokat, melyek a gyötrő „eredeti demokrácia” jegyében meghatározták túlságosan hosszú és szerencsétlen poszt-totalitárius átmenetünket.
Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal
Sánta Miriám
Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.
Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták
Sólyom István
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Untold, avagy Kolozsvár feladása
Szántai János
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”
Sólyom István
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Borboly Csaba fenyegetőzik és azt ígéri, kitálal: „Minden fel van jegyezve”
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Elfogadta a parlament a törvényt: befejezhetők a védett területeken jelenleg építés alatt álló vízerőművek
A késések, veszteségek és befektetések alapján fogják értékelni az állami vasúttársaság vezetőit. Továbbá: csak öten tartottak a medvékkel a szenátusban...
„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén
Nyílt vitában zördült össze Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke és Borboly Csaba, a képviselő-testület alelnöke a megyei önkormányzat hétfői ülésén a nemrég lezárult büntetőper kapcsán. Mindkettő bocsánatkérést vár a másiktól.
Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Vonattal ütközött egy személyautó Kovászna megyében
Forgalomkorlátozásra kell számítani Kovászna megyében Réty községben és környékén, miután Bita településen egy személygépkocsi és egy vonat ütközött.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal
Sánta Miriám
Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.
Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták
Sólyom István
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Untold, avagy Kolozsvár feladása
Szántai János
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”
Sólyom István
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
