// 2025. július 2., szerda // Ottó

A Román Akadémia beleragadt a kommunista öntőformába

// HIRDETÉS

Tényleg a kötelező latin nyelvoktatás lenne a romániai közoktatás élőhalottjának mentőangyala?

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

A kommunista időszakban a hatóságok óriási nyomást gyakoroltak a kultúrára és képviselőire. Akkor tudósaink a klasszikus humán kultúra, a latin nyelv, a korábbi évszázadok filozófiájának és tapasztalatának világába menekültek. Most más világban élünk. De akadémikusaink még nem vették észre.

Tekintettel arra, hogy a mi pénzünkből fizetik őket, a jelenlegi társadalom számára szükséges oktatás fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kellene hozzájárulniuk.

A Román Akadémia viszonyulása a PISA-felmérésekhez

Ilyen körülmények között esett meg, hogy a Román Akadémia egyik közleményében kisebbítik a PISA-felmérések jelentőségét, azt követelik, hogy az iskolában minden diák számára tartsák meg a latin nyelv oktatását, sőt, legyen érettségi tárgy, a történelem és a klasszikus humán tantárgyak oktatására helyezve a hangsúlyt a kortárs oktatásban. A Román Akadémia ellenzi új tantárgyak bevezetését, ellenzi a hangsúly gyakorlati készségekre való helyezését, ahogy az a PISA-felmérésekben történik, ellenzi a humán tantárgyak óraszámának csökkentését. A Román Akadémia azt mondja, hogy

klasszikus humán kultúrát fejlesszünk, még akkor is, ha szegények maradunk!

Az iskola önmagában véve nem jó vagy rossz. Akkor jó, ha fejlődésének adott szakaszában megfelel a társadalom követelményeinek, igényeinek, érdekeinek. A mai társadalom teljesen eltér az 50 évvel ezelőttitől. A technológiák robbanásszerű fejlődése, az informatika előrelépése, a globalizálás, a mobilitás, a környezetvédelem és sok más tényező teljesen megváltoztatta a társadalom igényeit és követeléseit. Igaz, hogy a társadalmi rendszerek, különösen az oktatási struktúrák nagy tehetetlenséggel rendelkeznek és konzervatívok. De azért innen a világ látványos fejlődését követő változás elutasításáig hosszú az út.

A kommunizmus alatt létezett egy szűk elit, mely a klasszikus humán kultúra gondozását tartotta fontosnak, a latin nyelv tanulásával kezdve. A többi fiatalt automatikusan beosztották a termelésbe, ahol a korabeli egy főre eső GDP által megmutatott „teljesítménnyel” dolgoztak. Már rég túl vagyunk rajta. Most hatékonynak kell lennünk, a fejlett társadalmak mintájára, melyeknek négyszer nagyobb egy főre eső GDP-jük van, mint nekünk. Ez az egyetlen út az egész népesség jólétének biztosítása felé.

Az „oktatás és szakképzés” a modern elképzelés

A jövendőbeli végzettek 99 százaléka nagyon is konkrét, „földhözragadt” munkahelyeken fog dolgozni, ahol a klasszikus humán kultúra csak azoknak a fiataloknak lesz érdekes, akik vonzódnak hozzá vagy ez a szenvedélyük. A többi fiatalnak informatikai, kommunikációs készségekre van szüksége gyakorlati és konkrét témákban, matematikában és tudományokban, vállalkozási ismeretekben a saját karrierjük gondozásához, kulturális érzékenységre és multikulturális toleranciára, folyamatos képzésre, hogy a modern világéval összhangban lévő saját értékrendet alakítson ki.

Az oktatásnak a következő négy pillérre kell támaszkodnia:

meg kell tanulni tudni, tenni, lenni, együtt élni.

Az iskolai tanrendnek pedig négy dimenziót kell tartalmaznia: konceptuálisan elméleti, gyakorlatban alkalmazható, interdiszciplináris és folyamatos képzést generáló.

Az iskola nemcsak a fiataloknak azt az 1 százalékát szolgálja ki, akik tudósok akarnak lenni, vagy akiket a klasszikus humán kultúra magas szférái fognak foglalkoztatni. Az iskolának olyan fiatalokat kell kinevelnie, akik végzősként, még az elméleti oktatás végén is, képesek munkahelyet találni a mai világban, ahogy az most felépül.

Azt szerettem volna látni, hogy a Román Akadémia a román iskola mai siralmas helyzetének okait elemzi és azokra keres megoldásokat: a diákok 44 százaléka funkcionális analfabéta, nem érti, hogy mit olvas, 47 százalék nem ismeri a négy számtani alapműveletet és az egyszerű terület- és térfogat-számítási képleteket. És a PISA-felmérések rendszere szerint csak 1-3 százalék teljesít jól. Mi lenne a megoldás az elfogadhatatlan helyzet kijavítására? Tanuljon meg minden diák latinul? Tanulja meg és ismerje minden diák az intrikát olyan irodalmi művekben, mint a Fefeleaga (Ion Agârbiceanu novellája – a szerk.), vagy a Răzvan şi Vidra (Bogdan Petriceiu Haşdeu drámája – a szerk.)?

Az a gond, hogy

a Román Akadémia által javasolt megoldások csak a diákok 1 százaléka számára helyesek,

akiket érdekel a klasszikus humán kultúra, a történelem és a latin nyelv. Az iskolának nekik is meg kell adnia az esélyt, hogy azt tanulják, ami érdekli őket, de ez rendkívül messze áll attól, hogy a többi 99 százalékot is erre kellene kényszeríteni.

És eljutunk oda, hogy milyennek kellene lennie a mai iskolának. Az iskolának a diákok tehetségeire, hajlamaira, szenvedélyeire, személyiségére kellene rásimulnia és mindenkinek azt az oktatási pályát kellene nyújtania, ahol remekelhet. Akár elméleti, akár gyakorlati, művészeti, szociális vagy valami más. Nálunk pont fordítva történik.

Az iskola Prokrusztész-ágyként, darálóként viselkedik,

melybe minden diák bekerül és menekül, aki tud. Az iskolának közepesen és magasan szakképzett munkaerőt kell biztosítania a társadalom számára, bármennyire is elborzasztana ez bennünket. Ha nem az iskola, akkor ki foglalkozna ezzel a létfontosságú feladattal? Egyes elméletek szerint az oktatás egy dolog, a szakképzés pedig más dolog. Az iskola foglalkozzon az elméleti, esetleg klasszikus kultúrával, a szakképzés pedig a munkaadó és a munkavállaló dolga. Vagyis 18 évesen, amikor a fiatal elhagyja az iskolát, a munkaadók feladata lenne átvenni a fiatalokat és szakmát tanítani nekik, a saját pénzükön! Ki hiszi ezt lehetségesnek?

Németország példája

Németország nagyon jól megértette a társadalom fejlődési irányát és a jelenlegi követelményeit. Márpedig Németország mögött kiváló klasszikus humán kultúra áll!

Amikor a PISA-felmérések a 2000-es években a rangsor közepére helyezték Németországot, a németek sokkot kaptak. Kétévnyi heves tárgyalások és viták után Németország már V. osztálytól szétválasztotta az elméleti és a szakmai irányt. Szintén Németországban az iskolai népesség 70 százaléka szakiskolákban tanul. Nagyon téved, ha valaki azt képzeli, hogy a német szakiskolában latin nyelvet is tanítanak. Németország megértette, hogy a humán tudományokért, a régi, klasszikus kultúráért és filozófiáért lelkesedő 1 százaléknyi diák miatt nem kell minden fiatalnak klasszikus filozófiát, történelmet és nyelveket tanulnia. Esetleg ógörögöt. Minden német fiatal szülők, tanárok és pszichológusok útmutatásával a kínálatok széles skálájából választja ki a számára megfelelő oktatási pályát. Ez az „útmutatás” pedig nem fakultatív. Németországban kötelező az iskola ajánlása egy bizonyos – elméleti vagy gyakorlati – pályához.

Következtetések

A Román Akadémia és más elméleti szakemberek olyan oktatási pálya mellett érvelnek, amely legfeljebb a fiatalok 1 százalékának felel meg. A többieknek 16-18 évesen már részt kell venniük az aktív életben. Valamilyen szakmával kell rendelkezniük, ami jövedelmet biztosít nekik, a technológiák robbanásszerű fejlődése közepette. Helyesen kell tudniuk írásban és szóban kommunikálni, amit el akarnak mondani, román nyelven és más nemzetközi nyelveken. Érteniük kell a minden nap használt, egyre kifinomultabb berendezésekhez. Érzékenynek kell lenniük a kultúrára és toleránsan kell viszonyulniuk a multikulturalitáshoz. Ehhez meg kell tanulniuk tudni, tenni, lenni és együtt élni a kortársaikkal.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix
Főtér

Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix

Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt
Krónika

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt

Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix
Főtér

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix

További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket
Székelyhon

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket

Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók
Krónika

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók

Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.

Halálos áldozatot követelt a ratosnyai baleset
Székelyhon

Halálos áldozatot követelt a ratosnyai baleset

Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS