Ez a politikai válság sem múlik el egyhamar: a kormányoldalnak – ami az USR-PLUS kilépése után jelenleg a többségi parlamenti támogatással elvileg nem rendelkező Nemzeti Liberális Pártot és az RMDSZ-t jelenti – csütörtökön az RMDSZ kezdeményezése nyomán sikerült kibuliznia, hogy a parlament csak valamikor a bizonytalan jövőben – várhatóan csak a PNL szeptember 25-i tisztújító kongresszusa után – szavazzon a Florin Cîţu vezette kabinet ellen az USR-PLUS és a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott bizalmatlansági indítványról.

Hogy ez hogy jött össze, ha elvileg nincs többségi támogatásuk a parlamentben?

Hát úgy, hogy a törvényhozás két kamarája házbizottságainak együttes ülésén, amelyen a parlament napirendjéről határoztak, az ellenzéki, de a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) is a kormánypártok mellé állt.

Az alkotmány értelmében a bizalmatlansági indítvány szövegét először ismertetni kell a parlament két házának együttes ülésén, majd három nap múlva ugyanúgy együttes ülésen kell megvitatni, majd szavazni róla.

Ha szigorúan csak azt néznénk, hogy az USR-PLUS kormányból való kilépése nyomán a PNL és az RMDSZ kisebbségben maradt, akkor a kormány napokon belül simán megbukna.

Igen ám, de itt jönnek be a különböző taktikázások.

A kormány időhúzásként még szerdán alkotmánybírósághoz fordult a bizalmatlansági indítvány miatt, mivel egyrészt kétségbe vonja a hozzá benyújtott támogató aláírások valódiságát – először sokan csak beszkennelve küldték el a kézjegyüket, majd amikor ezt szóvá tették, csak azt követően írták alá személyesen is -, és annak a törvényességét is megkérdőjelezték, hogy a két házelnök, Ludovic Orban és Anca Dragu saját hatáskörben, házbizottsági döntés nélkül hívták össze a parlament csütörtök délutáni ülését, amelyen az indítvány szövegét kell ismertetni.

Erre azért volt szükség, mert a házbizottságok a PSD távolmaradása miatt határozatképtelenek voltak, és nem tudták összeállítani a parlamenti ülés napirendjét.

A PSD hivatalosan azért maradt távol, mert nem akart a PNL és az USR-PLUS közötti vitában döntőbíráskodni,

hadd üsse egymást két riválisa nyugodtan.

Az alkotmánybíróság malmai pedig közismerten meglehetősen lassan őrölnek: szerdán még csak annyit közölt, hogy szeptember 15-éig várja, hogy a felek fejtsék ki az álláspontjukat a kormány beadványa kapcsán.

Aztán majd csak akkor döntik el, mikor vitatják meg érdemben az ügyet, miután ezeket meghallgatták, elolvasták és alaposan megrágták.

A csütörtöki házbizottsági ülésen az RMDSZ – mint kormánypárt – állt elő a javaslattal, hogy a bizalmatlansági indítvány vitájával és a róla szóló szavazással várják meg az alkotmánybíróság döntését.

Amit – mivel a PSD is a kormányoldal mellé állt – az USR-PLUS tiltakozása ellenére meg is szavaztak.

Így csütörtökön délután csak annyi történik, hogy a parlament ülésén dörgedelmes hangon felolvassák majd az USR-PLUS és az AUR közös bizalmatlansági indítványát, majd a törvényhozók hazamennek, és az ügy legközelebb akkor válik aktuálissá, ha a talárosok valamilyen döntést hoznak.

És hogy miért állt érdekében a PSD-nek a kormány mellé állni?

Egyrészt azért, mert ezzel minden bizonnyal sikerül elérni, hogy a bizalmatlansági indítvány csak jóval azután kerüljön a parlament elé, hogy lezajlott a PNL 25-i tisztújító kongresszusa.

Amelyen Ludovic Orban jelenlegi pártelnök legfőbb kihívója Florin Cîţu miniszterelnök.

Aki az egyik fő oka a jelenlegi kormányválságnak. A PSD pedig úgy kalkulál, hogy ha ő lesz a PNL elnöke, akkor sokkal, de sokkal kisebb az esélye annak, hogy a PNL kibékül az USR-PLUS-szal.

Így nem áll helyre a kormánykoalíció, a kormánypártok népszerűsége pedig tovább csökken, ami a következő választásokra kedvező helyzetbe hozza a PSD-t.

A másik ok pedig, hogy ha a PSD nem buktatja most meg a kormányt, akkor, ha bizonyos témákban kívülről támogatja a kormányoldalt a parlamentben, cserében a kormány felvállalja majd – mert kénytelen lesz felvállalni – néhány, számára fontos kezdeményezés támogatását is.

Nos, ez lett abból, hogy a decemberi választás nyomán kormányra került jobbközép koalíció megígérte: nem engedik kormányközelbe a PSD-t.