Demokrácia, sokféleség, biztonság és társaik. Olyan szavak, amelyek afféle szent tehenekként működnek, AKIK simán lelegelhetik a kiskertünk füvét. Bántani őket nem szabad.
Bár keveseknek volt alkalmuk élő menyétet látni, elég sokan tudnak a létezéséről. Ennek ellenére vajon hányan tudnak a „menyétszavak” létezéséről? Ezek abban hasonlítanak az állatra, hogy ugyanolyan eredményesen ejtenek „áldozatokat”, nem fizikailag, hanem intellektuális módon.
Akárcsak a külsőleg bármi furcsát, különösen egy gyakorlott húsevőt előre nem jelző menyét esetében,
Pontosabban mondva, első látásra valamiféle természetes dologra utalnak, amelyről a beszélgetőtársnak/hallgatóságnak valamiféle ködös pozitív benyomása van. A beszélő konszenzust kíván elérni, bármiféle árnyalást vagy eszmei artikulálást félretéve, a „menyétszavak” kétértelmű jellegében bízva.
(és melléknévi származékai). A múltban a kommunista diktatúra „népi demokráciának” nevezte magát. Napjainkban a büntetőügyi aktás börtönérettek azzal szépítenek az imázsukon, hogy azt állítják, demokratikusan választották meg őket.
Egy másik „menyétszó” a „sokféleség”. Ezzel minden őrült éppen azáltal tüntet erkölcsileg vagy fizikailag indokolható opcióként bármiféle őrültségével, mert a „sokféleség” az indokolási kényszer hiányával jár.
Az összes megalomániás valamiféle kollektív biztonság garanciájának képzeli magát. Egyesek erőszakkal akarnak minden áron „jót” tenni, mások az összes divatos bálványra esküdözik, hogy „meg akarnak menteni” téged, ha kell, kényszerrel. Képzeljük el, milyen egy kényszerrel „megmentett” egész ország. De inkább ne, hiszen akkor vissza kellene emlékeznünk, milyen volt a XX. századi diktatúrák által nyújtott „megváltás”.
De mit szólnak a „választáspártisághoz” (az angol „pro-choice” kifejezésből)? Nos, ezt a kifejezést azért vezették be, hogy a vitában a figyelmet az embrió személystátuszáról, a bennünk lévő, jogokkal, nagyon sok joggal rendelkező eugenistának megfelelő személyi státuszra tereljék át.
Az a fontos, hogy tudatosítsuk magunkban a létezésüket, hogy résen lehessünk, amikor bizonyos alakok a szándékaikat akarják elleplezni, az érdekeiket akarják érvényesíteni, az ideológiájukat akarják erővel ránk kényszeríteni vagy bűnbakokat keresnek. Ezek a retorikai mesterkedések hajlamosak elrekeszteni a rációt, rabsági helyzetbe juttatni az elmét, amit G. K. Chesterton a következőképpen írt le: „Az az állapot, amelyben az emberek nem látnak alternatívát. Ez olyasmi, ami úgy homályosítja el a képzelőerőt, mint egy kábítószer vagy hipnotikus álom, hogy az adott személy már semmilyen módon nem tud bizonyos dolgokra gondolni. (…) Olyan állapot, melyben sohasem gondolkodott a másik perspektíván és – ebből következően – nem is tudja, hogy sohasem gondolt rá.”
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.