Demokrácia, sokféleség, biztonság és társaik. Olyan szavak, amelyek afféle szent tehenekként működnek, AKIK simán lelegelhetik a kiskertünk füvét. Bántani őket nem szabad.
Bár keveseknek volt alkalmuk élő menyétet látni, elég sokan tudnak a létezéséről. Ennek ellenére vajon hányan tudnak a „menyétszavak” létezéséről? Ezek abban hasonlítanak az állatra, hogy ugyanolyan eredményesen ejtenek „áldozatokat”, nem fizikailag, hanem intellektuális módon.
Akárcsak a külsőleg bármi furcsát, különösen egy gyakorlott húsevőt előre nem jelző menyét esetében,
Pontosabban mondva, első látásra valamiféle természetes dologra utalnak, amelyről a beszélgetőtársnak/hallgatóságnak valamiféle ködös pozitív benyomása van. A beszélő konszenzust kíván elérni, bármiféle árnyalást vagy eszmei artikulálást félretéve, a „menyétszavak” kétértelmű jellegében bízva.
(és melléknévi származékai). A múltban a kommunista diktatúra „népi demokráciának” nevezte magát. Napjainkban a büntetőügyi aktás börtönérettek azzal szépítenek az imázsukon, hogy azt állítják, demokratikusan választották meg őket.
Egy másik „menyétszó” a „sokféleség”. Ezzel minden őrült éppen azáltal tüntet erkölcsileg vagy fizikailag indokolható opcióként bármiféle őrültségével, mert a „sokféleség” az indokolási kényszer hiányával jár.
Az összes megalomániás valamiféle kollektív biztonság garanciájának képzeli magát. Egyesek erőszakkal akarnak minden áron „jót” tenni, mások az összes divatos bálványra esküdözik, hogy „meg akarnak menteni” téged, ha kell, kényszerrel. Képzeljük el, milyen egy kényszerrel „megmentett” egész ország. De inkább ne, hiszen akkor vissza kellene emlékeznünk, milyen volt a XX. századi diktatúrák által nyújtott „megváltás”.
De mit szólnak a „választáspártisághoz” (az angol „pro-choice” kifejezésből)? Nos, ezt a kifejezést azért vezették be, hogy a vitában a figyelmet az embrió személystátuszáról, a bennünk lévő, jogokkal, nagyon sok joggal rendelkező eugenistának megfelelő személyi státuszra tereljék át.
Az a fontos, hogy tudatosítsuk magunkban a létezésüket, hogy résen lehessünk, amikor bizonyos alakok a szándékaikat akarják elleplezni, az érdekeiket akarják érvényesíteni, az ideológiájukat akarják erővel ránk kényszeríteni vagy bűnbakokat keresnek. Ezek a retorikai mesterkedések hajlamosak elrekeszteni a rációt, rabsági helyzetbe juttatni az elmét, amit G. K. Chesterton a következőképpen írt le: „Az az állapot, amelyben az emberek nem látnak alternatívát. Ez olyasmi, ami úgy homályosítja el a képzelőerőt, mint egy kábítószer vagy hipnotikus álom, hogy az adott személy már semmilyen módon nem tud bizonyos dolgokra gondolni. (…) Olyan állapot, melyben sohasem gondolkodott a másik perspektíván és – ebből következően – nem is tudja, hogy sohasem gondolt rá.”
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.