Közel két hónapnyi, a szomszédban zajló háborúra volt szüksége a bukaresti kormánynak, hogy végre rájöjjön: nem ártana valamit tenni a csőd szélére került romániai hadiipar megmentéséért.

Miután alaposan meghányták-vetették a lehetséges megoldásokat, meghozták a döntést: elengedik a tíz legfontosabb hadiipari üzem adósságait.

Ez összesen 137,2 millió lejt jelent.

A tíz érintett cég a legfőbb fegyver- és lőszergyártók közé tartozik.

Az indoklás konkrétan az ukrajnai háborúra hivatkozik: a közelmúltban bekövetkezett geopolitikai és gazdasági eseményekről, illetve a szomszédban kitört konfliktusról tesz említést, ami azonnali lépéseket tesz szükségessé a nemzeti érdekek védelméért.

Ebbe beletartozik a védelmi ipar fejlesztése – illetve jelen esetben megmentése – is.

Mindez egyrészt azért szükséges, hogy a szükséges gyártó- és karbantartó-kapacitások biztosítása révén a román állam képes legyen megvédeni az ország érdekeit, másrészt hogy teljesíthesse az EU- és NATO-tagságból fakadó kötelezettségeit.

Az indoklás egyértelműen fogalmaz: az adósság elengedésének célja az, hogy elejét vegyék az érintett cégek csődjének, ami ellehetetlenítené a nemzeti érdekek védelmét.

Az érintett cégek között ott van a kudzsiri fegyvergyár és a fogarasi lőporgyártó üzem, mellettük egy bukaresti, a plopeni-i, a moreni-i üzem, illetve a Tohan és a Metrom is felkerült a listára.

A lépésre nagy szüksége volt a román hadiiparnak, amely a lehető legrosszabb pillanatban van a lehető legrosszabb állapotban: nemrég több fegyverüzem alkalmazottai is spontán sztrájkba léptek, miután nem elég, hogy a fizetéseik röhejesen kicsik – pedig mégiscsak stratégiai, nemzetbiztonsági fontosságú ágazatban dolgoznak -, de ráadásul még késtek is.

A kudzsiri gyár kapcsán pedig hiába dolgoznak a mérnökök új, ígéretes fejlesztéseken, mint a NAT1-es gépkarabély, ha hiányzik a sorozatgyártáshoz szükséges technológia, és a tulajdonos román állam eddig nem igazán tett semmit annak érdekében, hogy fejlessze a céget.