A szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Az államfő három találkozót szentelt a Képzett Románia programnak, amely szlogen jegyében annak idején, első mandátumának kezdetén meghirdette a közoktatásról és annak reformjáról való gondolkodást. Klaus Iohannis sejtetni engedte, hogy ez az elnöki projekt mostantól lezártnak tekinthető. Ami azt jelenti, hogy értékelhetjük. Tehát: a Cotroceni-palota stratégiája fiaskó. Az elnök négy hatalmas hibát követett el.

Az első hiba a múltbeli reformtörekvések mellőzése.

1990 és 2014 között nem csak analfabéta miniszterek fordultak meg az oktatási minisztérium élén, ahogy párszor a jelenlegi államelnök idejében megtörtént. Akadtak hozzáértő miniszterek is, jó gondolatok is. Iohannis úgy döntött, félresöpör mindent, mintha nulláról kellene kezdeni a reformot. Például elásta a Miclea-bizottság 2007-es jelentését, a belőle fakadó törvényekkel és miniszteri rendeletekkel együtt. Ezáltal létrehozott egy hamis vákuumot, amely kiszippantotta a reformistákat a rendszerből. Ami ezzel szemben sikerült neki: olyan hitelt vesztett szereplőkkel mutatkozni, mint a Cotroceni-palotai találkozóra meghívott „stanfordi licenciátus”, egy magánegyetem oktatója, akit Ponta szeretett volna az oktatási minisztérium bársonyszékébe ültetni, ám aztán mégis lemondott róla, amikor kiderült, hogy az illető sose jutott el Stanfordba.

Az elnök második hibája a program értelmezhetetlen jellege.

A Cotroceni-palota honlapján megtalálhatók a közoktatásra vonatkozó bizonyos tematikus dokumentumok. Egyesek értékes dolgokat tartalmaznak. A rájuk aggatott politikai ballaszt viszont kudarc. Az elnök oktatási tanácsadója pont annyira közismert figura, mint egy negyedik ligás labdarúgó. Az elnöknek hétévi mandátum alatt semmiféle nyomot nem sikerült hagynia a közéletben, ami az oktatást illeti. Hasonlítsuk össze Iohannist Joe Bidennel. Az amerikai elnök épp a minap mondta, röviden és lényegre törően: 12 év tanulás kevés a mai világban, tehát az amerikaiak négy évnyi oktatást kapnak pluszba, kettőt iskola előtt és kettőt egyetem után. Iohannis képzett Romániára vonatkozó nyilatkozatai közül csak egyetlen szerencsétlen elképzelés maradt a fejekben – ezt előtte már C. Andronescu is képviselte (a szerző feltehetően Ecaterina Andronescu volt oktatási miniszterre gondol – a szerk.) –, amely szerint kollégiumokat hoznak létre az egyetemeken az érettségit elbukó fiatalok számára. Ez nem reform, ez egy ajándék a magánintézmények számára.

Az elnöki stratégia harmadik hibája, hogy

a program eseménynaptárát nem sikerült Iohannis mandátumához igazítani.

Az elnöknek hét évre volt szüksége, hogy előálljon egy értelmezhetetlen tervezettel. Másrészt, a Képzett Románia célkitűzéseinek magvalósítását szinte egytől egyig 2025-re vagy 2030-ra tűzték ki. Vagyis jóval az elnök második mandátumának lejárta után. Ami lényegében azt jelenti, hogy az államfő maga mondja el nekünk: a Cotroceni-palotában eltöltött tíz éve alatt az oktatás semmiféle reformjára nem kerül sor. Ami konkrét ígéretet találunk a tervben, azok a befektetésekre vonatkoznak, különös tekintettel az országos újraindítási terv keretében finanszírozott befektetésekre. Csakhogy az európai program máris késik, ami Romániát illeti, legalább őszig. Egyáltalán nem biztos, hogy az ígért befektetéseket időben tető alá lehet hozni.

Az elnök negyedik hibája, hogy lemondott a reform moderátori missziójáról.

A múlt heti találkozók végén Klaus Iohannis megelégedett annyival, hogy bejelentette: létrehoznak egy pártközi munkacsoportot, amely majd kidolgoz egy törvénytervezetet, miután a Képzett Románia ernyője alatt megfogalmazott módosítások egy memorandum formájában átmennek a parlamenten. Az elnök kizárólag a PNL–USR-PLUS–RMDSZ koalíció tagjaival találkozott. Kijelentette ugyan, hogy számít az ellenzék támogatására, noha az utóbbi időben egyetlen olyan nyilvános gesztust sem tett, ami az együttműködési szándékra utalt volna. Ha Iohannis olyan illúziókat táplál, hogy a Képzett Románia, úgy összecsapva, ahogy van, reformista lelkesedést szít majd a PSD és AUR képviselőiben, hát nagyot téved. Az ellenzék mindent megtesz, hogy azt a pár jó gondolatot is lemészárolja, amely a hét évnyi elnöki mandátum ideje alatt napvilágra került és 15 oldalnyi szöveg formájában papírra vettetett.

És ha jobban megnézzük, feltehetjük a kérdést: tényleg érdekli az államelnököt a romániai oktatás jobbá tétele?