Nem túl meglepő, hogy a romániai lakosság vásárlóereje messze alulmarad az európai átlagtól. Főleg, hogy statisztikák nélkül is tudjuk jól, hogy a szerencsés kivételektől eltekintve, nagyjából mindenki egyik hónapról a másikra él. Viszont számszerűsítve a lemaradást ismét szomorúan állapíthatjuk meg, hogy Európa egyik legszegényebb országa vagyunk.

Az európai átlagos vásárlóerő 2019-ben 14 739 euró/fő, míg hazánkban mindössze 5 881 euró. Nem nehéz kiszámolni: 60 százalékkal maradunk el Európától, és ezzel a 32. helyre kerülünk az összesítésben. A nettó jövedelem jelentősen eltér a GfK piackutató által összehasonlított 42 országban, így – nyilvánvalóan – az adózás után elkölthető pénz is ennek függvényében változik. Az élen Liechtenstein, Svájc és Luxemburg található, míg a sereghajtó Moldova, Koszovó és Ukrajna. A 42 országból 16-ban meghaladja a vásárlóerő az európai átlagot, 26-ban alulmarad a középértőktől.

De nézzük, Románián belül hogyan tér az egyes régiókban, városokban a vásárlóerő!

Bukarestben a legjobb a helyzet: az egy főre számolt vásárlóerő a fővárosban 10 452 eurót tesz ki, ami 78 százalékkal több pénzt jelent az országos átlaghoz képest. Temes megye kicsivel megelőzi Kolozs megyét: előbbiben 7 564 euró, utóbbiban 7457 euró az egy főre eső vásárlóerő értéke 2019-ben.

A top 10-ben benne van még:

• Ilfov (7 312 euró),
• Brassó (7 079 euró),
• Szeben (6944 euró),
• Hunyad (6 336 euró),
• Arad (6 308 euró),
• Argeș (6 230 euró)
• és Prahova (6 152 euró).

Nem irigyeljük a Vaslui megyeieket, nekik fejenként mindössze 3 706 euró áll rendelkezésükre, 37 százalékkal kevesebb, mint a romániai, illetve 75 százalékkal kevesebb, mint az európai átlagnak. Ezzel az utolsó helyen szerepelnek a listán.

A magyarlakta megyék többségében az átlag alatti a vásárlóerő: Szatmár, Máramaros, Szilágy, Hargita és Kovászna megyék a szegényebb kategóriába tartoznak, de még ezekben sem olyan rossz a helyzet, mint az abszolút sereghajtó egyes moldvai és olténiai megyékben.