// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Nem csitul a medveterror Erdélyben, sőt

// HIRDETÉS

Az egyik településen az egyre szemtelenebb nagyvadak miatt vésztanácskozást hívtak össze.

 

Egyre több erdélyi településen teszik a medvék pokollá az emberek életét. Van, ahol már emberekre is támadnak, de a leggyakoribb az, hogy betörnek az ólakba, istállókba, és legyilkolják, illetve elhurcolják a háziállatokat. A kettő persze nem zárja ki egymást.

Most a Maros megyei Ratosnyán is kezd egyre tarthatatlanabbá válni a helyzet: egy hónapja alig múlik el úgy nap – jobban mondva éjszaka –, hogy a medvék ne garázdálkodnának a faluban, és ne mészárolnának le néhány háziállatot.

A helybeliek most már a prefektúrától, a környezetvédelmi ügynökségtől, valamint a vadászoktól várnak segítséget, miután a medvék az elmúlt egy hónap leforgása alatt elpusztítottak 8 sertést, egy szarvasmarhát és több juhot.

Marius Lircă, a település polgármestere elmondta, az emberek már aludni sem tudnak. Kedd éjszaka a medve elpusztított egy disznót, kivette az ember istállójából, felvitte a völgybe a patak mellé, és ott megette. Keddről szerdára virradóra pedig újabb két disznó, majd újabb három disznó esett a nagyragadozó áldozatául. 

A medvék gond nélkül behatolnak a ketrecekbe és az istállókba, tönkretettek egy új istállót is.

„A törvényeket úgy dolgozták ki, hogy nem szabad lelőni őket, nincs kvóta, a vadászoknak még figyelmeztető lövést sem szabad leadniuk. A medvéket nem érdeklik a zajok, nem félnek”  – ecsetelte az egyre borzasztóbb helyzetet.

A polgármester most már a többi hatóság segítségét kéri. Szerdára összehívta a helyi katasztrófavédelmi bizottságot, amelyen részt vesz Mircea Dușa prefektus, a környezetvédelmi hatóság képviselője és a vadászok is.

A polgármestert a jelek szerint tényleg megviselte a helyzet, mert egy meglehetősen szürreális történetet is előadott. Mint elmondta, kedd este 11 óra után egy medve a polgármesteri hivatal elé cammogott, ott pedig két lábra emelkedett, mintha köszönteni akarta volna a község választottjait.

Lehet, hogy csak köszönetet akart mondani a bőséges vendéglátásért.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS