Kulturális vitaindító: a kiváló tollú Radu Paraschivescu azt állítja, mocskos száj terén a románok simán verik a magyarokat! Nos, igaz ez?
Jelen szöveg a Newsweek oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A kárpáti pornóságban járatos szakértők azt állítják, a jó román büszkeségének van egy lexikális-frazeológiai leágazása. Másképp mondva, gazos beszéd terén kevesen képesek lekörözni minket.
Hozzánk képesek az olaszok holmi művirágok, a franciák pedig szégyenlősen kipirult katekéták. Testközelből vizsgálva a helyzetet az ember úgy érzi, senki sem gyalázkodik kegyetlenebből a románnál – érzelgősen vagy viharosan, csintalanul vagy apopleptikusan. Az orosz, a görög, a lengyel, a horvát és a török elismeri a vereséget.
A román gyalázkodás vihara reggeltől estig életbe lépteti a vörös kódot, évszaktól, kormányzattól vagy a bolygók állásától függetlenül. Amit a nyelvészek, antropológusok, mentalitás-szakértők és lélekbúvárok még nem mondtak el nekünk: az ok, amiért a román káromkodásnak általában véve két fétisszóra van szüksége, melyek egyben a bizalom kettős bástyáját is jelölik.
A származási helyre való küldés a kibocsátó kötelező arzenáljának része. Nincsen semmi sava-borsa annak a káromkodásnak, mely nem hordozza az ölében azt az ölet, amelyből az ember származott. És magától értetődik, hogy a sértegető nem gondol a következményekre. A gyalázkodás a lényeg, nem a kimondásával vagy leírásával járó kockázatok.
Így fajult odáig a helyzet, nagyjából öt évvel ezelőtt, hogy az egyik bukaresti stadion lelátóján a gúny és idegengyűlölet szelében ott loboghatott egy felirat, melyet magyar nyelven írtak a valamelyik európai kupában zajló mérkőzés lejátszására érkezett ellenfélnek:
Az UEFA ötvenezer eurós büntetéssel díjazta a szervező csapatot az ocsmányságért, de ez nem számított. Az Erdélyt tőlünk, mint mindig, elrabolni érkezett ellenség anyjára az intim pontján sikerült csapást mérni. A dolgok egyértelműek, amikor valakit visszaküldenek oda, ahonnan kijött: a szaporítószerv emlegetése egyszerre érinti a sértettet (közvetlenül), és az őt megszülőt (közvetve).
Nagyon gyakori eset, hogy maga a sértett vár el differenciált bánásmódot. „Engem nyugodtan gyalázhatsz, de anyámat ne bántsd, mert baj lesz.” Bárkibe beleköthetsz, kivéve a szülőt, a természet forrását, az élet kútját, a világra hozó lényt.
Ezért megbocsáthatatlan a vaginális sértés, míg származékai, melyekben a birtokos esetbe helyezett „anyát” más anatómiai meghatározások kísérik („anyád torka”, „anyád szája”) (románul: „gâtul mă-tii”, „gura mă-tii” – a szerk.), az előbbihez képest elfogadhatóvá válnak.
Az egyház felmérésről felmérésre a legnagyobb közbizalmi tőke birtokosa, melyet egy intézmény felhalmozhat. Következésképpen fő forrássá válik a román gyalázkodás barokkjában.
Ahogy családi téren nincs apás, anyósos, sógoros, násznagyos vagy vős káromkodás, az intézmények szintjén sincs a hadsereget, rendőrséget, elnöki hivatalt, parlamentet, szakszervezeteket, kormányt, tűzoltókat vagy a közbizalom nagyobb vagy kisebb központjait érintő gyalázkodás.
Az anya és az egyház a román érzékeny pontjai, ez pedig elsősorban a káromkodás szerkezetében érhető tetten, vagyis inkább az architektúrájában, mint a metafizikájában. Persze, kerek szintetizmusában az „anyád egyháza” (románul: „biserica mă-tii” – a szerk.) a tökéletes gyalázkodás, amellyel a sértegető mindkét magszót felhasználja.
De nem szabad megfeledkezni a gyalázkodások egész repertoárjáról, melyekben
Egy ájtatosságba ennyire jól beburkolózott nemzethez, egy olyan néphez képest, mely kész órákig sorba állni, hogy ereklyéket simogasson, csókolgasson, az a könnyedség, amellyel egyházias gyalázkodásokat gyárt, el kell ismernünk, gyanús.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Kézdivásárhelyen született 1926-ban, átélte a front borzalmait, kuláklányként kitették az egyetemről, de nem adta fel, tanár lett. Két évtizeden át vezette a kolozsvári katolikus nőszövetséget. A százéves Balogh Gizellával beszélgettünk.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.