Hogy mikor és hol? Hát a rohamosan közeledő Filmtettfeszten.
Pelikán elvtárs, egyszer még kérni fogunk magától valamit – most épp azt, hogy ha nincs jobb elfoglaltsága, látogasson el bátran a jövő hét második felében, október 2-6. között a 19. Filmtettfesztre, amelynek beharangozó sajtótájékoztatóján Zágoni Bálint főszervező és Jakab-Benke Nándor, a Filmtett portál megbízott főszerkesztője tájékoztatta a sajtót a magyar filmek erdélyi seregszemléjéről. Azért erdélyi, és nem csak kolozsvári, mert néhány éve már több székelyföldi, partiumi, bánsági és közép-erdélyi helyszínt is „meghódított” (szám szerint tizennégy városról van szó, Nagyváradtól Sepsiszentgyörgyig, Temesvártól Szamosújvárig).
Az ötnapos fesztivál hagyományosan a legújabb magyar nagyjáték-, kisjáték- és dokumentumfilmeket vonultatja fel, de több kiegészítő rendezvény (filmkvíztől koncerten át az erdélyi magyar filmesek helyzetéről szóló beszélgetésig és közönségtalálkozókig) is kapcsolódik hozzá, továbbá felújított klasszikusokat, régi animációs filmeket (Macskafogó!) is meg lehet tekinteni – no és szurkolni kedvenc versenyfilmünknek.
Idén hat dokumentumfilm vetekszik a versenyszekció fődíjáért, a Filmgalopp trófeáért (egyik évben az erdélyi magyar vonatkozású fikciós rövidfilmek, másikban a doksik vannak soron); és persze évente odaítélik a Sárga Csikó-díjat, a fesztivál fődíját, egy olyan filmesnek, aki egyrészt életművével érdemli ki azt, másrészt sokat tett az erdélyi magyar filmkészítésért, filmes oktatásért. Megsúgjuk, idén Fekete Ibolya, a Bolse vita, a Chico vagy az Anyám és más futóbolondok a családból rendezője, a Sapientia EMTE vendégoktatója kapja a díjat; de ne mondják el senkinek.
De ne szaporítsuk a szót: a teljes program megtekinthető a filmtettfeszt.ro honlapon, lehet csemegézni.
FONTOS: A Filmtettfeszt vetítéseire, rendezvényeire a belépés DÍJTALAN, de az esti nagyjátékfilmekre a helyszínként szolgáló mozik recepcióján kell ingyenes jegyet váltani!
És ki a címben említett szuperhős? Ő a – nevezzük így – Sárga Csikó Man, akit Pálffy Tibor szentgyörgyi színművész alakít, íme:
A felhozatalból azonban kiemelnénk öt olyan programpontot, amit igazi ínyencségnek gondolunk – vigyázat, teljesen szubjektív, önkényes válogatás következik!
Bacsó Péter 1969-es szatírája az a film, amit – Jakab-Benke szerint, de szerintünk is – senkinek sem kell bemutatni. A cikkünk elején idézett „Pelikán elvtárs, egyszer még kérni fogunk magától valamit”, „A nemzetközi helyzet egyre fokozódik”, „A torkánál ragadta meg a kérdést, Pelikán elvtárs”, „Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet”, és sorolhatnánk a klasszikussá vált idézeteket, amelyek nemzedékeket tanítottak meg röhögni a legsötétebb diktatúrán. Most megtekinthető azokkal a jelenetekkel együtt, amelyeket a cenzúra egykor kivágott.
Vannak az erdélyi magyar kultúrtörténetnek mára jobbára elfeledett, de nagyon izgalmas, mindenfajta skatulyából kilógó alakjai: ilyen volt Széfeddin Sefket bej, a kolozsvári-egyiptomi filmrendező, forgatókönyvíró, író, költő, életművész, a két világháború közti erdélyi magyar szellemi élet ismert figurája, akit mi, magyarok leginkább a Kalotaszegi Madonna című film révén ismerünk, karrierje azonban Egyiptomban, az arab világban teljesedett ki. Sefketről Maksay Ágnes forgatott dokumentumfilmet, bejárva a szerző életének főbb helyszíneit, Kolozsvártól Budapesten át Kairóig, Boros Lóránd etnográfus vezetésével – akivel épp erről a témáról (is) készítettünk idén tavasszal nagyinterjút.
Ha már a kincses város mozgóképes rejtelmeinél tartunk: a 70-es, 80-as években akadtak olyan lelkes műkedvelők Kolozsváron, akit super8-as felvevőgépekkel készítettek ma már alig fellelhető rövidfilmeket. Manapság ez nem nagy ügy, hiszen egy jobbfajta okostelefonnal is elfogadhatú minőségű felvételeket lehet produkálni, de épp ezért érdemes betekinteni a kommunizmus korabeli amatőr filmkészítés „boszorkánykonyháiba”. A Filmtettfeszten láthatóak lesznek ezek a dokumentumértékű mozgóképek, sőt a filmek egyik alkotójával is találkozhatunk.
Még mindig Kolozsvár, még mindig restaurált filmalkotások, ezúttal az erdélyi magyar filmgyártás hőskorából, a múlt század elejéről. A Janovics Jenő-féle stúdió filmjeinek zöme elveszett, megrongálódott, eddig csak négy őrződött meg jó állapotban. Most két további, 1918-as gyártású fekete-fehér némafilmet, A kancsuka hazájában és A métely címűt sikerült restaurálni, ezeket zenei kísérettel, inzertekkel együtt mutatják be az érdeklődő nagyérdeműnek. Tudjuk, néma meg fekete-fehér meg szemcsés meg egyszerű, de a filmtörténet ezen korszaka nélkül nem lett volna Tarantino. Sem.
Igen, 1933-ban már rendeztek Magyarországon tudományos-fantasztikus filmet. Egy Deutsch Richárd nevű rendező készítette, aki elpusztult a holokausztban, a tekercsek pedig 50 évig porosodtak egy padláson, anélkül, hogy akár a leszármazottai tudtak volna róla. A filmből – mint a műsorfüzet fogalmaz – „az eredeti, egypéldányos pozitív megsemmisült ugyan, de a kivágott részekből és elrontott jelenetekből hűen rekonstruálható”. A film dióhéjban arról szól, hogy egy, a Földet fenyegető, pusztító üstökös elől hőseink egy rakétával a Holdra menekülnek. Ami, amellett, hogy idén volt a holdraszállás 50. évfordulója, azért is aktuális, mert mint tudjuk, a planéta pusztul, és jön az apokalipszis.
De előtte még ellátogatunk a Filmtettfesztre.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Meghalt a roncsautóprogram, de túlélte. Justin Timberlake a feleségével, Jessica Biel-lel érkezett az Electric Castle-re.
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.