Hogy mikor és hol? Hát a rohamosan közeledő Filmtettfeszten.
Pelikán elvtárs, egyszer még kérni fogunk magától valamit – most épp azt, hogy ha nincs jobb elfoglaltsága, látogasson el bátran a jövő hét második felében, október 2-6. között a 19. Filmtettfesztre, amelynek beharangozó sajtótájékoztatóján Zágoni Bálint főszervező és Jakab-Benke Nándor, a Filmtett portál megbízott főszerkesztője tájékoztatta a sajtót a magyar filmek erdélyi seregszemléjéről. Azért erdélyi, és nem csak kolozsvári, mert néhány éve már több székelyföldi, partiumi, bánsági és közép-erdélyi helyszínt is „meghódított” (szám szerint tizennégy városról van szó, Nagyváradtól Sepsiszentgyörgyig, Temesvártól Szamosújvárig).
Az ötnapos fesztivál hagyományosan a legújabb magyar nagyjáték-, kisjáték- és dokumentumfilmeket vonultatja fel, de több kiegészítő rendezvény (filmkvíztől koncerten át az erdélyi magyar filmesek helyzetéről szóló beszélgetésig és közönségtalálkozókig) is kapcsolódik hozzá, továbbá felújított klasszikusokat, régi animációs filmeket (Macskafogó!) is meg lehet tekinteni – no és szurkolni kedvenc versenyfilmünknek.
Idén hat dokumentumfilm vetekszik a versenyszekció fődíjáért, a Filmgalopp trófeáért (egyik évben az erdélyi magyar vonatkozású fikciós rövidfilmek, másikban a doksik vannak soron); és persze évente odaítélik a Sárga Csikó-díjat, a fesztivál fődíját, egy olyan filmesnek, aki egyrészt életművével érdemli ki azt, másrészt sokat tett az erdélyi magyar filmkészítésért, filmes oktatásért. Megsúgjuk, idén Fekete Ibolya, a Bolse vita, a Chico vagy az Anyám és más futóbolondok a családból rendezője, a Sapientia EMTE vendégoktatója kapja a díjat; de ne mondják el senkinek.
De ne szaporítsuk a szót: a teljes program megtekinthető a filmtettfeszt.ro honlapon, lehet csemegézni.
FONTOS: A Filmtettfeszt vetítéseire, rendezvényeire a belépés DÍJTALAN, de az esti nagyjátékfilmekre a helyszínként szolgáló mozik recepcióján kell ingyenes jegyet váltani!
És ki a címben említett szuperhős? Ő a – nevezzük így – Sárga Csikó Man, akit Pálffy Tibor szentgyörgyi színművész alakít, íme:
A felhozatalból azonban kiemelnénk öt olyan programpontot, amit igazi ínyencségnek gondolunk – vigyázat, teljesen szubjektív, önkényes válogatás következik!
Bacsó Péter 1969-es szatírája az a film, amit – Jakab-Benke szerint, de szerintünk is – senkinek sem kell bemutatni. A cikkünk elején idézett „Pelikán elvtárs, egyszer még kérni fogunk magától valamit”, „A nemzetközi helyzet egyre fokozódik”, „A torkánál ragadta meg a kérdést, Pelikán elvtárs”, „Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet”, és sorolhatnánk a klasszikussá vált idézeteket, amelyek nemzedékeket tanítottak meg röhögni a legsötétebb diktatúrán. Most megtekinthető azokkal a jelenetekkel együtt, amelyeket a cenzúra egykor kivágott.

Vannak az erdélyi magyar kultúrtörténetnek mára jobbára elfeledett, de nagyon izgalmas, mindenfajta skatulyából kilógó alakjai: ilyen volt Széfeddin Sefket bej, a kolozsvári-egyiptomi filmrendező, forgatókönyvíró, író, költő, életművész, a két világháború közti erdélyi magyar szellemi élet ismert figurája, akit mi, magyarok leginkább a Kalotaszegi Madonna című film révén ismerünk, karrierje azonban Egyiptomban, az arab világban teljesedett ki. Sefketről Maksay Ágnes forgatott dokumentumfilmet, bejárva a szerző életének főbb helyszíneit, Kolozsvártól Budapesten át Kairóig, Boros Lóránd etnográfus vezetésével – akivel épp erről a témáról (is) készítettünk idén tavasszal nagyinterjút.

Ha már a kincses város mozgóképes rejtelmeinél tartunk: a 70-es, 80-as években akadtak olyan lelkes műkedvelők Kolozsváron, akit super8-as felvevőgépekkel készítettek ma már alig fellelhető rövidfilmeket. Manapság ez nem nagy ügy, hiszen egy jobbfajta okostelefonnal is elfogadhatú minőségű felvételeket lehet produkálni, de épp ezért érdemes betekinteni a kommunizmus korabeli amatőr filmkészítés „boszorkánykonyháiba”. A Filmtettfeszten láthatóak lesznek ezek a dokumentumértékű mozgóképek, sőt a filmek egyik alkotójával is találkozhatunk.

Még mindig Kolozsvár, még mindig restaurált filmalkotások, ezúttal az erdélyi magyar filmgyártás hőskorából, a múlt század elejéről. A Janovics Jenő-féle stúdió filmjeinek zöme elveszett, megrongálódott, eddig csak négy őrződött meg jó állapotban. Most két további, 1918-as gyártású fekete-fehér némafilmet, A kancsuka hazájában és A métely címűt sikerült restaurálni, ezeket zenei kísérettel, inzertekkel együtt mutatják be az érdeklődő nagyérdeműnek. Tudjuk, néma meg fekete-fehér meg szemcsés meg egyszerű, de a filmtörténet ezen korszaka nélkül nem lett volna Tarantino. Sem.

Igen, 1933-ban már rendeztek Magyarországon tudományos-fantasztikus filmet. Egy Deutsch Richárd nevű rendező készítette, aki elpusztult a holokausztban, a tekercsek pedig 50 évig porosodtak egy padláson, anélkül, hogy akár a leszármazottai tudtak volna róla. A filmből – mint a műsorfüzet fogalmaz – „az eredeti, egypéldányos pozitív megsemmisült ugyan, de a kivágott részekből és elrontott jelenetekből hűen rekonstruálható”. A film dióhéjban arról szól, hogy egy, a Földet fenyegető, pusztító üstökös elől hőseink egy rakétával a Holdra menekülnek. Ami, amellett, hogy idén volt a holdraszállás 50. évfordulója, azért is aktuális, mert mint tudjuk, a planéta pusztul, és jön az apokalipszis.
De előtte még ellátogatunk a Filmtettfesztre.

Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.
Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.
Petri György költőnek avattak emléktáblát két nyelven az egyik kolozsvári Petry hús- és hentesáruboltban, és ez a legelvontabb és legjobb dolog, ami 2025 végén történhetett.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Négyszáz darab csempésztojással bukott le egy román kamionos Olaszországban. Fejbe vertek egy férfit Bánffyhunyadon, mert nem tudta a karácsonyi ének szövegét.
Szinte az egész országban téliesre fordul az időjárás a hétvégén: erős szél, havazás, ónos eső, a hegyekben hófúvás várható a meteorológusok szerint. Székelyföld legnagyobb részén sárga jelzésű riasztás lesz érvényben a kedvezőtlen idő miatt.
A volt román raliversenyző, Titi Aur elmagyarázta, hogy Pitești-Craiova autópályán történt pénteki tömegkarambol – amelyben 12 autó és 32 személy volt érintett – oka az úgynevezett „nyájszellem” volt.
Újabb tűzeset történt Kászonjakabfalván: az elmúlt éjszaka leégett a plébánia csűrje. Mindössze tíz nappal korábban, ugyanitt, a templom közvetlen közelében egy fatároló semmisült meg. Két hónapon belül ez már a harmadik, helyi egyházat érintő eset.
Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.
Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.