Jelen szöveg a ziare.com oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Klaus Iohannis elnök washingtoni látogatása fontos volt Románia számára, mely megértette, hogy nyitva kell tartani az ajtót az AEÁ felé. Az amerikaiak pedig pragmatikusak: a vízumok kérdése is megoldódik majd, minden az országon belüli jó kormányzástól függ és talán ezt szem előtt tartva kell értelmezni a Trump elnöktől ajándékba kapott sapkán szereplő üzenetet. De szavazni a románok szavaznak.

Iulian Fota volt nemzetbiztonsági ügyekért felelős elnöki tanácsadó a Ziare.com-nak adott interjújában elemzi, milyen tétjei voltak a Iohannis–Trump kétoldalú találkozónak és mivel tért haza a román elnök.

Riporter: Mik voltak a Iohannis–Trump kétoldalú találkozó tétjei és melyeket sikerült teljesíteni? Nemcsak a Románia számára fontos tétekről kérdezem.

Iulian Fota: Nincs túl sok információnk a megbeszélések tartalmáról. Az AEÁ számára valószínűleg az 5G technológia szuperstratégiai ügye volt a fő tét.

Úgy tudom, Románia az első országok között van, talán éppenséggel

az első európai ország, mely aláír egy ilyenfajta memorandumot.

Ezen kívül az AEÁ több területen is meg akarta szilárdítani az együttműködést hazánkkal: védelem, hadsereg és kibernetika, energetikai biztonság, kereskedelem.

Ez az első alkalom, hogy a fehér házi találkozón az AEÁ elnökén kívül a kormány fontos képviselői is részt vettek, mint például a védelmi és az energiaügyi miniszter. Ez azt mutatja, hogy nagyon komolyan veszik a kapcsolatot hazánkkal.

Románia továbbra is az AEÁ támpillére marad Közép-Európa déli térségében, de nem bármilyen körülmények között. Ezért az AEÁ be akarta mutatni a Romániával való minél jobb együttműködés feltételeit is és ezek magukba foglalják a jó kormányzást, a demokráciát, a jogállamot és a piacgazdaságot.

Románia számára fontos volt, hogy megmaradjon az AEÁ közeli barátait tartalmazó listán, főleg, hogy Donald Trump Varsóba fog látogatni. E találkozó nélkül azt kockáztattuk volna, hogy a két szárny között kialakul egy figyelmi kiegyensúlyozatlanság.

A kétoldalú párbeszéd annál inkább fontos, hogy Nyugaton nagy vita alakult ki Oroszország visszaintegrálásáról a nyugati kapcsolati rendszerbe (lásd Moszkva visszatérését az ETPK-ba). Washington pedig, sok más európai fővárossal ellentétben, továbbra is kész a mi álláspontjainkat is meghallgatni.

Az AEÁ-val meglévő kapcsolat hazánk legfontosabb, talán éppenséggel egyetlen stratégiai kapcsolata.

Ami a teljesült célok fejezetet illeti, magán a látogatás megvalósulásán túlmenően kipipálhatjuk az amerikai beleegyezést egy olyan közös nyilatkozatba, mely magába foglalja a Fekete-tenger „stratégiai fontosságúvá” nyilvánítását. Nem utolsó sorban nagyon jó, hogy az amerikai elnök belement abba, hogy megbeszélést folytasson a hazánk területén lévő amerikai jelenlét növeléséről, kedvező hozzáállást mutatott a vízumok ügyének megoldása, de a Romániával meglévő gazdasági együttműködés fokozása iránt is.

Ezután a stratégiai partnerségünk elmélyülésének leszünk a tanúi, ami nagyon jó.

A Washington Post megjegyezte, hogy Iohannis elnöknek ez a fehér házi látogatása azt jelzi, sőt, erősíti meg, hogy Trump elnök Közép- és Kelet-Európának udvarol Nyugat-Európa rovására. Mi Donald Trump célja?

Igaz, hogy Washington kapcsolatai Bukaresttel vagy Varsóval valamivel egyszerűbbek, mert az érdekeink sokkal nagyobb mértékben esnek egybe. Ugyanilyen igaz, hogy az AEÁ továbbra is nyitva tartja az ajtót egy olyan ország előtt, mint Románia és ez fontos Bukarest számára.

Másrészről Románia elég érett ország ahhoz, hogy ne hagyja magát bevonni olyan politikákba, melyek az érdekeinkkel ellentétesek. Románia ugyanilyen mértékben érdekelt az EU sikerességében és vállalja az EU célkitűzéseit, melyeket az AEÁ érdekeivel is összehangolnak. Ez látható volt az EU Tanácsa elnökségének a levezénylésében és ahogy a gázügyben tárgyaltunk.

Romániának az az érdeke, hogy elsimítsa az amerikaiak és egyes európaiak közötti esetleges súrlódásokat

és ezt is teszi. Nem tartom véletlennek, hogy az AEÁ elnöke szintén a Románia elnökével folytatott egyik megbeszélésen erősítette meg támogatását a NATO 5. cikkelye mellett.

Bukarestnek jelentős érdeke fűződik egy szilárd transzatlanti kapcsolathoz. Azt hiszem, úgy is lehetünk Amerika-pártiak, hogy nem dolgozunk az EU ellen. Ha pedig Románia fontos az AEÁ-nak, és az, akkor meggyőződésem, hogy az amerikaiak nem fognak abba az irányba tolni bennünket.

A látogatás következtetéseit az elfogadott közös nyilatkozatból ismerve elmondhatjuk, hogy Románia is kiváltságos helyet biztosít az AEÁ-val meglévő kapcsolatának az Európai Unióval meglévő rovására? Itt a Kínával szembeni politikára is gondolok.

Kínát nem helyezhetjük egy súlycsoportba az EU-val. Az EU-ra vonatkozó kérdésre éppen az előbb válaszoltam.
Romániának nem érdeke zérus összegű játékot létrehozni az AEÁ és EU között.

Ha Kínáról van szó, akkor ez másik ügy, sokkal érzékenyebb és bonyolultabb. A Kínával kapcsolatos vita Nyugaton sokkal fontosabb, mint az Oroszországgal meglévő kapcsolatról szóló.

Az oroszokat értjük, Oroszország mégiscsak európai ország, még akkor is, ha nem akarnak európai ország is lenni. Oroszországnak korlátozott hatalmi forrásai vannak és nagymértékben függ a Nyugattól.

Az erős, a feltörekvő, a világ második legnagyobb gazdaságává vált Kínát máris aggodalommal figyelik Nyugaton, az EU-t beleértve. Peking új, potens, rafinált, de még túlságosan kevéssé ismert stratégiai szereplő.

Nacionalista, sőt, kizárólagosságra törekvő viselkedése van,

sokat fektet be a fegyverkezésbe, sokat kémkedik, feltételeket szab, saját befolyási szférát akar, provokálja a Nyugatot. Sőt, bizonyos tekintetekben meg is kérdőjelezi.

Attól tartok, hogy a Nyugat és főleg az AEÁ kapcsolata Kínával zérus összegűvé válik. Ez nagyon bonyolulttá fogja tenni a külpolitikánkat, mert bizonyos választások elé fog állítani. Különben a NATO is ezzel a dilemmával fog szembesülni.

Viorica Dăncilă kormányfő megpróbált nyomást gyakorolni erre a látogatásra, Iohannis elnök nyakába varrva a vízumok ügyének felelősségét. Ez egyike volt a találkozó fő témáinak? Miként értelmezi Trump elnök válaszát?

A kormányfő asszony gyakran beleesik a nacionalista retorika és a saját bírálatai csapdájába is. Teljesen feleslegesen átveszi a nyugatellenes oldal standard kritikáját, melynek nincs mit az amerikaiak szemére vetnie, akik annyi jó dolgot tettek Romániáért. Főleg egy olyan párt vezetőjeként, melynek nulla hitele van Washingtonban.

Mircea Geoană volt az utolsó szociáldemokrata (PSD) vezető, akinek hitele és befolyása volt az AEÁ-ban.

Egyetlen PSD-s vezető, még Dăncilă asszony sem hiheti azt, hogy bármit is képviselne Washingtonban. És ez egyáltalán nem jó Románia számára.

A vízumok ügye, akárcsak a Schengen-kérdéskör, meg fog oldódni, de ennek a megoldódásnak a gyorsasága belpolitikánk minőségének jelentős javulásától függ. (A vízumügy elsősorban a benyújtott vízumkérelmek elutasítottsági arányától, illetve a vízumok lejárta utáni továbbmaradások számától függ – a szerk.) Amikor nincs semmiféle nemzetközi hitelességed és még azt a maradék befolyást is veszélybe sodrod, amellyel Románia még rendelkezik, akkor van még merszed bármit is az elnök szemére vetni, aki az ország egyedüli kapcsolata maradt a külfölddel? A két elnök közös nyilatkozatában vajon miért jelenik meg a jó kormányzás gondolata?

A románok megérdemlik, hogy vízummentesen utazzanak az AEÁ-ba és a kérdés meg fog oldódni,

de ennek határideje főleg Románia kormányától függ, mely jól tenné, ha újjáépítene egy jó kormányzási modellt. Amelyre a románoknak még az AEÁ-vízumoknál is nagyobb szükségük van.

Iohannis látogatására egy választásokra készülő Románia körülményei között került sor. E szemszögből nézve az AEÁ elnöke legitimálta az indulást egy újabb mandátumért? Itt az üzenetekre gondolok, melyek közül az egyik a Klaus Iohannis által ajándékba kapott sapkán szerepel.

Az amerikaiak nyilvánvalóan nagyon jól tudják, hogy választási év van és hogy Romániában elnökválasztás lesz. De milyen választási lehetőségeik vannak? Egyrészről a globális napirend tele van gondokkal, így partnerekre és szövetségesekre van szükség. Annyi kezelendő, megvitatandó ügy van, sok-sok hónapot vesztegethet el bárki arra várva, hogy az országok túljussanak a választási kampányaikon.

Másrészről bújjunk a bőrükbe és nézzük abból a szemszögből a hazai helyzetet. Amikor ilyen kevés komoly és hozzáértő, nemzetközi hitelességgel rendelkező román politikus van és nem is indul mindegyik, akkor milyen választási lehetőséged van?

Az amerikaiak a természetüknél fogva nagyon pragmatikus emberek, nagyon jól együtt dolgoztak Klaus Iohannis-szal és egyáltalán nem lenne ellenükre folytatni az együttműködést vele.

A sapkás gesztus sokatmondó és abban az üzenetben továbbra is benne van a Nyugat és Kelet közötti nagy különbség.

A Nyugatnak, az AEÁ-t is beleértve továbbra is az az érdeke, hogy Románia great again, demokratikus legyen, jogállammal, egy jól kormányzott, a nemzetközi üzletekre és együttműködésre nyitott ország legyen.

Ebben áll a szabadság fenségessége, a mienk, országként, főleg most, 30 évvel a kommunizmus bukása után.

Ennek ellenére azért egy dolgot ne felejtsünk el. A román nép szuverén a döntésében és elsősorban őt kell meggyőzni. Nem az amerikaiak és nem az európaiak fognak helyettünk választani. Románia elnöke mindig is kizárólag a mi választásunk volt. A nagy választás csata idehaza zajlik majd, itthon kell megnyerni. És mivel az amerikaiak szeretik a demokráciát, mindig tiszteletben fogják tartani a románok szabad választását.

Az egyszerű emberek szintjén a kérdés a következő: „Mit nyert Románia ebből a látogatásból?”. Ez egy helyes kérdés?

Ez egy jogos kérdés. Iohannis elnök washingtoni látogatása újra megerősíti, hogy különleges kapcsolatunk van az AEÁ-val. Talán ez az egyetlen stratégiai kapcsolatunk is a nyugati világon belül. Nagy kételyeim vannak, hogy jelen pillanatban a bizonyos európai fővárosokkal fenntartott kapcsolatainkat, melyeket mi – megszokásból – stratégiaiaknak tekintünk, megérdemlik ezt az elnevezést.

Miként lehet stratégiai a kapcsolatunk egy olyan országgal, mely teljesen figyelmen kívül hagyja az orosz fenyegetést és a fekete-tengeri térség biztonsági gondjait?

Sőt, fontosabbnak tartja az orosz érdekeket, mint az enyéimet.

A külpolitikánkban mi sok tekintetben áltatjuk magunkat.

Legalább tudjuk, hogy az AEÁ-val fenntartott kapcsolatban az ajtó továbbra is nyitva áll. Miközben az amerikaiakkal a romániai katonai jelenlét növeléséről tárgyalunk, vannak európai államok, melyek még néhány tisztet sem akarnak a többnemzetű egységbe küldeni, holott NATO-döntés is van erre.

Számomra nagyon fontos az az egyszerű tény is, hogy Amerika stratégiai egyensúlyt tart fenn az északi és a déli szárny között.

Milyen lett volna, ha Trump ellátogat Varsóba és Románia nem kap semmilyen jelzést? A technikai kérdéseken túlmenően, melyek egy része kimondottan érzékeny és fontos, mint például az 5G technológia ügye, ez a látogatás azt mutatja, hogy az AEÁ, a bolygó legerősebb országa továbbra is a mi oldalunkon is áll. Ez kevés lenne, főleg most, amikor átrendeződik a globális rend?