A bükki füvesemberként ismert, idén 91 éves Szabó Gyuri bácsi egészségmegőrző, betegségmegelőző jótanácsaival a magyar nyelvterületen már mindenki találkozhatott, aki sajtót olvas, tévét néz vagy jelen van a közösségi oldalakon, és nem éli teljes elszigeteltségben az életét. Előadásai, az interneten megosztott tartalmai és – mi tagadás – termékei is igen népszerűek. Nem csoda, hiszen azt a reményt adja a betegeknek, hogy

a természet erejére támaszkodó népi gyógyászat minden bajra gyógyír lehet, ami napjaink gyógyszerellenes hangulatában igencsak kelendő gondolat.

Nemrég – miután Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki – téma volt a magyarországi sajtóban a jelenség, ami Gyuri bácsit övezi. Például az, hogy őt is utolérte népszerűség átka, torzítják és szenzációkeltésre használják mondanivalóját, mint ahogy az is, hogy rajongói gyógyszermaffiát kiáltanak, ha valaki tudományos alapon meg meri kérdőjelezni egy-egy jó tanácsát, pedig senki sem tévedhetetlen.

Mindezektől függetlenül, senki nem vonhatja kétségbe a gyógynövényekkel kapcsolatos tapasztalatát, ami önmagában már azért is figyelemre méltó, mert 91 évesen is kiváló egészségnek örvend. Szellemi frissességéről személyesen, a Kolozsvári Magyar Napokon is meggyőződhettünk, amelynek keretében előadást tartott napjaink legfontosabb egészségügyi problémáiról, illetve arról, hogy milyen gyógynövényekkel küzdhetünk ellenük.

Soha nem tartott még előadást Kolozsváron, ezért különösen örült a felkérésnek – mondta bevezetésként. Pozitív felütéssel kezdte előadását: szerinte egyre többen bíznak ma már a gyógynövényekben szerte a nagyvilágban, a gyógyszeripar is kezd visszatérni a gyógynövényekhez, és az orvosok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek a népgyógyászatnak.

A 2010-es évek elején az EU és az Egészségügyi Világszervezet közös kutatása megállapította, hogy négy olyan betegség van, mely járványszerűen terjed a nyugati világban: a magas vérnyomás és az ezzel járó problémák, a cukorbetegség, a COPD tüdőbetegség és a rák. A chicagói egyetem kutatása alapján számos cikk foglalkozott azzal, hogy mi lehet ezeknek az oka. A lehetséges okok között tartják számon azt, hogy az élelmiszeripar

adalékanyagokkal, tartósítószerekkel, térfogatnövelő szerekkel, egyéb káros anyagokkal telíti, szemétté silányítja az élelmiszert.

De rendkívül káros a krumplibogár elleni szer is, mely beivódik a talajba, több száz év alatt bomlik csak le, és a talaj nedvessége által minden zöldséget és gyümölcsöt beszennyez, mellyel a termőföld érintkezik, magyarázta az előadó.

Az emberi szervezetre veszélyes anyag a fogyasztás révén átszivárog a bélfalon, állandó gyulladást kelt a hasüregben, hatással van a női és a férfi hormonokra is, ami meddőséghez vezet. Senki sem fogja helyettünk leküzdeni ezt a problémát. Nekünk kell tenni a betegségek megelőzéséért is, és ebben a gyógynövények a segítségünkre lehetnek, hangsúlyozta Szabó Gyuri bácsi, aki előadása során

adott pár ötletet, hogyan tartsuk karban szervezetünket, miként küzdjünk a felsorolt betegségek ellen.

Nem árt negyedévente egy belső tisztítást elvégezni csalánlevélből főzött teával, ami tisztítja a vérereket, segíti a nyirokrendszer, a máj, a lép és a vese működését. A kúrát egy-két hétig tartsuk, és minden nap igyunk meg egy főzet teát. A májra különös figyelmet kell fordítani, mert az életmódunk, különösen az alkoholfogyasztás miatt elzsírosodhat. Reggel éhgyomorra fogyasszunk csalánteát, diófalevélből készített teát, napközben hasznos lehet a mezei katáng, az aranyvesszőfű. Ezeket váltogatva sokat tehetünk a májunk egészségéért. Persze, az lenne az ideális, ha kerülnénk az alkoholfogyasztást, legfeljebb két deci vörösbor vagy egy stampedli erős a megengedett, ennél több nem ajánlott egy nap.

A magas vérnyomás mögött négy ok húzódhat. A hibás fehérvérsejtek (1) termelésének megszüntetéséhez a lép és a csontvelő működését támogathatjuk többek között C-vitaminnal, Béres-cseppel, céklával, erdei málnalevéllel vagy fekete áfonyalevéllel. A teák esetében vigyázzunk a hőfokra és arra, hogy mennyi ideig áztatjuk a leveleket, mert befolyásolja a hatóanyagokat. A vese elégtelen működésére (2) a mezei zsurló, a tejoltó galaj, a nyírfalevél lehet hasznos. A meszesedésre (3) és a koleszterinszint karbantartására az előadó a tyúkhúros teát és az almaecetet javasolta, míg az idegeskedésre (4) a citromfüvet, a macskagyökér teát, a levendulát és a komlót.

Érdemes tudatosan odafigyelni arra, hogy minél kevesebbet idegeskedjünk,

ugyanis semmit nem oldunk meg vele. Inkább legyünk minél többet a természetben, tette hozzá Szabó úr, aki maga is a természetjárás híve. A vérnyomás csökkentésére a galagonya, az ingadozó vérnyomásra a fehér fagyöngy, az alacsony vérnyomásra a fekete vagy a zöld tea (és semmiképpen sem a gyakori kávézás) a jó.

Cukorbetegség esetén segítségünkre lehet a szurokfű tea, a fekete áfonyalevél, amiből egyébként sok van Erdélyben, a gyermekláncfű, a mezei katáng, de több más gyógynövény is. Érdemes váltogatni a teákat.

A főleg időseket érintő tüdőbetegség, a COPD elkerüléséhez elsősorban hagyjuk el a dohányzást (amennyiben dohányzunk). Tüdő- vagy mellhártya gyulladás esetén a sertéshájjal bekent vászonnal való borogatás segíthet, ami az izzadást serkenti. A tüdőbetegségekre a tüdőfű, a három mentaféle – bors, fodor vagy a fürtös menta – javallott. A férfiak kerüljék a fodormenta fogyasztását, mert hatással van a férfi nemi hormonokra, a nők viszont – főleg azok, akikben túlzottan jelen vannak a férfi hormonok – bátran fogyasszák, javasolta az előadó.

A rákkal kapcsolatos nézetei miatt sokan bírálták már Szabó Gyuri bácsit,

aki állítása szerint kétszer is diófalévélből és fehér fagyöngyből készített keverékkel tüntette el a halántékán képződött gyanús melanomát. Szerinte a rákos megbetegedések ugrásszerű növekedése mögött is a hasüregi gyulladások állnak. Mit tehetünk ellene? A szilva az egyik legjobb antioxidáns, fogyasszunk belőle minél többet, akár frissen leszedve, akár aszalva vagy lekvár formájában. Az előadó szerint a legrégebbi népgyógyászati könyvek mindegyikében kiemelik a diófalevél gyulladásgátló hatását, de például a Semmelweiss Egyetemen végzett legújabb gyógynövénytani kutatások nem igazolták hatékonyságát.

Az egynyári üröm, mely egy évezredek óta használt kínai növény, az egyik legjobb gyógynövény a rákos sejtek ellen. A növény hatóanyagát a malária elleni gyógyszeres kezelések során kezdték el sikeresen alkalmazni, a felfedezésért orvosi Nobel-díj járt a kínai tudósnak. A növényről a washingtoni egyetemen bebizonyították, hogy bizonyos ráksejteket 1200-szor erélyesebben pusztít el, mint bármelyik más készítmény.

Ez is azt mutatja, hogy van remény a gyógyulásra, ha a gyógynövények felé fordulunk, fogalmazott Szabó Gyuri bácsi, aki arra sarkallt, hogy egészségügyi problémák esetén ne mulasszuk el felkeresni az orvosokat – ő is rendszeresen jár –, de használjuk bátran a teákat is.