El akarja foglalni szimbolikusan Budapestet az 1919-es román megszállás centenáriumán?
Ha igen, megteheti. A román vérnackók szeretettel várnak mindenkit.
Pontosabban, szeretettel várnak minden románt augusztus negyedikén Bukarestbe, a Diadalív alá, hogy onnan meneteljenek egy jót a jeles évfordulón. És tudjuk, hogy a teljes mioritikus sajtó „románokról” szokott beszélni, amikor Románia lakosságára gondol, tehát elvileg logikus, hogy a magyarokra is gondolnak a kedves szervezők.
Ha már ajánló, akkor idézünk a Facebook-esemény szövegéből, amelynek lényege, hogy a Calea Neamului (A Nemzet Útja) névre hallgató bájos nackószervezet (ismerjük őket, szoktak néha ilyen lélekemelő dolgokat csinálni) pár másikkal együtt megünnepli a kettős győzelmet: egyrészt, ugye, a román hadsereg felszabadította Magyarországot a bolsevik uralom alól, másrészt viszont a magyar főváros megszállásával nyomatékosította a Nagy Egyesülés formájában 1918. december elsején kinyilvánított népakaratot.
Na és akkor tessék, pár igazán szaftos mondat a beharangozóból:
„… a szemünkkel láthatjuk és a szívünkkel érezhetjük nagyapáink és dédnagyapáink áldozatát azért, hogy az Úristen által a Román Nemzetnek adott Föld olyan maradjon, amilyen Volt.”
Továbbá:
„Hívjuk az Egyházat, a Hadsereget és a Népet, hogy megvédjék a Nemzet Örökségét.”.
Aztán:
„A történelmet vérrel írták: nekünk, ezen idők Nemzedékének Kötelességünk nem feledni, mert ha elfeledjük, azt is elfeledjük, hogy románok vagyunk.”
És végül:
„… a Román Hadsereg megálljt parancsolt a Szovjetunió által Közép-Európában terjesztett kommunizmusnak, ugyanakkor megerősítette az 1918-as Nagy Egyesülés Aktusát, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia eltűnését követő magyarországi rezsimek nem ismertek el.”
Mit is mondjunk: izgalmas nyári szabadidős programnak ígérkezik ez a centenáriumi mars.
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Fall Sándor
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Varga László Edgár
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Sólyom István
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Szántai János
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Életét vesztette a gyalogos Gyimesfelsőlokon
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Fall Sándor
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Varga László Edgár
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Sólyom István
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Szántai János
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
