Ha igen, megteheti. A román vérnackók szeretettel várnak mindenkit.
Pontosabban, szeretettel várnak minden románt augusztus negyedikén Bukarestbe, a Diadalív alá, hogy onnan meneteljenek egy jót a jeles évfordulón. És tudjuk, hogy a teljes mioritikus sajtó „románokról” szokott beszélni, amikor Románia lakosságára gondol, tehát elvileg logikus, hogy a magyarokra is gondolnak a kedves szervezők.
Ha már ajánló, akkor idézünk a Facebook-esemény szövegéből, amelynek lényege, hogy a Calea Neamului (A Nemzet Útja) névre hallgató bájos nackószervezet (ismerjük őket, szoktak néha ilyen lélekemelő dolgokat csinálni) pár másikkal együtt megünnepli a kettős győzelmet: egyrészt, ugye, a román hadsereg felszabadította Magyarországot a bolsevik uralom alól, másrészt viszont a magyar főváros megszállásával nyomatékosította a Nagy Egyesülés formájában 1918. december elsején kinyilvánított népakaratot.
Na és akkor tessék, pár igazán szaftos mondat a beharangozóból:
„… a szemünkkel láthatjuk és a szívünkkel érezhetjük nagyapáink és dédnagyapáink áldozatát azért, hogy az Úristen által a Román Nemzetnek adott Föld olyan maradjon, amilyen Volt.”
Továbbá:
„Hívjuk az Egyházat, a Hadsereget és a Népet, hogy megvédjék a Nemzet Örökségét.”.
Aztán:
„A történelmet vérrel írták: nekünk, ezen idők Nemzedékének Kötelességünk nem feledni, mert ha elfeledjük, azt is elfeledjük, hogy románok vagyunk.”
És végül:
„… a Román Hadsereg megálljt parancsolt a Szovjetunió által Közép-Európában terjesztett kommunizmusnak, ugyanakkor megerősítette az 1918-as Nagy Egyesülés Aktusát, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia eltűnését követő magyarországi rezsimek nem ismertek el.”
Mit is mondjunk: izgalmas nyári szabadidős programnak ígérkezik ez a centenáriumi mars.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.
Erős trágyaszag miatt panaszkodtak csütörtökön a Kolozsváron és Aradon (illetve a két megyeszékhely vonzáskörzetében) élő lakosok. Az orrfacsaró bűz nem először okoz kellemetlenséget mindkét városban.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.