El akarja foglalni szimbolikusan Budapestet az 1919-es román megszállás centenáriumán?
Ha igen, megteheti. A román vérnackók szeretettel várnak mindenkit.
Pontosabban, szeretettel várnak minden románt augusztus negyedikén Bukarestbe, a Diadalív alá, hogy onnan meneteljenek egy jót a jeles évfordulón. És tudjuk, hogy a teljes mioritikus sajtó „románokról” szokott beszélni, amikor Románia lakosságára gondol, tehát elvileg logikus, hogy a magyarokra is gondolnak a kedves szervezők.
Ha már ajánló, akkor idézünk a Facebook-esemény szövegéből, amelynek lényege, hogy a Calea Neamului (A Nemzet Útja) névre hallgató bájos nackószervezet (ismerjük őket, szoktak néha ilyen lélekemelő dolgokat csinálni) pár másikkal együtt megünnepli a kettős győzelmet: egyrészt, ugye, a román hadsereg felszabadította Magyarországot a bolsevik uralom alól, másrészt viszont a magyar főváros megszállásával nyomatékosította a Nagy Egyesülés formájában 1918. december elsején kinyilvánított népakaratot.
Na és akkor tessék, pár igazán szaftos mondat a beharangozóból:
„… a szemünkkel láthatjuk és a szívünkkel érezhetjük nagyapáink és dédnagyapáink áldozatát azért, hogy az Úristen által a Román Nemzetnek adott Föld olyan maradjon, amilyen Volt.”
Továbbá:
„Hívjuk az Egyházat, a Hadsereget és a Népet, hogy megvédjék a Nemzet Örökségét.”.
Aztán:
„A történelmet vérrel írták: nekünk, ezen idők Nemzedékének Kötelességünk nem feledni, mert ha elfeledjük, azt is elfeledjük, hogy románok vagyunk.”
És végül:
„… a Román Hadsereg megálljt parancsolt a Szovjetunió által Közép-Európában terjesztett kommunizmusnak, ugyanakkor megerősítette az 1918-as Nagy Egyesülés Aktusát, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia eltűnését követő magyarországi rezsimek nem ismertek el.”
Mit is mondjunk: izgalmas nyári szabadidős programnak ígérkezik ez a centenáriumi mars.
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Varga László Edgár
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai
Sánta Miriám
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Szántai János
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Sólyom István
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Varga László Edgár
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai
Sánta Miriám
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Szántai János
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Sólyom István
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
