Fenntarthatatlan a nyugdíjemelések üteme

Hajmeresztően pontos és velős elemzés arról, milyen szépen száguld Románia (és vele együtt mi is) a juttatások Mariana-árka felé.
Hirdetés

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Republica oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

A nyugdíjtörvény legutóbbi módosítása 8 milliárdos többletköltséget okoz a 2019-es költségvetésben és további 20 milliárdot 2020-ban.

Arányukat tekintve ezek a GDP 2,4 százalékát (2020-ban), 5,8 százalékát (2021-ben) és 8 százalékát (2022-ben) jelentik.

Ezek a kiadások a költségvetési hiányt növelik,

ami jelenleg (május végén) eléri a GDP 1,4 százalékát és év végéig akár a 4 százalékát is meghaladja, ha ugyanebben az ütemben alakul.

A nyugdíjemelések üteme fenntarthatatlan, mert nem rendelkezünk az ezeket az emeléseket alátámasztani képes három enyhítő körülménnyel:

Hirdetés

1. az adójövedelmek növelése a feketegazdaság csökkentésével és a gazdasági növekedés megadóztatásával (az EU-n belül Romániában a legalacsonyabb a közberuházások aránya a GDP-ben);

2. a hazai aktív munkaerő növelése (az EU-n belül Romániában növekszik a leggyorsabban a kivándorlási és az elöregedési jelenség);

3. a jelenleg aktív munkaerő jövedelmeinek fenntartható növelése

(ami befektetések és a termelékenység növelése hiányában nem lehetséges). Mi történik majd a nyugdíjak (a következő két évben összesen +70%) és a közszféra fizetéseinek (+25% idén, ezzel megkétszerezve ezeket a 2016–2019 időszakban) fenntarthatatlan növelése körülményei között?

Egyszerű: új adók (valószínűleg áfa), beruházás-csökkentések (viszlát infrastruktúrabővítés) és költségvetés-csökkentés a másodlagos jelentőségűnek tekintett igazgatóságoknál (pl. művelődés, oktatás).

Hirdetés