Négy nap is eltelt azóta, hogy lejárt a dormánfalvi önkormányzat számára kiszabott határidő, hogy tisztázza az úzvölgyi katonatemetőben végzett beavatkozás legalitását, mely határidőt Bákó megye prefektusa szabta meg, csodák csodájára

mégsem sikerült benyújtani a közigazgatási bíróságra az építési engedélyt megtámadó keresetet.

A kormányhivatal azzal indokolta az MTI-nek a per halasztását, hogy június 4-én a Hősök Emléke Országos Hivatalt (ONCE) is megkérdezték arról, hogy hozzájárult-e a temető átalakításához, és amíg nem kapnak választ, nem dönthetnek a közigazgatási per elindításáról. Az indoklás azért nem állja meg a helyét, mert az ONCE június 3-án már közölte egyszer, hogy nem járult hozzá az úzvölgyi katonatemető átalakításához. A prefektus által indított per egyébként

az építési engedély hatályának a felfüggesztését jelentené a jogerős ítélet kimondásáig.

Időközben a magyar parlamentben is téma volt Úzvölgye: Szijjártó Péter külügyminiszter egy napirend előtti felszólalásra válaszolva fejtette ki a magyar fél álláspontját a kérdésben, a katonatemető eredeti állapotának helyreállítását, a kegyeletsértés és a sírgyalázás felszámolását sürgetve. A román hatóságoktól elvárják, hogy kivizsgálja az erőszakos eseményeket, az elkövetőket pedig büntessék meg, illetve akadályozzák meg, hogy a jövőben ilyen előfordulhasson.
A miniszter azt mondta, az ügyben

a jogi, a ténybeli és a morális igazság is Magyarország oldalán van.

Arra is emlékeztetett, hogy Magyarország folyamatosan kereste a kommunikáció lehetőségét: a magyar katonai emlékezet és hadisírgondozó igazgatóság nevében számtalanszor keresték meg a román nemzetvédelmi minisztériumot, de mindannyiszor elutasították őket. A miniszterelnökök személyesen beszéltek a kérdésről és ő is többször tárgyalt a román külügyminiszterrel, mondta Szijjártó.

Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Korodi Attila is megszólalt Úzvölgye kapcsán, sérelmezve Carmen Dan belügyminiszter kijelentéseit a témában. A tárcavezető ugyanis hétfői nyilatkozatában magyar futballhuligánokat vizionált a tettlegességig fajult úzvölgyi incidens vétkesei közé. Korodi szerint Carmen Dan téves információkat közölt az eset kapcsán, hiszen

ki látott még olyan ultrákat, akik csendes imádkozással tiltakozzanak?

A belügyminisztert vagy tévesen tájékoztatták az ottani eseményekről, vagy szándékosan eltorzítja az információkat és a közvélekedést.

Az sem igaz, hogy nem fajult erőszakig az úzvölgyi demonstráció: a békésen tüntető magyarokat ért sérelmeket az igazságügyi orvosszakértők is bizonyítani tudják. A keletkezett anyagi károkról – melyeket Carmen Dan tagadott – a helyszíni videófelvételek tanúskodnak, melyek megörökítették, miként verik szét a temető bejáratát a román nacionalisták, akik emellett két magyar keresztet kitéptek, és tönkretették az egyik újságíró kameráját is.

Korodi rámutatott, hogy Carmen Dan nem ismeri a temető történeti hátterét, máskülönben nem állította volna, hogy 1926-27-ben alapították, miközben az alapítás valójában 1917-ben történt. Annak kapcsán, hogy Carmen Dan szerint a homályos jogi helyzetet kihasználva egyes személyek vagy csoportok olyan feszültséget keltettek, amely bizonyos érdekeket szolgált, Korodi azt mondta, a feszültséget a román kormány gerjesztette azzal, hogy nem avatkozott be időben a dormánfalvi önkormányzat illegális temetőátalakításába.