A középkori Segesvár látképét veszélyeztetheti egy üvegkupolás kilátó

Az építészek aggódnak és az UNESCO véleményét kérik a beruházásról, melynek ötletgazdája már így is sokat ártott Segesvárnak.
Hirdetés

Erdély egyik leglátványosabb és legjobb állapotban megőrzött középkori építmény-rendszere, a segesvári vár és környéke, mely 1999 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Segesvár vonzereje egész Maros megyét felkapott idegenforgalmi célponttá teszi: jelenleg a romániai megyék népszerűségi listáján az előkelő ötödik helyen szerepel.

Természetes, hogy vannak olyan vállalkozók, akik minél nagyobbat szeretnének szakítani a turizmusból, és ehhez a városvezetők támogatását is megkapják. Csakhogy – az építészek szerint – nem mindegy, hogy a középkori élményért a városba érkező turistákat milyen panoráma fogadja.

Egy üvegkupolás kilátó hogyan fér bele az UNESCO védelme alatt álló városközpont képébe?

Adrian Popa vállalkozó fejéből 7-8 évvel ezelőtt pattant ki az ötlet: a Nagy-Küküllő partján található, a középkori várra néző dombon kilátótornyot kellene építeni. Egy multifunkcionális kulturális központot képzelt el, mely kilátóval, múzeummal és amfiteátrummal is rendelkezne. Több terveket is elkészített, olyat is, mely középkori városképhez igazodna, de modernebb változatot is. Segesvár híres történelmi személyiségeit 26 szobor formájában sorakoztatná fel, a túraösvény végén pannókon ismertetné a kommunizmus óta eltelt évek megvalósításait. A vállalkozó a közelben egy 3 hektáros erdővel is rendelkezik, melyet gyermekeknek szóló kalandparkká változtatná át.

Az ötletet támogatja Ovidiu Mălăncrăvean polgármester, aki szerint nincs törvényi akadálya a megvalósításnak, mint mondta, a város minden hasonló beruházást szívesen fogad. Azt reméli, hogy nagyobb rendezvények lebonyolítására is alkalmas lesz az új létesítmény, mivel a középkori vár környékén élők gyakran panaszkodnak arra, hogy nehezen viselik el a különböző eseményekkel járó zajt.

Egyedül a város építészei aggódnak, ezért az UNESCO állásfoglalását kérték az ügyben. 

Hirdetés

Klaus Birthler építész elismerte, hogy a helyszín kívül esik a védettséget élvező városközponton, a törvények csak a történelmi belvárosra vonatkozóan kötik feltételekhez az építési engedélyek kibocsátását. Mindazonáltal, az új kilátó meghatározhatja a városképet, melyet most az óratorony – a város jelképe és egyik legismertebb műemléke – ural. Bár nem merül fel a világörökségi cím elvesztésének lehetősége, az óratorony és a középkori erődítmény veszítene Segesvár összképét meghatározó jelentőségéből, vélekedik.

Az UNESCO szakvéleménye ebben a kérdésben döntő lehet, már ha egyáltalán megvárják vagy figyelembe veszik azt a terv elkötelezett hívei.

Adrian Popa, aki egykoron a PSD helyi tanácsosa volt és akit helyi kiskirályként ír le a sajtó, korábban már keveredett botrányba amiatt, hogy a történelmi városrészben engedélyek nélkül építkezett: akkor egy panziót álmodott meg rögtön a középkori vár tőszomszédságába. Bíróságra vitték az ügyet, és 7000 lejre büntették. A városközpont védelméért és a műemlékeket veszélyeztető építkezések leállításáért hosszú évek óta küzdenek a helyiek, több-kevesebb sikerrel.

Hirdetés