// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A pillanat politikusa

// HIRDETÉS

A szerző szerint Dragneához képest még Sztálin is következetesebb volt: lelövette az összes inkompetens politikust.

Milyennek találják a következő kijelentést? „Viorica Dăncilă nemcsak a pillanat politikusa, de a legvalószínűbb elnökjelölt is”. Ostobaság, valószínűleg ezt fogják mondani. Viorica Dăncilă nem lehet a „pillanat politikusa”, mert csak névleg politikus. Jól ismerjük: a tisztségéből kilógó, minimális vezetői tulajdonságoknak is híján lévő személy, Liviu Dragnea egyszerű eszköze, ráadásul elég sok okot ad arra, hogy intellektuálisan ostobának minősíthessük. Ami pedig az elnökjelöltségét illeti, lehet, hogy az orosz Szputnyik oldal – hiszen onnan származik a fentebbi állítás – jobban tudja, bár kételkedünk abban, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nemcsak a választást akarja elveszíteni, hanem nevetségessé is akarja tenni magát.

Csak futólag mondom, nem tudom, miért találják annyira kifinomultnak az orosz propagandát.

A képtelenségek képtelensége Romániában dicsérni a funkcionális analfabéta Dăncilát.

Ez olyan mint hajdanán, amikor a Scînteiában (a Román Kommunista Párt hivatalos újsága volt 1989 előtt – a szerk.) megdicsértek egy-egy írót. Azután a szerencsétlen leszegett fejjel ment csak utcára és bocsánatot kért a barátoktól, azt suttogva nekik, hogy személy szerint neki ehhez semmi köze sincs. Ha az oroszok tényleg kifinomultak lennének, akkor – például – Kövesit dicsérnék, támogatnák jelölését az EU főügyészi tisztségére. Akkor aztán elkezdhetnénk vele kapcsolatosan gyanakodni: ajaj, mondanák megrettenve, dicsérik az oroszok, ez azt jelenti, hogy vagy KGB-ügynök, vagy személyesen Putyintól kapott egy briliánst, de mindenképpen rossz a helyzet! Biztos belülről fogja szabotálni az EU-t. Ha pedig ehhez a propagandához az oroszok kormányon és médián belüli feltételezett barátai is csatlakoznának, akkor iszonyatos lenne a hatás: álljon csak elő Gâdea és kezdje el dicsérgetni LCK-t az Európai Parlament bizottságaiban aratott sikere miatt, álljon csak elő Dragnea és nyilatkozza azt, hogy – hazafiságból – új utasításokat adott Románia nagyköveteinek, vagyis mostantól támogatniuk kell! Nem éreznének önök akkor egy nagy ürességet a gyomrukban, vagy azt, hogy szétrobban az agyuk? Mi a szösz, mondanák önök kétségbeesetten. Vajon ő, az utolsó reménység is összeállt „azokkal”? Vagy Dragnea a damaszkuszi útra tévedt, amikor azon gondolkodott, hogyan helyezhetné át Jeruzsálembe Románia nagykövetségét? Vagy mindnyájunknak elment az eszünk?

Az igazság az, hogy

ha a PSD–ALDE-s kormányzat arról akart mindenkit meggyőzni, hogy korrupt és alkalmatlan,

akkor a „Kövesi-ügy” – még befejezetlen állapotában is – ezt tetemesen bebizonyította. Ki tanácsolhatta nekik, például, hogy pontosan az EP-ben tartott interjú napjára rendeljék be az újonnan létrehozott magisztrátusokat vizsgáló részlegre (SIIJ), hogy vád alá helyezzék? És micsoda abszurd indokkal: állítólag megvesztegetést kért Sebastian Ghiţătól azzal, hogy ez utóbbi fizesse ki Nicolae Popa hazaszállítását Indonéziából. Vagyis a SIIJ egy igazságszolgáltatás elől elszökött személy szavára ad, aki azt állítja, hogy egy volt főügyész megvesztegetést fogadott el, hogy hazahozzanak egy kiadott másik szökevényt! Tiszta őrület! És hogy az új SIIJ eredményei – melynek létrehozását máris bírálta a Velencei Bizottság, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) (a törvény elutasításával), a PG (a szerző a Főügyészségre utal, amelynek PICCJ a betűszava – a szerk.), az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA), számos magisztrátus, az ellenzék – még hiteltelenebbek legyenek, figyeljék a következő lépést: eljárás indítása Frans Timmermans, az Európai Bizottság első elnökhelyettese és Vera Jourová ellen, holott a román hatóságoknak, a Románia által aláírt csatlakozási szerződések értelmében, nincs hatáskörük a magas rangú európai tisztségviselők esetében (a helyzet az, hogy amennyiben egy feljelentés megfelel a formai követelményeknek, azt az ügyészségeknek – bármelyiknek – kötelességük befogadni és formálisan elindítani az eljárást, még a jogilag képtelennek tűnő esetekben is, ugyanis a „képtelenséget” is jogszabályok alapján és egy eljárás lefolytatása után lehet jogszerűen kimondani – a szerk.)! Az ember nézi az egészet, csodálkozik és képtelen felfogni:

ha Dragnea a maga oldalán akarja tudni az európai szocialistákat

(ha nem másért, akkor Kövesi blokkolása érdekében), akkor miért hagyja az ostoba SIIJ-seket éppen most nekimenni Frans Timmermansnak, az európai szocialisták vezetőjének? Vagy, hasonlóképpen, ha a multikkal akar hadakozni, akkor miért Trumpnak, az AEÁ elnökévé lett multimilliárdosnak udvarol? Mit képzel? Ha hagyja Teodorovici-ot megvámolni a bankokat, akkor majd a „nemzetközi finánctőke” majd kitünteti? Akkor még mindig jobb, ha a szocialistákkal tart. De akkor visszajutunk Timmermanshoz és más PES-en belüli „gonoszokhoz”, akiket megsért és megdöbbent.

Teljes a zavar. Meg akarja változtatni Dragnea az igazságszolgáltatásról szóló törvényeket? Meg akarja. És állítólag képes is rá. De akkor miért van ehhez szüksége előbb egy törvényre, majd egy törvényt módosító rendeletre, majd – ahogy az most látszik – egy újabb rendeletet módosító rendeletre? Talán azok, akikre ez a feladat hárult – Florin Iordache, Şerban Nicolae, plusz a világszintű jogi eminencia, Tudorel Toader – mind hozzá nem értők. Talán még rosszabb, mint Soros fedett ügynökei. Ez még hihető is, bizonyos diszkrét jelekből ítélve. Dragnea modelljei tudták volna, mit tegyenek egy ekkora kudarc után: Sztálin mindet agyonlövette volna (Meleşcanuval együtt), Ceauşescu pedig valami kézműipari szövetkezetbe, vagy tyúkfarmra küldte volna őket igazgatóhelyettesnek, valamelyik eldugott zugba. Ők legalább következetesek voltak a logikájukban. De Dragnea egy újabb rendeletet írat velük. És aztán biztosan előáll majd egy újabbal, hogy megfoltozza az előbbit. Melyeket, persze, mind-mind aláírja majd a Szputnyik által megdicsért „pillanat politikusa”. Vagy ez is egy büntetés? Az övék, a miénk?


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS