Mégpedig amiatt, hogy a hisztériakeltők szerint nem a román hivatalosságok, hanem maga Orbán Viktor fogadja majd Csíksomlyón a pápát.
Mi is beszámoltunk a pápalátogatással kapcsolatos legfrissebb román szarkavarásról. Időközben a Orbán Viktor miniszterelnök sajtófőnöke is reagált az ügyre. Hogy mit? Imádnivalóan rövidet: Sajtókacsával nem foglalkozunk. És akkor tessék, itt a hisztériás szöveg, ahogy azt a független európai parlamenti képviselőjelölt (hehe) úr tollából kiszökkent.
jelentik az ország közepén élő románok. Vajon megfeledkeztünk róluk? A térség sajátossága miatt általában nagyon visszafogott Őszentsége András (Andrei), Kovászna és Hargita püspöke nyilvánosan fújt riadót: a román állam egyetlen hivatalossága sem jelezte jelenlétét Csíksomlyón, Románia szívében a pápa látogatása alkalmával.
Húsz évvel egy pápa, a nemrég boldoggá avatott II. János Pál 1999. májusi romániai látogatása után hazánk újra a Katolikus Egyházak egyetemes vezetőjének lesz a házigazdája. Őszentsége I. Ferenc pápa a román állam hatóságai és a Katolikus Egyház meghívására a május 31-e és június 2-a közötti időszakban ellátogat Bukarestre, Jászvásárra (Iaşi), Balázsfalvára, de a Hargita megyében, Csíkszereda közelében található Csíksomlyóra is. Üdvözöljük ezt a látogatást, mert emlékszünk, hogy a néhai II. János Pál pápa megérkezése történelmi pillanat volt, katolikus pápa a Nagy Egyházszakadás után csaknem ezer évvel és az apostoli kereszténység két fő ága közötti kölcsönös kiátkozás visszavonása után évtizedekkel először látogatott el egy többségében és hagyományosan ortodox országba. De egyben ez volt az a pillanat is, amikor megkezdődött Románia kikerülése abból az elszigeteltségből, amelyre a 90-es évek elejei bányászjárások ítélték. Biztos vagyok abban, hogy Mihai Chirică polgármester Jászvásáron tudja majd, hogyan kell fogadni egy ilyen vendéget. Hargita viszont aggaszt bennünket…
amilyen az 1999-es történelmi utazás volt. Ennek megfelelően Őszentsége András, Kovászna és Hargita ortodox püspöke nemrég felpanaszolta, hogy még mindig nem tájékoztatták arról, hogy a pápa az egyházkerületébe látogat (a pápa elsősorban a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye területére látogat, az ortodox püspök az ortodox hívők felett rendelkezik joghatósággal, nem a terület felett – a szerk.) és a csíksomlyói eseményre sem hívták meg, ahogy az a két egyház közötti, a többi ortodox egyházzal meglévőnél erősebb ökumenikus kapcsolatnak megfelelően normális lenne.
De míg ez olyan ügy, mely a felekezetek közötti viszonnyal kapcsolatos, a csíksomlyói esemény egy még súlyosabb és egy független és szuverén államban még érthetetlenebb anomáliát tartalmaz. Ki fogja fogadni a világi hatóságok részéről a pápát Csíksomlyón, Románia szívében? Nos, nem Klaus Iohannis elnök, aki egyike azoknak, akik meghívták a pápát Romániába, nem Viorica Dăncilă miniszterelnök, sem a Parlament két házelnökének valamelyike, hanem Magyarország kormányfője, Orbán Viktor.
„Egy Román Államban, amelytől az összes politikus a fizetését kapja, megengedhetetlen, hogy Ferenc pápát Magyarország miniszterelnöke fogadja. A románok nagy szégyene! A románok nagy szégyene!” – Őszentsége András, Kovászna és Hargita püspöke
Ez Orbán Viktor joghatóságán kívül van, mely a szomszédos és partner Magyarország, így
Persze, magánszemélyként, Romániába látogató turistaként részt vehetne ezen az eseményen, vagy hivatalos minőségében is, de akkor kizárólag a román állammal történő megállapodás alapján és kollégájával, Románia kormányfőjével, Viorica Vasilica Dăncilă asszonnyal együtt.
Egy másik állam kormányfője zavartalanul sétafikál román földön! Ezt a gondot a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Polgári Fórumának (FCRHCM) tagjai jelezték nekem. Következésképpen azt követelem Románia kormányától, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy I. Ferenc pápa látogatása a legjobb körülmények között zajlódjék, az összes diplomáciai szokásjog és protokoll tiszteletben tartásával, a vendéget pedig látogatása egész ideje alatt a román állam illetékes képviselői fogadják megfelelőképpen. Ami egyes külföldi hivatalosságok formális minőségükben történő részvételét illeti a látogatás különféle eseményein, még akkor is, ha EU-s partnerek, erre csak a román állam engedélyével kerülhet sor és úgy, hogy Románia szuverenitása és függetlensége semmilyen módon ne sérüljön. Sajnálom, hogy a bukaresti és a budapesti hatalom pillanatnyi érdekközössége miatt, még mindig a Nagy Egyesülés Centenáriuma megünneplésének időszakában, újra megsértik a történelmi érzékenységeket, megengedik a románok diszkriminálását saját hazájukban, abban a két megyében, ahol kisebbségben vannak és – ami még súlyosabb –
Független európai parlamenti képviselőjelölti minőségében megígértem, hogy ebben a kampányban a hargitai és kovásznai románok mellett fogok állni, ahogy eddig is tettem, és ezentúl is teszem. Minden románra nézve veszélyesnek tartom a populista Orbán Viktor által folytatott agresszív külpolitikát és megengedhetetlen, hogy Magyarország, egy nálunk sokkal kisebb állam játssza a regionális vezetői szerepet, míg a mi diplomáciánknak mindig csak megkésett és halovány reakciói vannak…
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
Kelet-Európa legnagyobb metálfesztiválja – ha szabad így fogalmazni – a szent és a profán találkozása.
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
Több tíz kilométeren át 1800–2000 méteres magasságban kígyózik, sokan a romániai tereputak királyának tartják. Aki a Transalpinát már bejárta, lehet fogalma róla, de a belőle leágazó Strategica még azt is lepipálja.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.