Mégpedig amiatt, hogy a hisztériakeltők szerint nem a román hivatalosságok, hanem maga Orbán Viktor fogadja majd Csíksomlyón a pápát.
Mi is beszámoltunk a pápalátogatással kapcsolatos legfrissebb román szarkavarásról. Időközben a Orbán Viktor miniszterelnök sajtófőnöke is reagált az ügyre. Hogy mit? Imádnivalóan rövidet: Sajtókacsával nem foglalkozunk. És akkor tessék, itt a hisztériás szöveg, ahogy azt a független európai parlamenti képviselőjelölt (hehe) úr tollából kiszökkent.
jelentik az ország közepén élő románok. Vajon megfeledkeztünk róluk? A térség sajátossága miatt általában nagyon visszafogott Őszentsége András (Andrei), Kovászna és Hargita püspöke nyilvánosan fújt riadót: a román állam egyetlen hivatalossága sem jelezte jelenlétét Csíksomlyón, Románia szívében a pápa látogatása alkalmával.
Húsz évvel egy pápa, a nemrég boldoggá avatott II. János Pál 1999. májusi romániai látogatása után hazánk újra a Katolikus Egyházak egyetemes vezetőjének lesz a házigazdája. Őszentsége I. Ferenc pápa a román állam hatóságai és a Katolikus Egyház meghívására a május 31-e és június 2-a közötti időszakban ellátogat Bukarestre, Jászvásárra (Iaşi), Balázsfalvára, de a Hargita megyében, Csíkszereda közelében található Csíksomlyóra is. Üdvözöljük ezt a látogatást, mert emlékszünk, hogy a néhai II. János Pál pápa megérkezése történelmi pillanat volt, katolikus pápa a Nagy Egyházszakadás után csaknem ezer évvel és az apostoli kereszténység két fő ága közötti kölcsönös kiátkozás visszavonása után évtizedekkel először látogatott el egy többségében és hagyományosan ortodox országba. De egyben ez volt az a pillanat is, amikor megkezdődött Románia kikerülése abból az elszigeteltségből, amelyre a 90-es évek elejei bányászjárások ítélték. Biztos vagyok abban, hogy Mihai Chirică polgármester Jászvásáron tudja majd, hogyan kell fogadni egy ilyen vendéget. Hargita viszont aggaszt bennünket…
amilyen az 1999-es történelmi utazás volt. Ennek megfelelően Őszentsége András, Kovászna és Hargita ortodox püspöke nemrég felpanaszolta, hogy még mindig nem tájékoztatták arról, hogy a pápa az egyházkerületébe látogat (a pápa elsősorban a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye területére látogat, az ortodox püspök az ortodox hívők felett rendelkezik joghatósággal, nem a terület felett – a szerk.) és a csíksomlyói eseményre sem hívták meg, ahogy az a két egyház közötti, a többi ortodox egyházzal meglévőnél erősebb ökumenikus kapcsolatnak megfelelően normális lenne.
De míg ez olyan ügy, mely a felekezetek közötti viszonnyal kapcsolatos, a csíksomlyói esemény egy még súlyosabb és egy független és szuverén államban még érthetetlenebb anomáliát tartalmaz. Ki fogja fogadni a világi hatóságok részéről a pápát Csíksomlyón, Románia szívében? Nos, nem Klaus Iohannis elnök, aki egyike azoknak, akik meghívták a pápát Romániába, nem Viorica Dăncilă miniszterelnök, sem a Parlament két házelnökének valamelyike, hanem Magyarország kormányfője, Orbán Viktor.
„Egy Román Államban, amelytől az összes politikus a fizetését kapja, megengedhetetlen, hogy Ferenc pápát Magyarország miniszterelnöke fogadja. A románok nagy szégyene! A románok nagy szégyene!” – Őszentsége András, Kovászna és Hargita püspöke
Ez Orbán Viktor joghatóságán kívül van, mely a szomszédos és partner Magyarország, így
Persze, magánszemélyként, Romániába látogató turistaként részt vehetne ezen az eseményen, vagy hivatalos minőségében is, de akkor kizárólag a román állammal történő megállapodás alapján és kollégájával, Románia kormányfőjével, Viorica Vasilica Dăncilă asszonnyal együtt.
Egy másik állam kormányfője zavartalanul sétafikál román földön! Ezt a gondot a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Polgári Fórumának (FCRHCM) tagjai jelezték nekem. Következésképpen azt követelem Románia kormányától, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy I. Ferenc pápa látogatása a legjobb körülmények között zajlódjék, az összes diplomáciai szokásjog és protokoll tiszteletben tartásával, a vendéget pedig látogatása egész ideje alatt a román állam illetékes képviselői fogadják megfelelőképpen. Ami egyes külföldi hivatalosságok formális minőségükben történő részvételét illeti a látogatás különféle eseményein, még akkor is, ha EU-s partnerek, erre csak a román állam engedélyével kerülhet sor és úgy, hogy Románia szuverenitása és függetlensége semmilyen módon ne sérüljön. Sajnálom, hogy a bukaresti és a budapesti hatalom pillanatnyi érdekközössége miatt, még mindig a Nagy Egyesülés Centenáriuma megünneplésének időszakában, újra megsértik a történelmi érzékenységeket, megengedik a románok diszkriminálását saját hazájukban, abban a két megyében, ahol kisebbségben vannak és – ami még súlyosabb –
Független európai parlamenti képviselőjelölti minőségében megígértem, hogy ebben a kampányban a hargitai és kovásznai románok mellett fogok állni, ahogy eddig is tettem, és ezentúl is teszem. Minden románra nézve veszélyesnek tartom a populista Orbán Viktor által folytatott agresszív külpolitikát és megengedhetetlen, hogy Magyarország, egy nálunk sokkal kisebb állam játssza a regionális vezetői szerepet, míg a mi diplomáciánknak mindig csak megkésett és halovány reakciói vannak…
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Viharosra fordul az időjárás az ország nagyrészében csütörtöktől. A csíkszeredaiakat Ro-Alertben is figyelmeztették a viharriasztásra, amiben a katasztrófavédelem kihangsúlyozza, hogy a szélsőséges időjárás idején mindenki gondoskodjon a biztonságáról.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.