A román paloták harca irtó gyengére sikerült Tom és Jerry rajzfilmnek tűnik. És ezzel ráadásul a macskát meg az egeret sértegetjük.
Alaposan megvizsgálva őket, a Viorica Vasilica Dăncilă asszony által vezetett kormány tagjai közül, magát a kormányfőt is beleértve, nagyon kevesen mennének át egy elemi alkalmassági teszten.
Már számtalanszor írtam az elégtelen iskolázottságról, a tudással alá nem támasztott, másodrangú egyetemeken szerzett oklevelekről, a tessék-lássék megírt, sok esetben gyaníthatóan plagizálással készült doktori disszertációkról, a gyanús egyetemi címekről, melyekkel azok rendelkeznek, akik kimondottan azért várhatják el, hogy „excellenciáknak” nevezzék őket, mert ezt akarta a magas rangú bűnöző Liviu Dragnea.
aki 2018 januárjában szemrebbenés nélkül belement Dăncilă asszony kormányfővé történő kinevezésébe, mely tisztségre a videlei lufi (lefordíthatatlan szójáték, a Videle településről származó kormányfő a szerző szerint „légüres”, vagyis „vid”, női nemre módosítva „vida” – a szerk.), a legkevésbé sem érdemes.
Miután előbb eljátszadozott egy kicsit Ecaterina Andronescu asszony idegeivel, majd hirtelen beleegyezett a kinevezésébe, Iohannis elnök elutasította Ilan Laufer urat, aki álmában már meg is szerezte a fejlesztési miniszterséget, sőt a kormányfő-helyettesi tisztséget is, de Lia Olguţa Vasilescu asszonyt is, aki miután a munkaügyi és szociális tárcánál már káoszt okozott, a romániai mozdonyvezetők, váltóőrök és mindenféle szállításügyek főnöke akart lenni. Ezzel szemben a főkulturnyiki tisztségbe elfogadta Daniel Breaz urat, aki lehet, hogy jó matematikából, de nem nagyon tudom, hogy sikerült átmennie a román nyelv és irodalom érettségin. Breaz úr nagyon jól tenné, ha beiratkozna egy esti középiskolába és igyekezne azt tényleg el is végezni.
Ilan Laufer úr az elutasításakor előadott egy siralmas műsort, teljesen eszement módon állítólagos antiszemitizmussal vádolta meg Iohannis elnököt, azt az egyértelmű pészédés (PSD = Szociáldemokrata Párt – a szerk.) utat követve, melyen olyan alakok jártak már előtte, mint Dragnea vagy Liviu Pop, és ami az elmúlt napokban érte el a csúcspontját a vráncsai (Vrancea) Bubuianu (szójáték, jelentése „Dörgedelmes”, az illető amúgy Guguianu névre hallgat – a szerk.) ostobaságával (Iohannist náci jelképpel „ellátott” német rohamsisakban ábrázoló mémet osztott meg a Facebookon – a szerk.). Amúgy
De íme, a PSD és Liviu Dragnea nem hagyják magukat. Be akarják bizonyítani, hogy Craiovai Olguţa asszony nélkül nem megy, a hazácska elsüllyed, elvész, ha Craiova volt polgármestere nem tagja Dăncilă asszony kormányának. Ez nem lehetséges, ugye, mert Iohannis elnök nem akarja, hogy Vasilescu asszony a közlekedésügynél szolgáltasson. De a hiper-alkalmas olaszszakértő számára a fejlesztési tárca is jó lenne, a pészédés-aldés kormányzás alatt meg amúgy sem fejlesztenek semmit Romániában, a közlekedésügyre pedig ez esetben Mircea Drăghici úr melegíthet be.
Csakhogy kettejük közül egyik sincs – et pour cause – Iohannis elnök ínyére. Vasilescu asszony és Drăghici úr még egy hiánytalan jelölti aktát sem képesek összerakni, elfelejtik beletenni az összes szükséges iratot, az elnök és az Elnöki Hivatal apparátusa átnézi és új meg új elutasítási okokat talál benne. Legutóbb kiderült, hogy sem Olguţa asszony, sem Drăghici úr nem tette bele az igazolást arról, hogy nincs priuszuk.
Ez a paloták közötti idegek háborúja egy rossz, siralmas rajzfilmnek tűnik. A Tom és Jerry filmek, vagy a Muppet Show rosszul sikerült remake-jének. Időközben az euró, a dollár drágul, zuhatagban nő minden ár, az élet drágul, még a temetkezési szolgáltatások is, egymást érik a rossz hírek. Példátlan a politikusok felelőtlensége. Semmirekellőségük szintén. Ostobaságuk pedig tagadhatatlan.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
Kelet-Európa legnagyobb metálfesztiválja – ha szabad így fogalmazni – a szent és a profán találkozása.
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
Több tíz kilométeren át 1800–2000 méteres magasságban kígyózik, sokan a romániai tereputak királyának tartják. Aki a Transalpinát már bejárta, lehet fogalma róla, de a belőle leágazó Strategica még azt is lepipálja.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.