A román paloták harca irtó gyengére sikerült Tom és Jerry rajzfilmnek tűnik. És ezzel ráadásul a macskát meg az egeret sértegetjük.
Alaposan megvizsgálva őket, a Viorica Vasilica Dăncilă asszony által vezetett kormány tagjai közül, magát a kormányfőt is beleértve, nagyon kevesen mennének át egy elemi alkalmassági teszten.
Már számtalanszor írtam az elégtelen iskolázottságról, a tudással alá nem támasztott, másodrangú egyetemeken szerzett oklevelekről, a tessék-lássék megírt, sok esetben gyaníthatóan plagizálással készült doktori disszertációkról, a gyanús egyetemi címekről, melyekkel azok rendelkeznek, akik kimondottan azért várhatják el, hogy „excellenciáknak” nevezzék őket, mert ezt akarta a magas rangú bűnöző Liviu Dragnea.
aki 2018 januárjában szemrebbenés nélkül belement Dăncilă asszony kormányfővé történő kinevezésébe, mely tisztségre a videlei lufi (lefordíthatatlan szójáték, a Videle településről származó kormányfő a szerző szerint „légüres”, vagyis „vid”, női nemre módosítva „vida” – a szerk.), a legkevésbé sem érdemes.
Miután előbb eljátszadozott egy kicsit Ecaterina Andronescu asszony idegeivel, majd hirtelen beleegyezett a kinevezésébe, Iohannis elnök elutasította Ilan Laufer urat, aki álmában már meg is szerezte a fejlesztési miniszterséget, sőt a kormányfő-helyettesi tisztséget is, de Lia Olguţa Vasilescu asszonyt is, aki miután a munkaügyi és szociális tárcánál már káoszt okozott, a romániai mozdonyvezetők, váltóőrök és mindenféle szállításügyek főnöke akart lenni. Ezzel szemben a főkulturnyiki tisztségbe elfogadta Daniel Breaz urat, aki lehet, hogy jó matematikából, de nem nagyon tudom, hogy sikerült átmennie a román nyelv és irodalom érettségin. Breaz úr nagyon jól tenné, ha beiratkozna egy esti középiskolába és igyekezne azt tényleg el is végezni.
Ilan Laufer úr az elutasításakor előadott egy siralmas műsort, teljesen eszement módon állítólagos antiszemitizmussal vádolta meg Iohannis elnököt, azt az egyértelmű pészédés (PSD = Szociáldemokrata Párt – a szerk.) utat követve, melyen olyan alakok jártak már előtte, mint Dragnea vagy Liviu Pop, és ami az elmúlt napokban érte el a csúcspontját a vráncsai (Vrancea) Bubuianu (szójáték, jelentése „Dörgedelmes”, az illető amúgy Guguianu névre hallgat – a szerk.) ostobaságával (Iohannist náci jelképpel „ellátott” német rohamsisakban ábrázoló mémet osztott meg a Facebookon – a szerk.). Amúgy
De íme, a PSD és Liviu Dragnea nem hagyják magukat. Be akarják bizonyítani, hogy Craiovai Olguţa asszony nélkül nem megy, a hazácska elsüllyed, elvész, ha Craiova volt polgármestere nem tagja Dăncilă asszony kormányának. Ez nem lehetséges, ugye, mert Iohannis elnök nem akarja, hogy Vasilescu asszony a közlekedésügynél szolgáltasson. De a hiper-alkalmas olaszszakértő számára a fejlesztési tárca is jó lenne, a pészédés-aldés kormányzás alatt meg amúgy sem fejlesztenek semmit Romániában, a közlekedésügyre pedig ez esetben Mircea Drăghici úr melegíthet be.
Csakhogy kettejük közül egyik sincs – et pour cause – Iohannis elnök ínyére. Vasilescu asszony és Drăghici úr még egy hiánytalan jelölti aktát sem képesek összerakni, elfelejtik beletenni az összes szükséges iratot, az elnök és az Elnöki Hivatal apparátusa átnézi és új meg új elutasítási okokat talál benne. Legutóbb kiderült, hogy sem Olguţa asszony, sem Drăghici úr nem tette bele az igazolást arról, hogy nincs priuszuk.
Ez a paloták közötti idegek háborúja egy rossz, siralmas rajzfilmnek tűnik. A Tom és Jerry filmek, vagy a Muppet Show rosszul sikerült remake-jének. Időközben az euró, a dollár drágul, zuhatagban nő minden ár, az élet drágul, még a temetkezési szolgáltatások is, egymást érik a rossz hírek. Példátlan a politikusok felelőtlensége. Semmirekellőségük szintén. Ostobaságuk pedig tagadhatatlan.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.