Románia 2019: a Dragnea-rezsim és az intézményi hanyatlás felgyorsulása
Ha tetszik, ha nem, a mioritikus hazát egy jó nagy maroknyi kétes alak vezeti. Úgyhogy jól nézzük meg, hova pecsételünk 2020-ban.
Végül megvalósulni látszik Liviu Dragnea álma. Hűséges tanítványa, Viorica Dăncilă kormányfőként indítja a 2019-es évet, miután kabinetje túlélt egy bizalmatlansági indítványt, mely ismét bebizonyította az ellenzék cselekvésképtelenségét és az államfő tehetetlenségét. Az adóforradalom után gazdasági forradalom következik: az új adók felszámolják a román kapitalizmust, illetve megerősítik annak oligarchikus dimenzióját. Ami a független igazságszolgáltatást illeti, e téren figyelemre méltó Tudorel Toader buzgósága. Rodica Stănoiu óta egyetlen másik minisztert sem hajtotta ugyanekkora vágy az uralkodásra, az ellenőrzésre, a térdre kényszerítésre.
A 2019-es év Romániája (amikor átveszi az Európai Unió soros elnökségét) valóban
olyan ország, melynek semmi köze sincs azokhoz az értékekhez, melyeket megjeleníteni és megvédeni hivatott.
Liviu Dragneán túl egy egész állampárt létezik, melynek életereje azon rendkívüli képességén alapul, hogy kihasználja annak a társadalomnak a hibáit, melyen élősködik. Már megírtam korábban, hogy a Dragnea-rezsim nem történelmi baleset. Annyit kellene még hozzátenni, hogy Románia 2019-es helyzete sem történelmi baleset, hanem honfitársaink döntéseinek – összeadódó – hatása. Tökéletes szimbiózis van a Dragnea-rezsim és az atyáskodó állam megszokottságát kedvelő Románia között. A jólét illúziójának – természetes módon – az emberi méltóság illúziója felel meg.
Az intézményi visszafejlődés teljes pompájában tündöklő mai Romániára tekintve megérthetjük az endémiás korrupciós hálózatba ragadt fejletlen nemzetek züllését tápláló mechanizmusokat és képleteket. A médiaellenőrzés megszervezése, a szociális lekenyerezés megszervezése, az állam kizsákmányolásának megszervezése, a törvény előtti egyenlőség aláásásának megszervezése, Romániában mindezek a mindennapok valóságának elemei. A szemünk láttára zajló züllés éppen azért drámai, mert közép- és hosszú távon magát az állam profilját képes hátrányosan érinteni.
Hiszen a Dragnea-rezsim országprojektje létezik, és annak a züllésnek a megszilárdítására korlátozódik,
mely lehetővé teszi a változás lehetőségének kiiktatását a kleptokrata oligarchia számára. Ez a jövő a Dragnea-rezsim igazi országprojektje, melyben eltűnik a jövő eszméje és azoknak a mocskos kombinációi veszik át a helyét, akik prédának tekintik a köztulajdont. Mohóságuk nem véletlen, hanem arról a törekvésről árulkodik, hogy felszámolják mindazt, ami még élő és figyelemre méltó ebben a társadalomban. Az az agresszivitás, mellyel a klientelizmust és a gazdasági felelőtlenség bátorításával a magántulajdont támadják, a destruktív demagógia ugyanezen mintájához tartozik. A Dragnea-rezsim a visszafordíthatatlan mutációk kiváltásának képességével tűnik ki.
A 2019-es év, mely választási év, olyan esztendő, melyben a Dragnea-rezsim a végsőkig elmegy majd a populista lekenyerezési és intézményrombolási stratégiában. A bukaresti hatalmat benépesítők számára karrierjük végét jelentené a közéleti tisztességesség bármilyen formája. Kollektív túlélésüknek nemzeti visszafejlődésünk felgyorsítása a velejárója.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Megkérdezték az amerikai külügyért, benne volt-e Washington keze a Bolojan-kormány megbuktatásában
Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.
Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?
Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.
Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
Kormányprogram: a nyugdíjak 2027-ben nőnek; az új közalkalmazotti bértörvényt jövő évben dolgozzák ki
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
