Románia 2019: a Dragnea-rezsim és az intézményi hanyatlás felgyorsulása
Ha tetszik, ha nem, a mioritikus hazát egy jó nagy maroknyi kétes alak vezeti. Úgyhogy jól nézzük meg, hova pecsételünk 2020-ban.
Végül megvalósulni látszik Liviu Dragnea álma. Hűséges tanítványa, Viorica Dăncilă kormányfőként indítja a 2019-es évet, miután kabinetje túlélt egy bizalmatlansági indítványt, mely ismét bebizonyította az ellenzék cselekvésképtelenségét és az államfő tehetetlenségét. Az adóforradalom után gazdasági forradalom következik: az új adók felszámolják a román kapitalizmust, illetve megerősítik annak oligarchikus dimenzióját. Ami a független igazságszolgáltatást illeti, e téren figyelemre méltó Tudorel Toader buzgósága. Rodica Stănoiu óta egyetlen másik minisztert sem hajtotta ugyanekkora vágy az uralkodásra, az ellenőrzésre, a térdre kényszerítésre.
A 2019-es év Romániája (amikor átveszi az Európai Unió soros elnökségét) valóban
olyan ország, melynek semmi köze sincs azokhoz az értékekhez, melyeket megjeleníteni és megvédeni hivatott.
Liviu Dragneán túl egy egész állampárt létezik, melynek életereje azon rendkívüli képességén alapul, hogy kihasználja annak a társadalomnak a hibáit, melyen élősködik. Már megírtam korábban, hogy a Dragnea-rezsim nem történelmi baleset. Annyit kellene még hozzátenni, hogy Románia 2019-es helyzete sem történelmi baleset, hanem honfitársaink döntéseinek – összeadódó – hatása. Tökéletes szimbiózis van a Dragnea-rezsim és az atyáskodó állam megszokottságát kedvelő Románia között. A jólét illúziójának – természetes módon – az emberi méltóság illúziója felel meg.
Az intézményi visszafejlődés teljes pompájában tündöklő mai Romániára tekintve megérthetjük az endémiás korrupciós hálózatba ragadt fejletlen nemzetek züllését tápláló mechanizmusokat és képleteket. A médiaellenőrzés megszervezése, a szociális lekenyerezés megszervezése, az állam kizsákmányolásának megszervezése, a törvény előtti egyenlőség aláásásának megszervezése, Romániában mindezek a mindennapok valóságának elemei. A szemünk láttára zajló züllés éppen azért drámai, mert közép- és hosszú távon magát az állam profilját képes hátrányosan érinteni.
Hiszen a Dragnea-rezsim országprojektje létezik, és annak a züllésnek a megszilárdítására korlátozódik,
mely lehetővé teszi a változás lehetőségének kiiktatását a kleptokrata oligarchia számára. Ez a jövő a Dragnea-rezsim igazi országprojektje, melyben eltűnik a jövő eszméje és azoknak a mocskos kombinációi veszik át a helyét, akik prédának tekintik a köztulajdont. Mohóságuk nem véletlen, hanem arról a törekvésről árulkodik, hogy felszámolják mindazt, ami még élő és figyelemre méltó ebben a társadalomban. Az az agresszivitás, mellyel a klientelizmust és a gazdasági felelőtlenség bátorításával a magántulajdont támadják, a destruktív demagógia ugyanezen mintájához tartozik. A Dragnea-rezsim a visszafordíthatatlan mutációk kiváltásának képességével tűnik ki.
A 2019-es év, mely választási év, olyan esztendő, melyben a Dragnea-rezsim a végsőkig elmegy majd a populista lekenyerezési és intézményrombolási stratégiában. A bukaresti hatalmat benépesítők számára karrierjük végét jelentené a közéleti tisztességesség bármilyen formája. Kollektív túlélésüknek nemzeti visszafejlődésünk felgyorsítása a velejárója.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről
Egy 16 és egy 17 éves fiatal vesztette életét a csütörtök délutáni csíkverebesi vonatbalesetben, mindketten Tusnád községből származtak.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
