Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
A Cotroceni palotában bemutatták be a Képzett Románia, elképzelés és stratégia 2018–2030 című projektet. A szervezés nagyon jó volt, az egész országból érkezett válogatott hallgatósággal. A kérdés a következő: milyen hatása lesz projektnek az oktatás későbbi fejlődésére? Egy sor cikkben elemezni fogom a „Képzett Románia” projektet. Ezúttal csak az általános keretet, melyben a projekt megjelenik, illetve azt, hogy milyen esélye van lendületet adni az oktatás jó irányú megváltozásához.
2007-ben kaptuk meg a Mircea Miclea által vezetett, a mostani helyzethez hasonlóan független szakértőkből álló elnöki bizottság jelentését. (A Mircea Miclea volt oktatási miniszterrel az új tratégia kapcsán készült interjút itt olvashatják – a szerk.) Egy ilyenfajta kezdeményezés megvalósításához a következő kötelező lépések szükségesek:
1. Egy elképzelést és stratégiát tartalmazó dokumentum.
2. Elsődleges jogszabályok (Nemzeti Oktatási Törvény).
3. Másodlagos jogszabályok: kormányhatározatok, miniszteri utasítások, módszertanok, szabályzatok és hasonlók.
4. Az oktatásban követett új út szellemének és betűjének szakértők, tanárok, szülők, diákok általi befogadása, a kezdeményezés újdonságával kapcsolatos összes aspektus tisztázása.
5. A megtett szakaszok értékelése, visszacsatolás, módosításokat igénylő szegmensek átrajzolása.
Legalább erre az 5 szakaszra van szükség az oktatási és szakképzési rendszerek átalakítására vonatkozó eljárás sikeréhez.
A Miclea-projekt esetében a harmadik szakaszig jutottak el a 2007–2012 időszakban. Funeriu miniszter 2011-ben dolgozta ki a Nemzeti Oktatási Törvényt, melyet felelősségvállalással fogadtak el. Az sem tökéletes (nem oldja meg a tanrendi architektúrát, a tanárok differenciált bérezését, a diákok iskolai fejlődésének értékelését és egyebeket), de mindenképpen előrelépés. A Ponta–Andronescu vezetésű szociáldemokrata rezsim 2012-ben legalább 100 sürgősségi kormányrendelettel eltorzította a Nemzeti Oktatási Törvényt, melyek teljesen megváltoztatták a kidolgozása alapjául szolgáló értelmet, elképzelést és érveket.
Nagyon kicsi. A politikai osztályt megosztó paranoiás széthúzás, a koncepciók és a menedzseri filozófia, az elvek és az értékek közötti szakadék nem hagy nekünk túl sok reményt arra, hogy ezúttal másképp lesz. Andronescu asszony azt mondja, hogy 2019 márciusáig három oktatási törvényt fog kibocsátani, melyeket a parlament 2019 júniusában fogad majd el. Részletes közviták nélkül, a bér- és a nyugdíjtörvények esetében is működtetett elv szerint: mi jobban tudjuk, mi kell Romániának, ti csak figyeljetek és hajtsátok végre az általunk elfogadott törvényeket. Ráadásul Liviu Dragnea nagyon jól felfogta ezt a helyzetet, amikor a PSD 2018. márciusi kongresszusán kijelentette:
„Romániának kétségbeesetten be kell hoznia azt a három évtizedet, amikor az oktatási reform kudarcot vallott.” Továbbá: „Románia elsősorban azért puskázta el az oktatási projektjét, mert politikailag széttöredezte. Nem tudtunk végigvinni egy szilárd és egységes, azoknak az államoknak a példáiból ihletett projektet, melyeknek ez sikerült. Inkább azt választottuk, hogy minden kormányváltáskor blokkolunk, változtatunk, visszatérünk és kísérletezünk. Ezt tudatosítva meg kell értenünk, hogy az oktatásnak pénzre van szüksége és egy civilizált országban az oktatásba befektetett pénz a legjobb üzlet.”
Ugyanez az Andronescu asszony vehemensen bírálta a Miclea–Funeriu reformot és saját oktatási törvénykönyvet készített elő a Funeriu-törvény lecserélésére. Szerencsére akkor nem tudta végigvinni a tervét, de most – valószínűleg – sikerülni fog.
Egy oktatási projekt érvényessége 12–15 éven belül derül ki. Észbontó dolog évente vagy 2-3 évente módosítani az oktatás irányát, melynek árát az egész társadalom fizeti meg.
Sajnos, nem adok túl sok esélyt az új „Képzett Románia” projekt folytatásának. Legalábbis addig nem, amíg a totális széthúzás uralja a politikai osztályt, mely kisszerű célokat állít középpontba és nem a társadalom általános érdekeit.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.