29 évvel az RMDSZ megalakítása, illetve 28 és fél évvel a bukaresti törvényhozás újjáalakítása után, egészen elképesztő ütemérzékkel az RMDSZ úgy döntött, törvényjavaslatként nyújtja be az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részét.
Pontosabban a harmadik pontjának első alpontját: „Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben” – áll az RMDSZ mai közleményében.
Konkrétan a törvénytervezet lakosságarányos képviseletet biztosítana a nemzeti kisebbségeknek
- a helyi, megyei, országos és európai szintű választott intézményekben,
- a bíróságokon és törvényszékeken,
- munkahelyeket a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcai testületekben.
(Ha ezt azonnal megkapná, az RMDSZ biztosan nem kérné, ugyanis a nemzetiségi kvóta biztosítása egyből megszüntetné az RMDSZ képviseleti monopóliumát, mert utat engedne a szabad politikai versenynek a magyar közösségen belül.)
Ezen kívül kisebbségi statútumot, fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák lehetőségét kérte a december 3-án benyújtott javaslatban. Vagyis a tejjel-mézzel folyó, de mindenképp autonóm kánaánt.
Még egyszer: mindezt 2018. december 3-án. Mégcsak nem is a centenáriumi év nyitányán, mondjuk január 3-án, hanem a dicső centenáriumi esztendő végén.
Más kérdés?