A magyar diplomácia buktatta meg a pápa centenáriumi látogatását Romániába?

És ha már uszítanak, nem aprózzák el: 1848. március 15-ét a románok lemészárlásának kezdő dátumaként említik a derék patrióták.
Hirdetés

Egyre több hírügynökség biztosra veszi a pápa 2019-es romániai látogatását. Ez jelentős sikere a román diplomáciának, mely több mint 2 éve igyekszik minden erejével meggyőzni a pápát, hogy vegyen tervbe egy romániai látogatást. A tárgyalások eleinte 2018-ról folytak, de

a Vatikán – alapos magyarázatok nélkül – elutasította a meghívást, hogy a Centenárium évében látogasson Romániába.

Úgy tűnik, az a döntés született, hogy a pápa 2019 során teszi meg ezt a diplomáciai szempontból nagyon fontos gesztust.

Jól tájékozott vatikáni források azt állítják, a magyar hatóságoknak döntő szerepük volt abban, hogy meggyőzték a pápát, 2018-ban ne látogasson Romániába: minden rendelkezésükre álló eszközzel, a katolikus vonalon keresztül rávették a Szentatyát, halassza el bukaresti útját egy évvel. A felhozott úgynevezett érvek egyike a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Középiskola létrehozásának helyzetére vonatkozott, amelyet Románia zsarolására is felhasználtak, blokkolva a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozásról szóló szavazást. Ami hamis ürügy volt, tekintettel arra, hogy ez a középiskola gondok nélkül működik a jelenlegi tanév kezdete óta, létrehozásának elhúzódását pedig kizárólag az RMDSZ vezetősége okozta, mely az oktatási egység létrehozásának módjára vonatkozó törvényi rendelkezések be nem tartásával kényszerítette ki az iskola létrehozását. Amúgy

közismert Vatikán bukaresti képviselőjének aktív szerepvállalása a marosvásárhelyi középiskolával kapcsolatos magyar álláspont nyilvános támogatásában.

Az, hogy Budapestnek volt-e szerepe annak megakadályozásában, hogy a pápa a Centenárium évében látogasson Romániába, vagy sem, tisztázást igénylő téma lehetne a két ország külügyminisztereinek következő, 2018. november 9-ére, Bukarestbe tervezett találkozóján (a találkozó lezajlott, a téma nem került terítékre – a szerk.), ahogy Budapestet – talán – arról is meg lehetne kérdezni, hogy egy európai állam nemzeti ünnepe iránti tisztelet a civilizáltság és a normalitás gesztusa-e, vagy sem, és hogy a magyar diplomatáknak idén is tilos-e részt venni december 1-e megünneplésén (ezek a kérdések elhangzottak, és Szijjártó Péter magyar külügymminiszter világosan meg is válaszolta őket – a szerk.). Emlékeztetünk arra, hogy Románia kormánya minden évben tiszteletben tartja és üdvözli az összmagyarság március 15-i ünnepét, melynek valódi történelmi jelentése az, hogy

akkor kezdődött el több mint 40 ezer erdélyi románnak az 1848–1849-es forradalom alatti lemészárlása.

De a román hatóságok a legvalószínűbb módon, sajnos, ezúttal is hallgatni fognak és csöndben hallgatják végig Budapest követeléseit a terrorista tettekért elítélt két magyar szélsőséges helyzetének tisztázására vonatkozóan, az elhíresült Beke–Szőcs-ügyben, miközben a magyar hivatalosságok jelzései nemcsak azt mutatják, hogy Magyarország valóságos menekültháborút robbantott ki, de nyíltan is támogatja a két elítélt által képviselt csoportosulás revizionista nacionalizmusát és implicit módon azokat a tetteket is, amelyekért elítélték őket. Vagy, és ez még súlyosabb, meghallgatják és – valószínűleg – el is fogadják majd az offshore-törvény végrehajtásával kapcsolatos magyar elvárásokat, tekintettel Budapest jelentős érdeklődésére a fekete-tengeri földgáz iránt és az FGSZ (a magyar gázszállító) vezetője, Terhes Kristóf nyilatkozatai által idén nyáron kirobbant botrányra, melyeket a magyar külügyminiszter washingtoni nyilatkozatai egészítettek ki, aki azzal a hamis váddal illette Romániát, hogy nem tartja tiszteletben a gázvezetékek összekapcsolására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, mely kijelentésekre Budapest a mai napig nem adott magyarázatokat.

Hirdetés


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Hirdetés