// 2026. október 17., szombat // Hedvig

Gyógyító igazságok erdélyi magyarokról, románokról

// HIRDETÉS

Az igazság az, hogy a nagy egyesülés után a román államnak sikerült úgy kiiktatni a hazai kisebbségeket, ahogy anno a magyar államnak nem. Tudor Duică írása.

1910-ben az erdélyi és bánsági románok nagyjából 20 százaléka tudott magyarul írni és olvasni, és ez a szászok és a svábok körülbelül 30 százalékára is igaz volt. (Az adatok megközelítőek, de az biztos, hogy többségük szinte egyáltalán nem beszélte a hivatalos nyelvet.) Igaz, a románok sorában még magas volt az írástudatlanság mértéke, ez lévén a fő oka annak, hogy a románokat nem lehetett a hivatalos nyelv megtanulására kötelezni.

Ma a magyarok nagyjából 95 százaléka és az együttélő etnikumok kvázi összes tagja képes – elfogadható szinten – írni és olvasni az állam nyelvén.

Persze, az írástudás elterjedése elősegítette ezt a rendkívül magas arányt.

1910-ben Erdély lakosságának 53,6 százalékát adták a románok. Erdély – a magyar királyság általi meghódításának pillanatától függően – az 1000-es, 1200-as évektől kezdődően a magyar királyság része volt, majd oszmán fennhatóság alatti független fejedelemség, nagyfejedelemségként az osztrák birodalom, majd Ausztria–Magyarország része. A vlachok, valachok, románok 50 százalék, sőt még 40 százalék alatt is voltak 1700 előtt, így nem nagyon látható, hol van az az elmagyarosítás, amiről annyit beszélnek.

Íme, a hozzánk időben közelebb álló népszámlálások hivatalos adatai: a románok 57-59 százalékot (a forrásoktól függően) tettek ki 1850-ben, 54,9 százalékot 1880-ban, 55 százalékot 1900-ban, 53,6 százalékot 1910-ben. Micsoda asszimiláció! És – ne feledjük – az 1890–1914-es időszakban mintegy 100-150.000 román emigrált Ausztria-Magyarországról. Székelyek, szászok is elmentek, persze, nagyon nagy számban, nem csak a románok. Tény azonban, hogy

az idők folyamán a románok száma nőtt, nem pedig csökkent, az 1850 és 1920 közötti időszaktól eltekintve.

Tisztelet azoknak, akik egy szép ideálért, a Román Királysággal való egyesülésért harcoltak és áldozták fel magukat. Mi, románok – sajnos – eléggé csúfot űztünk abból az eszméből! Forognának a sírjukban azok, akik akkor megcsinálták az egyesülést, ha látnák, hogy mit kezdtünk a ránk hagyott örökséggel.

Ezzel szemben a román államnak, főleg 1950 után, tényleg sikerült Erdély, a Bánság és Partium román lakosságának arányát az 1920-as nagyjából 54 százalékról 58 százalékra növelnie 1938-ra és 71 százalékra 2011-re. Ugyanígy jártak el Moldvában is a csángókkal (plusz a zsidók emigrálása), vagy a többetnikumú Dobrudzsában is.

Bukarest központosító és homogenizáló politikájának köszönhetően 100 év alatt 17 százalékkal gyarapodtunk!

A magyaroknak 50-60 évnyi dualizmus alatt csak 3-4 százalék sikerült! Világos?

Nem mondom, ha Ausztria-Magyarország része maradtunk volna, akkor elképzelhető, hogy hangsúlyosabb lett volna a románok arányának csökkenése, a városok gazdasági fejlődése, a magyarokkal, zsidókkal, németekkel történő betelepítés és az írástudás elterjedése miatt. De ez már párhuzamos történelem.

Arról nem is beszélve, hogy százezrével hozták a moldvaiakat és  olténiaiakat, amilyen jó soruk volt a Regátban… Ne értsenek félre, normális dolog munkaerőt hozni, szinte mindig így ment ez, még a középkorban és a pre-modern korszakban is, de mindennek van egy ésszerű mértéke! Néhány erdélyi városban, 1920 után, tényleg szükség volt a magyar elit eltávozását, vagy a román elitek hiányát pótolni képes és az új hivatalos nyelvet jól ismerő tisztviselőkre, tanárokra, értelmiségiekre.

Szabad szemmel látható, milyen jól értenek hozzá: odajuttatták Romániát, ahol az oszmán török alatt volt legutóbb…
Ráadásként ott a szászok és svábok, több százezer gazda és értelmiségi felszámolása,

akikre ezerszer inkább szüksége lett volna Romániának és Erdélynek, mint a helyükre érkezett összes regátira!

Ez fájdalmas panasz, nem vád…

Ugyanígy fejezték be a mások által elkezdett dolgokat a hitlerista genocídiumot túlélő néhány százezer zsidóval.
Nagyon sok román, különösen a nem erdélyiek és nem bánságiak, egy részben hazug, barbár módon mitizált, kommunisztoid-legionarista ultranacionalizmuson és sovinizmuson alapuló történelmet ismer, ami már nem teszi lehetővé számukra, hogy igazat mondjanak. De mi, akik a saját bőrünkön érezzük a következményeket, látjuk és érezzük azt!

Az egyik transzilvanista fórumon a következőt mondta egy „vadromán”: „a magyarok azt akarták, hogy nyoma se maradjon Erdélyben a román nyelvet ismerőknek…”. Teljesen nevetséges. Minden 1200 óta létező dokumentum cáfolja ezt az állítást.

Ezzel szemben nekünk, románoknak sikerült elérnünk, hogy nyoma se legyen a zsidóknak, a németeknek, a görögöknek, az örményeknek és másoknak,

nagyjából 300.000-rel csökkentettük a magyarok és nagyjából 4.000.000-val a románok számát! Mindig előre, elvtársak, egy homogenizált, ortodox és gazdaságilag lerombolt Románia felé!

Tényleg nem fogjátok fel, mi történik, vagy egyszerűen alkalmatlanok vagytok? A magyarok iránti gyűlöletből lábbal tiporjátok az igazság minden morzsáját…

U. i.:

Nem vagyok nagy híve a dualizmusnak és magyarbarát sem vagyok, ahogy mindenféle hazafiaskodó hoandrák (trampli, rongy, egyben utalás Octavian Hoandră újságíróra, a Realitatea TV egyik műsorvezetőjére – a szerk.) és birlicek (altiszt  – a szerk.) vádolnak engem és nagyon is jól tudom, mennyit szenvedtek politikai szempontból abban az időszakban az erdélyi románok! De ez nem akadályoz meg abban, hogy lássam: amit mi, románok teszünk csaknem 100 éve, az nem jó és nem helyes!

U. i. 2.:

A moldvaiak és a dobrudzsaiak megcáfolhatnának. E tekintetben nekik nagyobb tapasztalatuk van.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter
Krónika

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter

Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.

Megkérdezték az amerikai külügyért, benne volt-e Washington keze a Bolojan-kormány megbuktatásában
Főtér

Megkérdezték az amerikai külügyért, benne volt-e Washington keze a Bolojan-kormány megbuktatásában

Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?
Székelyhon

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket
Krónika

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket

Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.

Kormányprogram: a nyugdíjak 2027-ben nőnek; az új közalkalmazotti bértörvényt jövő évben dolgozzák ki
Székelyhon

Kormányprogram: a nyugdíjak 2027-ben nőnek; az új közalkalmazotti bértörvényt jövő évben dolgozzák ki

A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS