// 2026. augusztus 15., szombat // Mária

Gyógyító igazságok erdélyi magyarokról, románokról

// HIRDETÉS

Az igazság az, hogy a nagy egyesülés után a román államnak sikerült úgy kiiktatni a hazai kisebbségeket, ahogy anno a magyar államnak nem. Tudor Duică írása.

1910-ben az erdélyi és bánsági románok nagyjából 20 százaléka tudott magyarul írni és olvasni, és ez a szászok és a svábok körülbelül 30 százalékára is igaz volt. (Az adatok megközelítőek, de az biztos, hogy többségük szinte egyáltalán nem beszélte a hivatalos nyelvet.) Igaz, a románok sorában még magas volt az írástudatlanság mértéke, ez lévén a fő oka annak, hogy a románokat nem lehetett a hivatalos nyelv megtanulására kötelezni.

Ma a magyarok nagyjából 95 százaléka és az együttélő etnikumok kvázi összes tagja képes – elfogadható szinten – írni és olvasni az állam nyelvén.

Persze, az írástudás elterjedése elősegítette ezt a rendkívül magas arányt.

1910-ben Erdély lakosságának 53,6 százalékát adták a románok. Erdély – a magyar királyság általi meghódításának pillanatától függően – az 1000-es, 1200-as évektől kezdődően a magyar királyság része volt, majd oszmán fennhatóság alatti független fejedelemség, nagyfejedelemségként az osztrák birodalom, majd Ausztria–Magyarország része. A vlachok, valachok, románok 50 százalék, sőt még 40 százalék alatt is voltak 1700 előtt, így nem nagyon látható, hol van az az elmagyarosítás, amiről annyit beszélnek.

Íme, a hozzánk időben közelebb álló népszámlálások hivatalos adatai: a románok 57-59 százalékot (a forrásoktól függően) tettek ki 1850-ben, 54,9 százalékot 1880-ban, 55 százalékot 1900-ban, 53,6 százalékot 1910-ben. Micsoda asszimiláció! És – ne feledjük – az 1890–1914-es időszakban mintegy 100-150.000 román emigrált Ausztria-Magyarországról. Székelyek, szászok is elmentek, persze, nagyon nagy számban, nem csak a románok. Tény azonban, hogy

az idők folyamán a románok száma nőtt, nem pedig csökkent, az 1850 és 1920 közötti időszaktól eltekintve.

Tisztelet azoknak, akik egy szép ideálért, a Román Királysággal való egyesülésért harcoltak és áldozták fel magukat. Mi, románok – sajnos – eléggé csúfot űztünk abból az eszméből! Forognának a sírjukban azok, akik akkor megcsinálták az egyesülést, ha látnák, hogy mit kezdtünk a ránk hagyott örökséggel.

Ezzel szemben a román államnak, főleg 1950 után, tényleg sikerült Erdély, a Bánság és Partium román lakosságának arányát az 1920-as nagyjából 54 százalékról 58 százalékra növelnie 1938-ra és 71 százalékra 2011-re. Ugyanígy jártak el Moldvában is a csángókkal (plusz a zsidók emigrálása), vagy a többetnikumú Dobrudzsában is.

Bukarest központosító és homogenizáló politikájának köszönhetően 100 év alatt 17 százalékkal gyarapodtunk!

A magyaroknak 50-60 évnyi dualizmus alatt csak 3-4 százalék sikerült! Világos?

Nem mondom, ha Ausztria-Magyarország része maradtunk volna, akkor elképzelhető, hogy hangsúlyosabb lett volna a románok arányának csökkenése, a városok gazdasági fejlődése, a magyarokkal, zsidókkal, németekkel történő betelepítés és az írástudás elterjedése miatt. De ez már párhuzamos történelem.

Arról nem is beszélve, hogy százezrével hozták a moldvaiakat és  olténiaiakat, amilyen jó soruk volt a Regátban… Ne értsenek félre, normális dolog munkaerőt hozni, szinte mindig így ment ez, még a középkorban és a pre-modern korszakban is, de mindennek van egy ésszerű mértéke! Néhány erdélyi városban, 1920 után, tényleg szükség volt a magyar elit eltávozását, vagy a román elitek hiányát pótolni képes és az új hivatalos nyelvet jól ismerő tisztviselőkre, tanárokra, értelmiségiekre.

Szabad szemmel látható, milyen jól értenek hozzá: odajuttatták Romániát, ahol az oszmán török alatt volt legutóbb…
Ráadásként ott a szászok és svábok, több százezer gazda és értelmiségi felszámolása,

akikre ezerszer inkább szüksége lett volna Romániának és Erdélynek, mint a helyükre érkezett összes regátira!

Ez fájdalmas panasz, nem vád…

Ugyanígy fejezték be a mások által elkezdett dolgokat a hitlerista genocídiumot túlélő néhány százezer zsidóval.
Nagyon sok román, különösen a nem erdélyiek és nem bánságiak, egy részben hazug, barbár módon mitizált, kommunisztoid-legionarista ultranacionalizmuson és sovinizmuson alapuló történelmet ismer, ami már nem teszi lehetővé számukra, hogy igazat mondjanak. De mi, akik a saját bőrünkön érezzük a következményeket, látjuk és érezzük azt!

Az egyik transzilvanista fórumon a következőt mondta egy „vadromán”: „a magyarok azt akarták, hogy nyoma se maradjon Erdélyben a román nyelvet ismerőknek…”. Teljesen nevetséges. Minden 1200 óta létező dokumentum cáfolja ezt az állítást.

Ezzel szemben nekünk, románoknak sikerült elérnünk, hogy nyoma se legyen a zsidóknak, a németeknek, a görögöknek, az örményeknek és másoknak,

nagyjából 300.000-rel csökkentettük a magyarok és nagyjából 4.000.000-val a románok számát! Mindig előre, elvtársak, egy homogenizált, ortodox és gazdaságilag lerombolt Románia felé!

Tényleg nem fogjátok fel, mi történik, vagy egyszerűen alkalmatlanok vagytok? A magyarok iránti gyűlöletből lábbal tiporjátok az igazság minden morzsáját…

U. i.:

Nem vagyok nagy híve a dualizmusnak és magyarbarát sem vagyok, ahogy mindenféle hazafiaskodó hoandrák (trampli, rongy, egyben utalás Octavian Hoandră újságíróra, a Realitatea TV egyik műsorvezetőjére – a szerk.) és birlicek (altiszt  – a szerk.) vádolnak engem és nagyon is jól tudom, mennyit szenvedtek politikai szempontból abban az időszakban az erdélyi románok! De ez nem akadályoz meg abban, hogy lássam: amit mi, románok teszünk csaknem 100 éve, az nem jó és nem helyes!

U. i. 2.:

A moldvaiak és a dobrudzsaiak megcáfolhatnának. E tekintetben nekik nagyobb tapasztalatuk van.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Beteg kisgyermeket szállított a mentős, amikor megállt dinnyét vásárolni az út szélén – hírmix
Főtér

Beteg kisgyermeket szállított a mentős, amikor megállt dinnyét vásárolni az út szélén – hírmix

Rohamtempóban kellene felgyorsítania az államnak az energiatároló kapacitását, ha nem akar blackoutot a közeljövőben. Románia légtere felől érkező drón robbant fel Bulgáriában, nem messze a határtól.

Ha leáll az atomerőmű, nehéz napok elé nézünk. De honnan lesz egyáltalán áram?
Krónika

Ha leáll az atomerőmű, nehéz napok elé nézünk. De honnan lesz egyáltalán áram?

Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
Főtér

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Csökkentik a jövedéki adót, jelentősen olcsóbb lesz a gázolaj
Székelyhon

Csökkentik a jövedéki adót, jelentősen olcsóbb lesz a gázolaj

Ideiglenesen 20 százalékkal csökkenti a gázolaj jövedéki adóját 2026. augusztus 16. és 31. között a pénzügyminisztérium – jelentette be csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről
Krónika

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről

Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.

Erdélyi lehet egy Firenzében talált nő, akinek a hozzátartozóit keresik
Székelyhon

Erdélyi lehet egy Firenzében talált nő, akinek a hozzátartozóit keresik

Mintegy két hete egy firenzei egészségügyi, illetve Caritas-ellátóközpontban tartózkodik egy iratok nélkül talált nő, aki egészségi problémái miatt nem emlékszik személyes adataira. Azt mondja, Erdélyből származik, családját keresik.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS