szabot
2018. szeptember 3. hétfő, 14:58
Ahol a közönség fetrengő nevetése egyesíti a scifit az összeesküvés-elméletekkel és némi politikai szatírával.
Az, hogy magyarországi filmet vetítenek az erdélyi mozik, szerencsére már nem olyan politikai terheltségű fantasy, mint a film, amelyet péntektől vetítenek: a Lengyel Balázs rendezte Lajkó – Cigány az űrben.
 
Az ismertető szerint 1957 elején a Nagy Szovjetunió úgy dönt, hogy baráti országai közül a nemrég lerohant Magyarországnak ad esélyt, hogy kiválassza a földkerekség első kozmonautáját, aki majd az első ember lehet az űrben. Karmazsin Jenő elvtárs, a Kunmadarasi Vörösiszap Termelőszövetkezet elnöke tudja is, ki lehetne a legmegfelelőbb jelölt a nagy utazásra: Serbán Lajos, azaz Lajkó, ahogy mindenki hívja, már gyermekkora óta betegesen vonzódik a csillagokhoz. Ezt a vonzalmat nem kis részben anyjának köszönheti, aki beavatta a cigány asztrológia rejtelmeibe, de Lajkó egyik rosszul sikerült rakétakísérletének következtében már nem lehet velük. 
 
Lajkó egész életét egyetlen célnak rendeli alá: eljutni az űrbe, és ott bocsánatot kérni anyjától. Mikor Lajkót kiválasztják az űrutazásra, még nem is sejti, hogy álmai nem véletlenül válnak épp most valóra. Ám előbb Bajkonurban, egy különleges verseny keretében dől el, hogy a magyar Lajkó, a német Helga Mengele, az észt Ilmar vagy a mongol Timuzsin lesz-e a szerencsés kiválasztott, a versenyt ráadásul maga Leonyid Brezsnyev elnököli. Közben pedig Lajkó apja is újra és újra feltűnik tovább bonyolítva Lajkó kalandjait. 
 

A filmnek három gálavetítést szerveznek, ahol a rendezővel lehet beszélgetni:

  • Kolozsvár – szeptember 7. 20:00, Győzelem mozi
  • Sepsiszentgyörgy – szeptember 8. 21:00, Művész mozi (itt a film erdélyi szereplője, a Serbán Flóriánt alakító Pálffy Tiborral együtt)
  • Székelyudvarhely – szeptember 9. 18:00 és 20:00, Stúdió mozi
Emellett vetítik 
  • Nagyváradon ugyancsak pénteken, szeptember 7-én a TIFF helyi különkiadásán, a várban felállított szabadtéri vásznon,
  • péntektől műsoron lesz a marosvásárhelyi Művész moziban, 
  • Csíkszeredában szeptember közepén, a Filmszeredán lehet megtekinteni, 
  • szeptember 14-én a Brassói Magyar Napok keretében a Cinema One-ban,
  • Bukarestben a Balassi Intézet szervezte Magyar Filmhét műsorában szerepel majd novemberben.
További részletek és kritika itt, a kolozsvári gálavetítésre pedig jegyeket itt lehet vásárolni. A filmet Erdélyben a Filmtett portál forgalmazza.

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/27996
Hej, zengték a jeles jelöltek a „magyar nótát” egyre-másra. Kivéve a PSD-vezért. Neki tele volt a szája.
Jól látják, kedves Olvasók. A nagy tudású politikai elemző szerint Magyarország egy kisebb orosz medve, amely persze folyton Erdélyre feni a fogát.
Yuval Harari tézisei alapján a szerző többek közt levonja a következtetést: az állítólagos hazaszeretetével dicsekvő ultranacionalista dragnióta rezsim sohasem fog hazafinak számítani.
A Facebookon, egy élő bejelentkezésben kérte követőit, hogy szóljanak a rendőrségnek és menekítsék ki a helyszínről.
Nem csak Che Guevara és Marx, hanem Boc, Băsescu, Dragnea, Cioloş is pólóra került. Meg Orbán, Merkel, Trump vagy Macron is.
„Magyar az, akinek fáj Trianon”. De hogyan lehet feldolgozni ezt a traumát? És kinek a felelőssége?
A gyűlölet magasztalói és prédikálói visszafordítják a román társadalmat abba a korba, amikor a nacionalista hév pótolni tudta a sokak számára hasznos racionális megoldásokat.
A legnagyobb világsztárok közül kevesen és ritkán jutnak el Romániába, de nem azért, mert nem akarnak: az autópályák és az ideális fellépőhelyszínek hiánya ijeszti el Bonót, Beyoncét és társait.
Bár Nagyvárad gyógyszerészettörténeti emlékeit a rendszerváltás után szétlopkodták, az irgalmas rendiek Gránátalma patikájának berendezése túlvészelt minden viszontagságot. A katolikusok teljesen önerőből feltárták, leltározták és most a közönségnek is megmutatják.
Gryllus Dánielt kérdeztük a Kaláka és Kányádi Sándor kapcsolatáról Kolozsváron, ahol a zenekar Bogdán Zsolt színművésszel a tavaly elhunyt költő verseiből adott elő egy estére valót.
Ráadásul rekord idő alatt. Na de: Sebastian Ghițát nem sikerült kipiszkálni Szerbiából, pedig állítólag akarták. És Markó Attilát se Magyarországról. Igaz, azt annyira nem is erőltették.
Több megyében is menekülniük kellett az embereknek az áradások elől.
Nem volt olyan szövetség, melyben Románia kitartott volna, állítja a szerző. És ha már hagyomány, akkor tessék, itt az újabb nemzetközi botrány.
Diószegi László így büntetné meg a rájátszásban katasztrofálisan teljesítő játékosait.