// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Visszakapja régi fényét Erdély és Magyarország első sós gyógyfürdője

// HIRDETÉS

Nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a kommunizmusban is a marosújvári sós vízre esküdtek a vendégek.

Marosújváron található a legmagasabb, 98 százalékos tisztaságú só egész Romániában, így nem csoda, hogy a hatóságok visszaadnák a település egykoron híres gyógyfürdőjének régi pompáját. Marosújvár önkormányzata tíz évre szóló partnerséget kötött a Fehér megyei önkormányzattal, hogy felélesszék az Osztrák-Magyar Monarchia idején meghonosított fürdőkultúrát.

A Fehér megyei kisváros Romániához kerülve is az egyik legismertebb sós gyógyfürdő maradt, erdélyi szinten ez vonzotta a legtöbb vendéget. A helyi hatóságok most hatmillió eurós beruházással akarják újra felépíteni a korábban tönkrement fürdőt: kezelő- és wellness-központot, édes és sós vizes medencéket alakítanának ki. Silviu Vinţeler, Marosújvár polgármestere a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy

a munkálatok egy héten belül elkezdődnek.

Mivel a marosújvári sós víz elsősorban az idegrendszeri és reumatológiai betegségek gyógyítására alkalmas, külön kezelőkabinokat hoznak létre, ahol a természet ajándékát kifejezetten gyógyászati célra használják majd.

Emellett szórakoztató részlege is lesz a fürdőnek, ahol két édes vizű és egy nagyobb sós vizű medencében fürdőzhetnek majd a vendégek, de száraz és nedves szauna is a rendelkezésükre áll. A gyógyfürdő nyaranta 700, tél idején 400 vendéget lesz képes fogadni naponta. A létesítményt tíz évig közösen fogja működtetni a két önkormányzat, mely anyagilag is fele-fele arányban járul hozzá a megvalósításához.

Fotók: https://kepeslapok.files.wordpress.com

A kivitelezést a S.C. TCI Contractor General S.A. – S.C. Iasicon S.A. cégcsoportnak ítélték, melynek egy egész épületkomplexumot kell felhúznia. Ugyanis az említett kezelőközponthoz a vendégek szórakoztatására is alkalmas létesítmények tartoznak, lesz fitneszterem, étterem, wellness-részleg és a kisebbek számára játszótér is.

De a fürdő komoly egészségügyi részleggel is büszkélkedik majd, a különböző gyógyvizes kúrák mellett masszázsra és fizioterápiás kezelésekre is lesz lehetőség, de tornázhatnak, benti és kinti sporttevékenységeket is űzhetnek itt a vendégek.

A nagyszabású létesítmény több mint 10 ezer négyzetméteren épül, csak a kinti medencék 1700 négyzetméternél nagyobb területet foglalnak el, köréjük zöldövezetet alakítanak ki. A kezelő- és szabadidőközpontottal 30 hónap alatt, 2021 elejére kell elkészülnie a kivitelezőnek.

Marosújvár, eredeti nevén Marosakna kiváló földtani és földrajzi adottságokkal rendelkezik, egy felszínig húzódó sótelep peremén helyezkedik el, már a rómaiak idején is bányásztak itt sót. Máig működő sóbányája 1791-ben nyílt meg és a legjelentősebb  volt Erdélyben és Magyarországon egyaránt: sokáig ez adta az erdélyi sókitermelés hatvan százalékát. Így nem csoda, hogy

itt nyílt meg 1889-ben Magyarország első sós gyógyfürdője,

amely a bányákból kiszivattyúzott sós vizet hasznosította gyógyászati célokra. A marosújvári gyógyfürdőről közölt írásában a Művelődés havilap arról számolt be, hogy ennek nagy előnye volt más hasonló létesítményekhez képest, hogy vizét cserélni, hígítani és melegíteni lehetett. Három társas úszómedencéje volt különböző hőmérsékletű vízzel, de édesvizű zuhanyzó, gőzfürdő, uszoda és öltözőszobák is tartoztak hozzá. 1890-ben újabb részlegekkel bővítették, a hideg és meleg sós fürdőkúra mellett gőzfürdővel egészítették ki a kínálatot, de tej- és szőlőkúrát is alkalmaztak itt.

Nagy népszerűségnek örvendett, évekig még reklámra sem volt szüksége.1898-ben újra bővítették, külön férfi és női osztály nyílt. Az épületek körül lévő területet parkosították, a Ligetben táncmulatságokat szerveztek és Kaszinót nyitottak. A fürdőtől tízpercnyire volt a posta és a távírda, a vasútállomásról omnibuszon lehetett bemenni a városba. A fürdőt

1948-ban államosították, de a kommunizmusban is töretlen maradt a népszerűsége.

A hatvanas években felújították a strandot, a bánya elhagyott tárnáiban a parajdihoz hasonló szanatóriumot rendeztek be az asztmások részére. 1978 tavaszán a tárnákat elöntötte a víz, a szanatórium berendezését már nem sikerült kimenteni. A 80-as években még 7500-8000 vendég érkezett ide évente elsősorban reumatológiai és nőgyógyászati panaszokkal. Azonban az 1989-es fordulat nem kedvezett sem a fürdőnek, sem a strandnak: mindkettőt lebontották.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS