// 2026. június 8., hétfő // Medárd

Kikészített Kós Károly, és még meg is köszönjük

// HIRDETÉS

Az EKE augusztusi teljesítménytúrája teljesen kimerít és teljesen feltölt. Kipróbáltuk, működik.

Remek ötlet volt társítani a Kós Károly Emlék- és Teljesítménytúrákat (az idei a 15.) a Kolozsvári Magyar Napokkal (az idei a 9.). A túrázó saját maga – gyalog vagy kerékpárral – köti össze Kolozsvárt Kalotaszeg egyik legidillibb részével, és úgy kimerül közben, hogy teljesen feldobva érkezik vissza a KMN programkavalkádjába.

 

A Kós Károly kiírásoknál a szervező EKE – Kolozsvár 1891 a távokkal jól különválasztja az emlék- és a teljesítménytúrákat: 10, két 25 és egy 55 kilométeres gyalogtúrára, illetve 25, 35, 40 és 60 km-es kerékpártúrákra lehetett nevezni. Idén 108-an neveztek be a gyalogtúrákra, közülük 18-an az 55 km-es változatra (ahova szerintem már nevezni is nagy merészség), de a két 25-ös volt a legnépszerűbb 25, illetve 46 indulóval. A legtöbb, 52 bringás a leghosszabb, 60 km-es távra nevezett, 40 km-en tízen, 35 km-en négyen, 25 km-en heten akartak tekerni.

 

A brutális változat, az 55 km-es gyalog-, illetve a 60 km-es kerékpártúra Kós Károly három építészeti alkotását kötötte össze: a kolozsvári Kakasos templomot a sztánai állomás közelében lévő Varjúvárral és a vele szinte szomszédos Szentimrei-villával. Akik ezt a két távot választották, azok a Törökvágáson, a Hója erdő előtt láttak utoljára aszfaltot – írom azoknak, akik szerint 60 km bringán nem nagy táv. Mert 60 km erdőben, dombokon, völgyeken át, összesen 1789 méteres szintemelkedéssel épp hogy túratáv: szinte már versenytáv. A 40 km-es offroad távra benevezettek sem panaszkodtak, hogy nem szenvedtek eleget.

 

 

Kalotaszegi díszítésű ház Sztánán | Fotók: Szabó Tünde

 

Ezek mellett a tíz kilométeres gyalogos és a 25 km-es bringás táv vezetett még végig a természetben, a 25-ös gyalogos és a 35 km-es kerékpáros távon Sztánát és a környező falvakat lehetett bejárni. A vonzó kultúrális kínálat miatt választottuk pár baráttal az idén először kiírt, Sztána faluból induló 35 km-es távot bringán. De hogy ne legyen kilométerhiányunk, Kolozsvárról szintén bringán tekertünk ki Sztánára.

 

Nem mindenhol éreztük ezt ihletett választásnak, bár a végén több mint száz kilométer és 1500 méter szintemelkedés jött össze. Aszfalton prímán haladtunk Egeresig, és míg lazán kikészített egy 3 km-nyi, néhol köves emelkedő Nagypetri irányába, a bő 4 km-es lesiklás a faluig bőven kárpótolt. Aztán a meredek, bringázhatatlanul köves út, pontosabban az azon való mászás Nagypetriből fel Kispetribe már minden lendületünket felmorzsolta. És Kispetriből még ki kellett másznunk a rajthoz Sztánára, ahova jól elkésve és teljesen kikészülve érkeztünk meg.

 

 

Emlékmű és templom Kispetriben

 

Onnan viszont a 35-ös táv szinte minden kilométere ajándék volt. Vissza Kispetribe még szenvedtünk kicsit, ereszkedve is jól szétrázott a mezei út, de az ottani református templom maga volt a felüdülés. Kár, hogy az 1700-as években készült famennyezetét és karzatát már bő száz éve nem itt, hanem Budapesten lehet megnézni, jelenleg a Néprajzi Múzeumban. Maga a falu kicsi és gyönyörű, sok a régi ház díszes fadekorációval és kőkerítéssel vagy anélkül, és a templom mellett kalotaszegi varrottast készítő, hagyományosan öltözött néni sem a mi kedvünkért odatett dekoráció volt. Hanem a túra egyik személyes csúcspontja.

 

Váratlan adrenalinlöketet adott, hogy a szervezők egyik autója áthajtott egyikünk elfektetett bringáján, de szerencsére csak a sárhányó görbült meg a hátsó keréken, amit sűrű bocsi-bocsikkal és pusztakézzel azonnal helyre is hajlítottak.

 

Innen Váralmásig, majd Farnasig és Zsobokig vezető megyei út tiszta élvezet. Idilli táj dombokkal, erdőkkel, rétekkel, az egy- (ritkán két)sávos utakon szinte hibátlan még az aszfalt. És pihentető – így az almási várhoz vezető köves út is belefért még az erőnkbe, sőt Váralmáson még egy defekt is.

 

 

Templomajtó és harangláb Farnason. „Eszt az ajtót renoválta Isten dicsőségére Öreg Kudor Márton 17[olvashatatlan]”

 

Farnason az EKE a nagyon régi református templom mellett helyezte el a túra ellenőrző pontját, és nagyon jól tette még így is, hogy délután már csak kívülről tudtuk megnézni. A kis templom melletti, fából készült harangláb igyekezett kárpótolni a templombelsőt.

 

Zsobokra már jelentősen kifulladva érkeztünk meg, így innen a legerősebb emlék a sok finom csörögefánk marad és a vágy, hogy egyszer visszatérjünk ide és Farnasra. Meg a szomorú, de racionális döntés, hogy csak ketten mennek neki a Riszeg-tetőnek, ketten kihagyjuk az extra 6 km-t és a 344 méter szintemelkedést, és ennek mintegy kétharmadával kimászunk a célhoz, a sztánai vasúti megálló közelében lévő Szentimrei-villához. Ahol kiderült, nem csak mi hagytuk ki a Kós-túráknak ezt a legdurvább szakaszát.

 

 

Zsobok a tájban

 

A most Riszeg Vendégház néven bérelhető Szentimrei-villa volt a cél a Kós-túra mindegyik távján, és itt szembesültünk a szervezői munka teljes volumenével is.

 

Az előkészítéssel már a túrakalauz olvasgatása közben, ahol fotókkal, térképekkel és leírásokkal igazít útba az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári szervezete. Menet közben a festés és szalagok jelezték nemcsak az ösvényt, hanem hogy ezt már előttünk végigjárták, ki-, le- és felmérték, az ellenőrző pontokon pedig öntötték belénk az erőt és a vizet. 

 

 

A Szentimrei-villánál a puliszkavacsora mellett láttuk, hogy az EKE senkit nem hagy magára, az önkéntesek térerőhiányos terepen is telefonálgattak, hogy mindenkit elérjenek vagy egy ellenőrző pontnál, vagy már hazafele, ha értesítés nélkül szállt ki a túráról. Ennél a puliszkafőzés és mosogatás jóval stresszmentesebb meló.

 

Vacsora után senkinek nem esett jól felállni a fűből, főleg nem a pár km-es kaptató a Csiga-dombon át az E60-as főúton várakozó buszhoz, de ennek is megvolt a jutalma: másfél km-es, zseniális ereszkedés a hirtelen kitáguló, körösfői tájban, tükörsima aszfalton, bele a napnyugtába. Ezért a katarktikus befejezésért külön emeljük a kalapunkat, illetve a bringás sisakunkat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Tusnádfürdő sikere, avagy hogyan lett egy székelyföldi településen a medveproblémából követendő modell
Krónika

Tusnádfürdő sikere, avagy hogyan lett egy székelyföldi településen a medveproblémából követendő modell

Öt évvel ezelőtt még átlagosan tizenöt medve fordult meg nap mint nap Tusnádfürdőn, sokszor a település utcáin bóklászva. A helyiek biztonságot követeltek, a városvezetés és a szakemberek pedig a konfliktusok megelőzésében keresték a megoldást.

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést
Főtér

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval
Székelyhon

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.

Halálra sebzett a medve egy fiatal férfit az egyik erdélyi megyében
Krónika

Halálra sebzett a medve egy fiatal férfit az egyik erdélyi megyében

Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS