Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miként tudja biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét?
Egy demokráciában elég gyakori az eltérő politikai irányultságú elnök és kormány társbérlete. Romániában viszont úgy tűnik, hogy egy ilyen helyzet végzetszerűen jelentős feszültségeket gerjeszt. A Traian Băsescu és Victor Ponta kormánya közötti konfliktusokat 2012 után, legalábbis részben, a brüsszeli közbelépések simították el. 2014-es elnökválasztási győzelme után
Az elnök minden bizonnyal azt remélte, hogy a 2016-os választás másfajta parlamenti többséget hoz létre. Nem így történt, így aztán a társbérlet minden nappal egyre konfliktusosabb lett.
A kormányt valójában Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke vezette és vezeti. A koalíciónak másfél év alatt sikerült három miniszterelnököt cserélni, a legutóbbinak, Viorica Dăncilának pedig – a hat hónapnyi mandátumát figyelembe véve – katasztrofális a teljesítménye. De Liviu Dragneának nem hatékony, hanem bábkormányfőre volt szüksége. Ráadásul Dragneának, büntetőügyi gondjai dacára, elnöki ambíciói vannak. Ez magyarázza az igazságszolgáltatás elleni állandó offenzívát, az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) semlegesítésére irányuló próbálkozást, a törvények megnyomorítását is.
Iohannis elnök, aki egy ideig várakozó álláspontra helyezkedett, az utóbbi időben nem nagyon válogatta meg a szavait, heves támadást intézett a Dăncilă-kormány és általában véve a többségi koalíció ellen. Az elnököt mindenféle támadások érik, egyetlen alkalmat sem szalasztanak el a sértegetésére. Így aztán legutóbb, a pótköltségvetés alkalmával jelentős összeget vettek el az Elnöki Hivataltól, ami veszélybe sodorta egy fontos nemzetközi összejövetel megszervezését. Az utóbbi másfél évben szisztematikusan csökkentették a hatásköreit,
Tehát nem csoda, ha az elnök és a PSD–ALDE koalíció között jelenleg nyílt háború zajlik, a koalíció azzal fenyegette most Iohannist, hogy… hazaárulással fogja megvádolni!
Ilyen körülmények között nyilvánvalóan nem beszélhetünk társbérletről. Az állam fő intézményei jelenleg törékeny egyensúlyban vannak. Ebben a helyzetben hogyan tudja majd biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét? Felmerül bennem a kérdés, hogy vajon kinek van mersze erre valamilyen választ megfogalmazni.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Medve végzett egy olasz turistával a Transzfogarasi út Argeș megyei szakaszán – közölték a hatóságok csütörtökön.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.