// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

Dragnea fia előre tudhatott a sertéspestises pusztításról?

// HIRDETÉS

Nagyjából kiürítette a sertésfarmját, mire a megyére átterjedt volna a járvány.

Érdekes elágazását írta meg a javában zajló sertéspestis-járvány sztorijának a témában cikksorozatot közlő Cătălin Tolontan és csapata: bizonyítani ugyan nem tudja, de sejteti, hogy Liviu Dragnea fiának sertésfarmja azért szabadult meg az állatainak zömétől, mert jóval korábban tudomást szerezhetett a járvány valódi méretéről és terjedési sebességéről.

 

Amit a cikk bizonyítani tud, hogy tavaly júliusban Valentin Dragnea teleormani sertésfarmja, a Salcia 13 585 sertést nevelt az országos állategészségügy (ANSVSA) nyilvántartása szerint. Nemrég pedig egy ott dolgozó munkás a műszakból kijőve büszkélkedett el azzal, hogy a farm állatállománya már csak 2500, legtöbb 3000 sertésből áll, ezek közül is a cég hamarosan „leszállít” 800 újabb állatot.

 

Hamarabb tudta, mint más

A Romcip SA (a Salcia farmot birtokló cég, amelyet a Hotnews szerint Dragnea fia 500 lejért vett meg 2014-ben a Tel Drumtól) nemcsak felneveli a sertéseket a hizlaldában, hanem a hozzá tartozó vágóhidakon és boltláncon keresztül feldolgozza és értékesíti is a sertéshúst. 2017-ben 6,5 millió eurós árbevétel mellett 285 ezer eurós veszteséget termelt, és 247 főt foglalkoztatott.

 

Az országos állategészségügy és a húsipar egyes, név nélkül nyilatkozó forrásai is azt gyanítják, hogy Dragnea fiának farmja azelőtt szabadult meg a sertések zömétől, hogy az ágazat más szereplői megtudták volna, hogy ismét beüt az afrikai sertéspestis – írja a járványról cikksorozatot közlő tolo.ro és a Libertatea.

 

13 585 sertésével a Salcia farm a 36. volt tavaly nyáron a legnagyobb farmok rangsorában, ahol a tíz legnagyobb hizlaldában 32 ezer és 62 ezer közötti volt az állatállomány. A legnagyobb cég a piacon a Smithfield nevű multi, amely 475 ezer sertést nevelt 30, Temes megyei farmon. A Salcia jelenlegi, mintegy háromezres (és egyre fogyó) állatállományával a kicsik között foglal helyet az ANSVSA nyilvántartásában szereplő 384 hizlalda rangsorában. Jelenleg pedig 

 

minél kevesebb a sertése egy cégnek, annál kisebb a kockázata.

Iparági szereplők szerint az ágazat dinamikája normális esetben nem indokolja, hogy egy sertésfarm mostanra szabaduljon meg az állataitól. Most a legjobb a malac ára, a farmok tele vannak malacokkal, amelyeket majd karácsonyra vágnak le – nyilatkozta a lapnak név nélkül egy hazai sertéstenyésztő.

 

A Tulcea megyében működő Carniprod 2017 júliusában 38 ezer sertést hizlalt, idén júliusban már 48 ezret. Tulajdonosa, Nicolae Ciuleac azt állítja, csak három nappal azelőtt szóltak neki a járvány kitöréséről, hogy az állategészségügyi hivatal megsemmisítette a teljes állományát. A Carniprod ugyanúgy integrált rendszert működtetett, mint a Salcia: hizlaldával, vágóhidakkal, boltokkal. Jelenleg ő a sertéspestis-járvány legnagyobb hazai vesztese.

 

A Salcia farm Liviu Dragnea PSD- és képviselőházi elnök hátországának számító Teleorman megyében működik, 

ahol még nem mutatták ki a vírus jelenlétét. A szomszédos megye, Giurgiu már kék, azaz sertéspestis által veszélyeztetettnek számít az Európai Bizottság járványbecslési térképén, amelyet hazai adatok alapján készített. Ez azt jelenti, hogy Giurgiu megyében már nem lehet eladni az ott nevelt sertés húsát. Az ő keleti szomszédja, Călărași megye pedig már fertőzött területnek számít, vagy legalábbis azzá válik augusztus végére.

 

Románia déli megyéiben ugyanis nagyon gyorsan terjed a járvány, jóval gyorsabban, mint északon, ahol Szatmár megyében már tavaly nyáron jelezték a sertéspestis felbukkanását, mégsem terjedt Szilágy és Bihar megyén túl. Sőt jóval gyorsabban terjed a cikk szerint, mint más országokban, ahol szintén dokumentálják a járványt: Lengyelországban, Litvániában, Ukrajnában, Fehéroroszországban, Oroszországban és Moldova Köztársaságban.

 

Érdekes, hogy a sertéspestis brutális terjedése nem, de Dragnea fiának lehetséges nyerészkedése ezen már felkeltette a honatyák érdeklődését annyira, hogy Cătălin Cristache, a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője ma már parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelte. És természetesen Petre Daea agrárminiszter és Geronimo Brănescu, az országos állategészségügy (ANSVSA) elnökének a lemondását.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS