Magyarország kormánya milliárdos befektetéseket ígér Romániában, de autonómiát akar!

Csütörtökön közöltük Horatiu Pepine higgadt elemzését Orbán Viktor tusványosi beszédéről és a magyar hazdasági ajánlatokról. Íme, az ellentétes, békésen hergelő olvasat.

Az elmúlt napokban lezajlott Tusnádfürdői Nyári Egyetem alkalmával a politikusok diskurzusainak visszatérő eleme volt a magyar kormány ígérete, hogy nagyszabású beruházásokat hajt majd végre Romániában az infrastruktúrába, vagyis autópályákba, nagysebességű vasúti összeköttetésekbe és energiaszállítási hálózatokba.

Ez volt a magyarországi politikusok igazi üzenete a 2018-as Tusványoson, nem Orbán Viktor Centenárium elleni diskurzusa.

A több magyar szervezet által Tusnádfürdőn, idén 29. alkalommal megszervezett Nyári Egyetem során bizonyosfajta fejlődést érzékeltem a budapesti politikusoknak a romániai magyar politikusokéval többé vagy kevésbé összehangolt diskurzusában. A romániai magyarok – inkább a Magyar Polgári Párthoz és kisebb mértékben az RMDSZ-hez tartozók –  továbbra is az autonómia közismert, már ósdi diskurzusát folytatták, amelyhez a budapesti politikusok inkább csak udvariasságból csatlakoztak. Semjén Zsolt egyes kirohanásai és Orbán Viktor záróbeszéde kivételével a magyarországi politikusok nem erőltették az autonómia témáját, mely tavaly minden sátorból visszhangzott.

Ezzel szemben Semjén Zsolt, Magyarország kormányfő-helyettese minden alkalommal azt ismételgette mániákusan, hogy „ma Magyarország a legerősebb közép-európai állam”. Ő egy második „török megszállásnak” (hódoltság) (a zárójeles rész az eredeti szövegben is magyarul – a szerk.) tartja Trianont – a középkori magyar királyságnak az 1526-os mohácsi csata utáni felbomlására utalva – és úgy véli, hogy ugyanúgy, ahogy akkor, 300 évre volt szükség a magyar állam helyreállításához, a magyaroknak ez most is sikerülni fog.

Egy politikusnak kötelessége a nemzeti értékek iránti bizalmat sugallni a honfitársainak (ez eléggé hiányzik a romániai politikusokból!), és ebből a szempontból megértem a magyar kormányfő-helyettesnek a mai Magyarország erejével kapcsolatos túlzását. De az, ahogy folyamatosan, minden alkalommal ezt ismételgette, csak a magyar politikusok diskurzusaiban megjelenő más gondolatokkal együtt értelmezhető helyesen.

Az első ígéret: nagysebességű vasútvonal 2019-től Budapest és Kolozsvár között

Németh Zsolt, a budapesti Parlament külügyi bizottságának elnöke a Nyári Egyetem nyitóbeszédében a Románia és Magyarország közötti párbeszéd újraindítását hangsúlyozta egy közép-európai közös politika érdekében, főleg az Intermarium projekt által kínált formátumban. Ő a visegrádi csoport meghosszabbításának tekinti az Intermariumot, de kizárja más államok bevonását a V4-be, Romániát is beleértve. Persze, hogy a magyar politikusok számára ebben az Intermariumban nem a katonai vetület a fontos, hanem a gazdasági, melyben jelentős szerepet követelnek maguknak.
Németh Zsolt nagyon határozottan kijelentett: jövőre olyan nagysebességű vasútvonalat adnak át, mely összeköti a visegrádi csoport négy országának fővárosait (Varsó, Pozsony, Prága és Budapest) Belgráddal és Kolozsvárral!

Íme, az első Romániát megcélzó „közép-európai” projekt! Egy „magyar” beruházás Kolozsvár összekötéséért a közép-európai országok fővárosaival, vagy jobban mondva Budapesttel. Ez már egy régebbi információ, a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter idén februárban bejelentette, hogy Magyarország több mint 3 millió eurót különített el a Budapest és Kolozsvár közötti vasútvonal megvalósításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányra, míg a román kormány egy Budapesttől Bukarestig húzódó, Kolozsváron áthaladó vasútvonallal dicsekedett.

Németh Zsolt bejelentése közvetve megerősíti, hogy

Románia és Magyarország kormányai nem jutottak megállapodásra

abban a kérdésben, hogy Románia fővárosát, Bukarestet Kolozsváron keresztül kapcsolják össze egy közép-európai nagysebességű vasúti hálózattal. Magyarország határozottan kitart álláspontja mellett: csak Kolozsvár lesz összekapcsolva egy nagysebességű vasúttal, vagy legalábbis csak ez a szegmens fontos a budapesti kormány számára.

Milyen tétje van Kolozsvár összekapcsolásának a közép-európai hálózattal? Elsősorban politikai! Kolozsvár Erdély kulturális és gazdasági fővárosa, a legnagyobb gazdasági növekedési potenciállal rendelkezik a térségben. A Kolozsvár–Budapest nagysebességű vasútvonalnak inkább szimbolikus jelentősége van, mint gazdasági. Ez a nagysebességű vasút, a közép-európai térséghez való tartozás érzésének fejlesztésével, nemcsak szellemi szempontból, hanem gazdaságilag is hozzájárul majd az autonomista, állítólagosan decentralizációpárti és még egyes erdélyi románok által is támogatott projektek és viselkedések kialakulásához.

Magyarország a legerősebb ország Közép-Európában és be akar fektetni a romániai infrastruktúrába

Ez volt Magyarország kormányfő-helyettese, Semjén Zsolt beszédeinek a fő gondolata, melyet minden egyes alkalommal mániákusan ismételgetett Tusnádfürdőn, egy magyar testvériségről szóló könyv bemutatójától az arra az ártatlan kérdésre adott kitérő válaszig, hogy „mennyit fektettek be a magyar cégek a Székelyföldön és hány munkahelyet hoztak létre itt azóta, hogy a FIDESZ van kormányon Magyarországon?”.

Először egy könyvbemutatón hallottam tőle a Minden egyes magyar a testvéred – gondolatok a nemzeti szolidaritásról beszélgetés keretében. A kormányfő-helyettesnek ott két hosszabb felszólalása volt, melyekben azt hangsúlyozta, hogy mennyire erős ma Magyarország, a legerősebb állam Közép-Európában. A negatív összehasonlítás technikáját alkalmazta Magyarország erejének kihangsúlyozására. Az első világháború után létrehozott Jugoszlávia 1990-ben szétesett és az addig a szerbek által uralt népeknek egy polgárháború következményeként történt kiválásával létrejöttek az új államok. A szintén 1918-ban létrehozott Csehszlovákia, melyben a csehek uralták a szlovákokat, két országra, Csehországra és Szlovákiára bomlott. Románia pedig a Szovjetunió szétesése után nem volt képes egyesülni Besszarábiával, ami ennek az államnak a gyengeségét mutatja. Ezekhez az államokhoz képest, a Trianon által lerombolt Magyarország most a legerősebb közép-európai állam.

Magyarország ma annyira erős, hogy kárpát-medencei infrastrukturális beruházásokat is megengedhet magának.

Beruházásokat végzett Szerbiában, ahol a szerb kormány végül megértette, hogy politikai szabadságjogokat kell adnia a vajdasági magyarok számára és így aztán részesülhet a magyar befektetésekből. Magyarország befektetett Szlovákiában, ahol a szlovák kormány szintén jogokat adott a magyar kisebbségnek. A magyar kormány itt, Romániában is be akar ruházni az infrastruktúrába, vagyis nagysebességű vasútvonalakba, autópályákba és energiaszállítási hálózatokba.

A kormányfő-helyettes nem mondta meg nyíltan, mit akar a magyar kormány ezekért a Romániába ígért beruházásokért cserébe. De a szerb és a szlovák kormány által a magyar kisebbségeknek tett politikai engedmények kihangsúlyozásával nyilvánvaló, mit vár el a magyar beruházásokért Budapest Bukaresttől. Mert másnap, a székelyföldi magyar befektetések értékére és a magyar cégek által Székelyföldön létrehozott munkahelyek számára vonatkozó kérdésemre azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány sohasem fog lemondani a romániai magyarság célkitűzéséről, nevezetesen arról, hogy területi autonómiával rendelkezzen. Mindezt úgy, hogy újra Magyarország képességét hangsúlyozta ki arra vonatkozóan, hogy beruházzon a romániai infrastruktúrába. Bár nem mondta ki nyíltan, az autonómiáért cserébe fektetünk be az infrastruktúrába, ezt bárki kiolvashatja a sorok közül.

A román sajtó nem készíthetett interjút

Néhány kérdést akartam feltenni Semjén Zsolt kormányfő-helyettesnek azután a beszélgetés után, amikor annyira hangsúlyozta Magyarország erejét és a magyar szolidaritást. De a beszélgetés moderátora a végén nem tette lehetővé kérdések feltevését, így aztán interjút kértem a kormányfő-helyettestől. Eredetileg, amikor ezt magyarul kértem tőle, beleegyezett, csak azt kérte tőlem, hogy várjam meg az egyik tévéadónak adott interjúja befejezését. A magyar tévének adott interjúja után, melyben újra összefoglalta a Magyarország erejére és az arra való képességére vonatkozó gondolatát, hogy többek között Romániában is befektessen az infrastruktúrába, hozzám lépett. Amikor belekezdtem az első kérdésembe, ezúttal angol nyelven, megértette, hogy az egyik román laptól vagyok és akkor hirtelen már nem volt ideje interjút adni.

Csak két kérdést akartam neki feltenni. (1) Mekkora értéket képviselnek a székelyföldi magyar befektetések és hány munkahelyet hoztak létre a Székelyföldön, ha már annyira hangsúlyozta a magyarországi magyarok szolidaritását a kárpát-medenceiekkel? (2) Konkrétan milyen infrastruktúra-beruházásokat hajtott végre Magyarország Szerbiában és Szlovákiában?

Milyen értéket képviselnek a székelyföldi magyar befektetések és hány munkahelyet hoztak létre a Székelyföldön?

Semjén Zsolt kormányfő-helyettesnek másnap volt egy felszólalása, nagyjából ugyanolyan hangvételű, mint az előző nap, egy sokatmondóan A nemzeti szolidaritás ereje címet viselő beszélgetés keretében. Beszéde után a Magyarországon kívüli magyar közösségek minden egyes küldötte bemutatott egy rövid jelentést az eredményekről és a gondokról.

A romániai magyar politikusok természetesen arra panaszkodtak, mint mindig, hogy milyen nehéz dolguk van a magyaroknak Romániában. Tánczos Barna szenátor kijelentette, hogy a Centenárium alkalom a magyarellenes támadások megszaporodására, hogy Románia elnöke folyamatosan visszaküldi a Parlamentnek a magyarok gondjait megoldó törvényeket, aki amúgy sohasem viszonyult pozitívan a magyarok kéréseihez és így tovább (további részletek itt, azzal a megjegyzéssel, hogy az interjút az Agerpres riporterével együtt készítettem).

Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke (helyesen, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke – a szerk.) a szokásos, többek között a romániai igazságszolgáltatás ellen is irányuló vádak mellett elszólta magát és néhány érdekes adattal is szolgált. Csak 183.000 magyar szavazott a magyarországi parlamenti választáson! Ő

a szavazatok számával dicsekedett, melyet magasnak tartott, de melyek valójában a romániai magyarok gyenge szerepvállalását mutatják!

Aztán kihangsúlyozta, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) elutasította a Tőkés László által a magyar politikai pártokkal együtt megfogalmazott felkérést, hogy folytassanak párbeszédet Székelyföld autonómiájáról. Beszédéből még a román jelöltekre szavazó magyarok miatti aggodalmát érdemes megemlíteni, ami hátrányosan érinti a magyar pártok szavazóbázisát.

Végül, a beszélgetés végén megtörtént a csoda és a moderátor lehetővé tette, hogy a közönség három kérdést feltegyen. Ez volt az egyetlen beszélgetés, melyen magyarországi politikusok vettek részt és a közönség kérdéseket tehetett fel. Valaki azt mondta nekem, hogy általános utasítás volt a budapesti politikusok számára kényelmetlen kérdések kerülése.
Így aztán sikerült feltennem egy kérdést Semjén Zsolt kormányfő-helyettesnek: mekkora értéket képviselnek a székelyföldi magyar befektetések és hány munkahelyet hoztak létre a Székelyföldön azóta, hogy a FIDESZ hatalomra került Magyarországon?

Esze ágában sem volt válaszolni a kérdésre. Ez

túl nyílt kérdés volt, melynek helyes megválaszolása kedvezőtlen fényben tüntette volna fel őt, de főnökét, Orbán Viktort is.

Igazolta, hogy jó politikus, vagyis művészeti szinten uralja a demagógiát! A kérdés egyenes megválaszolását azzal a technikával kerülte el, hogy a közönség számára nagyon fontos másik témára terelte át a szót. Így aztán csak kevesen érzékelték, hogy nem válaszolt a kérdésre, ellenben frenetikusan megtapsolták.

Újra megismételte a Magyarország és Románia közötti gazdasági jellegű együttműködés potenciálját (amit már háromszor hallottam tőle!), a Mihai Răzvan Ungureanu és Emil Boc által vezetett kormányok, illetve Elena Udrea fejlesztési miniszteri időszaka alatti jó együttműködést emelve ki, amikor Magyarország nagyon sok pénzt fektetett Romániába, a Székelyföldbe, mely pénzeknek nemcsak a magyarok, hanem a románok is haszonélvezői voltak. Magyarország támogathatja Romániát az autópálya-rendszer fejlesztésében, hogy integrálódhasson a Balti-tengert a Fekete-tengerrel összekötő autópályába (mely Magyarországon haladna át!). A magyar kormány érdekelt Románia gazdasági sikerességében, mert több mint másfél millió magyar él itt. Ha Magyarországnak sikerült Szerbiával és Szlovákiával együttműködnie infrastruktúraprojektekben, ahol a múltban voltak bizonyos gondok a magyar kisebbség számára, akkor ez azt jelenti, hogy nem a magyar kormánynál van a gond a román–magyar együttműködés fejlesztése ügyében, hanem a román kormánynál.

Magyarország úgy gondolja, hogy a Románián kívüli románoknak joguk van az autonómiára, tehát a romániai magyaroknak is joguk van az autonómiára.

A magyarok különféle autonómiaformákat kérnek, amit ők más népeknek is elismernek. Vannak hitelek és támogatások és ő – Semjén Zsolt – pontosan meg tudja mondani az összegeket (Nem mondott semmilyen összeget!). Az itteni, székelyföldi gazdák esetében támogatni fogják román traktorok megvásárlását. Ha a magyar kormány képes valakit támogatni, akkor nagyon jó, mert az itteni magyarok is haszonélvezői a gazdasági fejlődésnek.
Ha valaki kételkedett abban az értelmezésemben, hogy az ígért befektetéseket az autonómiától teszik majd függővé, akkor Semjén Zsolt diskurzusa igazolta ezt. Amúgy is elfelejtett említeni bármilyen összeget, sem a régebbi befektetésekkel kapcsolatosan, a kérdésemnek megfelelően, sem a jövőbeliekkel kapcsolatosan.

Semjén Zsolt teljesen megfeledkezett a kérdésemről és a továbbiakban a Centenárium ellen indított ostromot. A szervezők által biztosított szinkrontolmácsolásból fakadó hozzávetőlegességgel idézem: „Legyünk komolyak. Mi tiszteletben fogjuk tartani a Centenáriumot, azt a tényt, hogy a román barátaink számára december 1-e ünnep, de nekünk is megvan a magunk történelme és tiszteletet akarunk, ahogy mi is tiszteljük önöket. Ugyanakkor nagyon világos a Romániával szembeni álláspontunk.

2018. december 1-e alkalmából egyetlen dologra kérem a román barátainkat.

Ugyanúgy, ahogy a székelyek kijelentették, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, vagy amikor a magyarok összegyűltek Kolozsváron és kijelentették, hogy Magyarország része kívánnak lenni, úgy december 1-én a románok is kijelentették, hogy Romániához akarnak tartozni. Kérem, olvassák el a gyulafehérvári nyilatkozatot és tekintsék át újra a szöveget, amelyben autonómiát ígértek a magyaroknak, a székelyeknek és a szászoknak. Kérem, hogy amikor a Centenárium ünneplése lesz, ne felejtsék el, mit ígértek, autonómiát, ennyit kell megtenni.”

A magyar kormányfő-helyettes valószínűleg nem tudja, hogy már tavaly írtam egy cikket, melyben a Gyulafehérvári Egyesülési Nyilatkozat szövege alapján bebizonyítottam, hogy a románok sehol sem ígértek autonómiát a magyaroknak, a székelyeknek és a szászoknak. Így aztán nem értem, miért akar homokot eladni a sivatagban. Sajnálom, hogy a rendezvény formátuma nem tett lehetővé egy szövegalapú vitát, hogy egyszer és mindenkorra tisztázzuk ezt a magyarok által mesterségesen kreált témát.

Azt javasolom Magyarország kormányfőjének, Semjén Zsoltnak és bármelyik magyar politikusnak, újságírónak és történésznek, hogy jövőre, a 30. Nyári Egyetemen, a 2019-es Tusványoson tartsunk egy vitát a gyulafehérvári nyilatkozat szövegéről és

keressük meg együtt a szövegben, hol van ott szó autonómiáról.

Mivel e blogon kívül nincs más kommunikációs eszközöm, nyilvánosan teszek ajánlatot erre a vitára a gyulafehérvári szövegről. Szövegelemzésen, nem pedig politikai véleményeken alapuló vitára. Remélem, hogy javaslatomat meghallják és elfogadják.
Végül a kormányfő-helyettes fontosnak tartotta kifejezni dühét a székelyek magyarországi etnikai kisebbségként való elismerésére vonatkozó tervet illetően. Azt mondta, hogy ez „egy provokáció, egy ostobaság, mert a székelyek nem különálló etnikai csoportosulás, ők a magyar nemzet részét képezik. Kisebbségként való elismerésük Magyarországon a magyar nemzet elárulása lenne”.

E bírálat után a közönség frenetikusan megtapsolta a kormányfő-helyettest, nem véve észre, hogy nem válaszolt a kérdésemre: mekkora értéket képviselnek a székelyföld magyar befektetések és hány munkahelyet hoztak létre a Székelyföldön, amióta a FIDESZ hatalomra került Magyarországon?

De mit számít már egy világos, egyértelmű kérdés, amikor Magyarország kormányfő-helyettesének szónoki tehetsége művészi szintre emeli a demagógiát?

Ígért befektetések – valóság és demagógia között

Magyarországot nem a magyarok és románok hasznát szolgáló romániai befektetések érdeklik, hanem a román infrastruktúra minél több szegmense fölötti ellenőrzés bármilyen úton történő megszerzése. Már adtak egy pofont Romániának a fekete-tengeri földgázexport monopolizálásával és ellenőrzésével. Mi következik még? Bizonyos vasúti és közúti szállítási útvonalak ellenőrzése? A nagysebességű vasút és az autópálya csak átverés, melyet csak a románellenes propaganda miatt terjesztenek a médián keresztül.

Az egyetlen projekt, melynek esélye van megvalósulni, de a becsültnél sokkal kisebb eredményekkel, az a határon túli magyar vállalkozóknak nyújtott pénzügyi támogatási program. Nem hivatalos forrásokból megtudtam, hogy 24 milliárdot szánnak a vállalkozni szándékozó romániai magyarokra. Ne izguljanak, forintról van szó. Márpedig ez a sok milliárd forint (szépen hangzik a milliárd!) csak nagyjából 80 millió eurót jelent. Ezek a romániai befektetésekre ígért milliárdok!

Valójában a magyar kormányt a magyar fiatalok, különösen a székelyföldiek masszív emigrálása aggasztja. Ezzel a pénzügyi támogatási programmal próbálja meg őket némileg helyben tartani, mert ha a székely falvak elnéptelenednek, akkor többé nem álmodozhatnak majd autonómiáról, de még ennél kevesebbről sem…

Az alcímeket a szerkesztőség adta.