Több helyről is vehemens bírálattal illették Klaus Iohannis államfőt, amiért az alkotmánybíróságon támadta meg az RMDSZ által benyújtott közigazgatási törvényt, mely több szempontból is kedvezett volna a romániai magyarságnak. Óvásában számos kifogást fogalmazott meg a kisebbségi anyanyelvhasználatot pontosító vagy bővítő előírások ellen.
Az ActiveWatch aggódik
A bukaresti sajtófigyelő szervezet, mely éves jelentésében rendszerint a magyarellenességet is alaposan kivesézi, állásfoglalásában úgy fogalmaz: a 90-es évekbe vetné vissza Romániát a nemzeti kisebbségek jogai szempontjából, ha az alkotmánybíróság helyt adna az államfő óvásának, és korlátozná a kisebbségek nyelvhasználati jogait.
A szervezet szerint aggasztó, hogy az elnök szembemegy az Európa Tanács javaslataival, másrészt meglepő és érthetetlen, hogy 17 éve hatályban lévő rendelkezéseket támad kiüresítve a nyelvi chartát, amelynek a romániai érvényesítése eddig is hiányos volt.
Azt vallják, hogy a román államfőnek kötelessége közvetítő szerepet betölteni az állam és a társadalom között, ehhez az is hozzátartozik, hogy párbeszédet kezdeményezzen a többség és a nemzeti kisebbségek között.
A szervezet egyébként felhívást intézett az alkotmánybírósághoz, hogy ne korlátozza a romániai nemzeti kisebbségek jogait.
Az RMDSZ aggódik és nem érti
17 éve hatályos, nemzetközi szerződésekben is szereplő kisebbségi jogokat törölne el Iohannis – állapítja meg az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Cseke Attila, aki mindezt érthetetlennek és aggasztónak tartja.
Szerinte a román politikai elit jelentős része ahelyett, hogy autópályákat építene és befektetéseket vonzana az országba, a kisebbségek szimbólumai ellen harcol, és csorbítani akarja jogaikat.
Tizenhét éve senki nem emelt kifogást a törvényes előírás ellen (…), de az államelnök, egy kisebbségi közösség tagjaként mégis kifogásolja és megtámadja az alkotmánybíróságon – magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője.
A közigazgatási törvénykönyvet kidolgozó bizottságban is szerepet vállaló Cseke Attila kifejtette: a megszavazott kódex értelmében ott sem csorbulnának a kisebbségi jogok, ahol időközben csökkent a magyarok számaránya, lehetővé tenné a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését is. Mindezek számos, Románia által ratifikált EU-s egyezményben és nemzetközi szerződésben, sőt az Európa Tanács ajánlásaiban is szerepelnek.
Eckstein: Harakirivel ér fel az elnök döntése
Az RMDSZ-ből nemrégiben kilépett Eckstein-Kovács Péter a Facebook-oldalán Iohannis döntésének politikai következményeire hívta fel a figyelmet. Szerinte az államfő harakirit követett el, tekintettel arra, hogy a magyarság eddig – az RMDSZ felhívása ellenére –mindig a Szociáldemokrata Párt (PSD) ellen szavazott. Ezek a szavazatok mindig döntő fontosságúak voltak a második fordulóban.
17 éve hatályos, nemzetközi szerződésekben is szereplő kisebbségi jogok eltörlésének indítványozása olyan hatalmas hiba, melynek árát még meg fogja fizetni az államfő. Az ultranacionalisták továbbra sem fogják megszavazni, de a magyarok is inkább otthon fognak maradni a második körben arra a mondásra gondolva, hogy „ egyik kutya, másik eb” – fogalmazott Eckstein.
De mit is jelent a közigazgatási törvény megtámadása?
Az elnöki hivatal honlapján közzétett óvás szerint az államfő alkotmányossági kifogást emelt minden olyan rendelkezés ellen, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelvhasználati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt.
Amennyiben a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti: le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány, és Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken.