Gyerünk a moziba be!
MTímea
2018. július 13. péntek, 18:37
A Budapest Noir című krimi mától 22 romániai moziban is látható.

Péntektől Románia több városában is vetítik Kondor Vilmos nagysikerű detektívregényének filmadaptációját, a Budapest Noir-t. Gárdos Éva legújabb filmjének romániai előpremierje a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) keretében volt, ha akkor lemaradt róla, most pótolhatja.

Összesen 22 mozi tűzi műsorára a helyileg a Cine Europa által forgalmozott krimit, ugyanakkor a nyár folyamán több erdélyi kisvárosban is szerveznek speciális vetítéseket. A pontos időpontokat a Facebook-oldalán közli a forgalmazó.

Gárdos Éva rendezésében a Budapest noir nemcsak a krimi és a film noir stílus rajongóit ragadja magával, hanem mindenkit, aki Gordon Zsigmond, önjelölt detektív, újságíró szemüvegén keresztül látni akarja az 1930-as évek Budapestjének rejtélyekkel teli utcáit, bordélyházait, aranykorát élő kávéházait. A főszereplővel együtt bebocsátást nyerünk a második világháború előtti város nyomasztó és sötét alvilágába is, ahová a nyomozás szálai vezetnek.

A film alapjául Kondor Vilmos nagysikerű Budapest noir című regénye szolgál. A könyv elsöprő sikerének titka, hogy ő az első, aki pótolta a hard-boiled detektívregények műfaját a magyar kortárs irodalom palettáján – olvasható a film ajánlójában.

Főbb szerepekben Tenki Rékát, Dobó Katát, Kolovratnik Krisztiánt, Anger Zsoltot, Kulka Jánost és Törőcsik Franciskát láthatjuk. A film 15 éven aluliaknak számára nem ajánlott!

Az időpontokat a mozik honlapján vagy itt lehet nyomon követni. 

comments powered by Disqus
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
Több magyar tannyelvű tanintézetet is érint a szigorítás.
A nagybozintai volt aranybánya után maradt ülepítő tó és meddőhányó még mindig ontja magából a mérgező anyagokat, a problémával két évtizede nem foglalkozik senki.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
A párt szerint „bomlasztó tevékenységet” folytatott Székelyudvarhely polgármestere.
Nos, a szerző szerint nagyon úgy tűnik, hogy nem. Ezért elsősorban Románia a hibás, na de persze, hogy mindjárt ott lohol mögötte az ellenséges Magyarország.
A taláros testület az államfőnek és a kormánynak is (részben) igazat adott a vitában, szóval nesze semmi.
A caracali áldozat megmentését megkönnyítette volna, ha működnek az európai támogatással beszerzett, segélyhívásokat fogadó eszközök.
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.