A Budapest Noir című krimi mától 22 romániai moziban is látható.
Péntektől Románia több városában is vetítik Kondor Vilmos nagysikerű detektívregényének filmadaptációját, a Budapest Noir-t. Gárdos Éva legújabb filmjének romániai előpremierje a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) keretében volt, ha akkor lemaradt róla, most pótolhatja.
Összesen 22 mozi tűzi műsorára a helyileg a Cine Europa által forgalmozott krimit, ugyanakkor a nyár folyamán több erdélyi kisvárosban is szerveznek speciális vetítéseket. A pontos időpontokat a Facebook-oldalán közli a forgalmazó.
Gárdos Éva rendezésében a Budapest noir nemcsak a krimi és a film noir stílus rajongóit ragadja magával, hanem mindenkit, aki Gordon Zsigmond, önjelölt detektív, újságíró szemüvegén keresztül látni akarja az 1930-as évek Budapestjének rejtélyekkel teli utcáit, bordélyházait, aranykorát élő kávéházait. A főszereplővel együtt bebocsátást nyerünk a második világháború előtti város nyomasztó és sötét alvilágába is, ahová a nyomozás szálai vezetnek.
A film alapjául Kondor Vilmos nagysikerű Budapest noir című regénye szolgál. A könyv elsöprő sikerének titka, hogy ő az első, aki pótolta a hard-boiled detektívregények műfaját a magyar kortárs irodalom palettáján – olvasható a film ajánlójában.
Főbb szerepekben Tenki Rékát, Dobó Katát, Kolovratnik Krisztiánt, Anger Zsoltot, Kulka Jánost és Törőcsik Franciskát láthatjuk. A film 15 éven aluliaknak számára nem ajánlott!
Az időpontokat a mozik honlapján vagy itt lehet nyomon követni.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.