A Budapest Noir című krimi mától 22 romániai moziban is látható.
Péntektől Románia több városában is vetítik Kondor Vilmos nagysikerű detektívregényének filmadaptációját, a Budapest Noir-t. Gárdos Éva legújabb filmjének romániai előpremierje a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) keretében volt, ha akkor lemaradt róla, most pótolhatja.
Összesen 22 mozi tűzi műsorára a helyileg a Cine Europa által forgalmozott krimit, ugyanakkor a nyár folyamán több erdélyi kisvárosban is szerveznek speciális vetítéseket. A pontos időpontokat a Facebook-oldalán közli a forgalmazó.
Gárdos Éva rendezésében a Budapest noir nemcsak a krimi és a film noir stílus rajongóit ragadja magával, hanem mindenkit, aki Gordon Zsigmond, önjelölt detektív, újságíró szemüvegén keresztül látni akarja az 1930-as évek Budapestjének rejtélyekkel teli utcáit, bordélyházait, aranykorát élő kávéházait. A főszereplővel együtt bebocsátást nyerünk a második világháború előtti város nyomasztó és sötét alvilágába is, ahová a nyomozás szálai vezetnek.
A film alapjául Kondor Vilmos nagysikerű Budapest noir című regénye szolgál. A könyv elsöprő sikerének titka, hogy ő az első, aki pótolta a hard-boiled detektívregények műfaját a magyar kortárs irodalom palettáján – olvasható a film ajánlójában.
Főbb szerepekben Tenki Rékát, Dobó Katát, Kolovratnik Krisztiánt, Anger Zsoltot, Kulka Jánost és Törőcsik Franciskát láthatjuk. A film 15 éven aluliaknak számára nem ajánlott!
Az időpontokat a mozik honlapján vagy itt lehet nyomon követni.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.