A Budapest Noir című krimi mától 22 romániai moziban is látható.
Péntektől Románia több városában is vetítik Kondor Vilmos nagysikerű detektívregényének filmadaptációját, a Budapest Noir-t. Gárdos Éva legújabb filmjének romániai előpremierje a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) keretében volt, ha akkor lemaradt róla, most pótolhatja.
Összesen 22 mozi tűzi műsorára a helyileg a Cine Europa által forgalmozott krimit, ugyanakkor a nyár folyamán több erdélyi kisvárosban is szerveznek speciális vetítéseket. A pontos időpontokat a Facebook-oldalán közli a forgalmazó.
Gárdos Éva rendezésében a Budapest noir nemcsak a krimi és a film noir stílus rajongóit ragadja magával, hanem mindenkit, aki Gordon Zsigmond, önjelölt detektív, újságíró szemüvegén keresztül látni akarja az 1930-as évek Budapestjének rejtélyekkel teli utcáit, bordélyházait, aranykorát élő kávéházait. A főszereplővel együtt bebocsátást nyerünk a második világháború előtti város nyomasztó és sötét alvilágába is, ahová a nyomozás szálai vezetnek.
A film alapjául Kondor Vilmos nagysikerű Budapest noir című regénye szolgál. A könyv elsöprő sikerének titka, hogy ő az első, aki pótolta a hard-boiled detektívregények műfaját a magyar kortárs irodalom palettáján – olvasható a film ajánlójában.
Főbb szerepekben Tenki Rékát, Dobó Katát, Kolovratnik Krisztiánt, Anger Zsoltot, Kulka Jánost és Törőcsik Franciskát láthatjuk. A film 15 éven aluliaknak számára nem ajánlott!
Az időpontokat a mozik honlapján vagy itt lehet nyomon követni.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.