// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Etnikai tisztogatásra panaszkodnak a román anti-Tusványos nemzetvédői

// HIRDETÉS

Most erre mit mondjunk? Van baj elég.

Szóval, van ez a román anti-Tusványos, ez a Marosfői Nyári Egyetem. Oda gyűlnek az egységes és oszthatatlan patrióta román szervezetek, immár 16 éve. Hogy jól megbeszéljék,

mennyire veszélyben van a világon minden, ami román.

És utána jó nagyokat zárónyilatkozzanak.

Nem történt másképp az idén sem. A 2018-as nyári egyetem címe… na, mi volt? Hát persze. Fel is oszlatták volna egymást a nemzetvédő szervezetek, hazaárulás vádjával, ha nem ez lett volna: Románia és a világ románjai a Nagy Egyesülés centenáriumi évében.

A zárónyilatkozat az ünnepélyes momentumnak megfelelő módon ünnepélyesre sikeredett. A bevezetőben az aláírók kijelentik, hogy a Nagy Egyesülés irtó fontos volt a román nemzet számára. Nem is tagadhatja senki. Valóban irtó fontos volt. 

Utána rögtön kijelentik, milyen jó, hogy a román állam hitet tett a Moldovai Köztársasággal való egyesülés mellett. Hogy ez konkrétan mennyire lenne jó, nem tudnánk megmondani, de tény, hogy a zárónyilatkozat aláírói örömüknek adnak hangot.

És eddig tartanak a jó hírek. Innen következik a jaj, meg a baj.

A szövegezők a nagy általánosságok nagy román alföldjéről indítanak, mondván, hogy az egységes és oszthatatlan határokon túli és balkáni történelmi román közösségek erőszakos asszimilációja agresszív és rendszerszerű módon folytatódik, az illető közösségek az etno-linvisztikai identitás elvesztésének előrehaladott állapotában leledzenek.

Pár mondatban említik a romániai kivándorlást, az ukrajnai nyelvtörvényt, a szerbiai román kisebbséget, az albániai arománokat, a határon túli románok minisztériumának siralmas állapotát, és aztán rátérnek a lényegre.

Először is: a Bákó, Iași és Neamț megyei római-katolikus románokat (ők a csángók, ugye) erőszakosan magyarosítják. Hogyan? Hát úgy, hogy egyes politikusok visszaélnek a hatalmukkal, és magyar tannyelvű osztályok beindítására kötelezik a helyi hatóságokat. Pedig az említett megyék római-katolikus lakosainak 98 százaléka románnak vallja magát.

Aztán:

a Kovászna, Hargita és (részben) Maros megyei románok rendszeres és rendszerszerű elnemzetlenítési folyamat áldozatai. Sőt, szegregáció és etnikai tisztogatás áldozatai is.

Hogy miért? Egyrészt a helyi hatóságok politikája, másrészt a román állam érdektelensége okán.

Miután vázolják a siralmas helyzetet, a szövegezők rátérnek a megoldásjavaslatokra:

A határon túli románokkal való kapcsolat fenntartására szolgáló román intézmények általános újraszervezése, a nagyobb hatékonyság elérése végett. Továbbá, legalább 100 állás létrehozása a határon túli románok minisztériumában.

Konkrét politikák meghatározása és alkalmazása, amelyek a két román állam egyesülését szolgálják. A két román állam Románia és a Moldovai Köztársaság. Továbbá egy Moldovai Köztársaság Hivatal létrehozása, a miniszterelnöknek alárendelve.

Ösztöndíjak, iskolák létrehozása a határon túl élő román diákok számára, arányos parlamenti képviselet a határon túli románok számára, emlékhelyek, emléknapok létrehozása illetve törvénybe iktatása satöbbi. Vannak ezek között szép és helyes dolgok is.

Aztán a szövegezők ismét elérkeznek a magyarkérdésig.

És szórják a megoldásokat, mint Kalasnyikov a golyót. Vagyis szanaszét, és néha semmilyen konkrét tartalommal.

Például, a moldvai megyékben élő római-katolikus románok esetében harciasan kijelentik, hogy meg kell állítani a nevezettek elmagyarosítását. Pont. Hogyan? Mindegy. Valahogyan.

A Kovászna, Hargita és (részben) Maros megyei románok ügyében már konkrétabb elképzelésekkel rukkolnak elő.

Mindenek előtt, a Román Akadémia (melynek új elnöke a nackódrogot szívó Ioan-Aurel Pop történész) dolgozzon ki egy koherens kormányzati stratégiát, ami az említett megyék gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését illeti, amely konkrétan biztosítsa a számbeli kisebbségben ott élő román közösségek jogait. 

A kormány hozzon létre egy szakosztályt, amely kimondottan a számbelileg kisebbségben élő román közösségekkel foglalkozik, és megvédi őket. Tudjuk, kiktől.

Tessék kinevezni egy-egy tanácsadót az államelnök, illetve a miniszterelnök mellé, akik folyamatos megfigyelés alatt tartják a számbelileg kisebbségben levő román közösségeket és megvédik őket. Tudjuk, kiktől.

Tessék megvédeni a hivatalos és egységes és oszthatatlan román nyelvet.

Továbbá tessék megbüntetni azokat a helyi hatóságokat, akik megsértik a román nyelv szentségét. Tudjuk, kik ők.

Tessék odamenni, Hargita és Kovászna megyékbe, és tessék megszervezni egy centenáriumi kormányülést a helyszínen. Világos? És ezen a kihelyezett, ünnepi kormányülésen tessék nagy lélegzetű projekteket elfogadni.

Tessék törvénybe iktatni, hogy a térség román lakosságának megfelelő számú képviselő kerüljön a helyi és központi döntéshozó és adminisztratív szervekbe. Oké?

Tessék a térség románságának számaránya szerint leosztogatni a kultúrára szánt pénzeket. Oké?

Tessék visszadobni az RMDSZ által megmókolt közigazgatási törvénymódosításokat, halló!

A végső cél az etnikai autonómia, és a románok etnikai eltisztogatása a térségből. Hát nem világos?

Tessék már szólni a román európai parlamenti képviselőknek, mondják már el ott Brüsszelben, hogy Románia minden kötelezettségének eleget tesz, ami a kisebbségi jogokat illeti.

Tessék már abbahagyni a román állam tulajdonában levő ingatlanok törvénytelen visszaszolgáltatását! És tessék szépen törvénybe foglalni, hogy az eddig jogtalanul visszaszolgáltatott erdők, mezők, épületek kerüljenek csak vissza oda, ahová valók.

Tessék már abbahagyni a román nemzet, a román alkotmány, a román törvények, a román kultúra, a román hagyományok, illetve a békés együttélés érdekeivel ütköző mindenféle megnyilvánulások, programok projektek, akciók közpénzből való finanszírozását. Hallatszik?

Ja, apropó, tessék megakadályozni a moldvai római-katolikusok identitásának elzüllesztésére irányuló próbálkozásokat. Mert ott, kérem, manipulálnak egy vallási közösséget, mégpedig geopolitikai okokból és célzattal. A cél egy mesterséges „nemzeti kisebbség” létrehozása.

A jeles patrióta aláírók a szöveget elküldték Klaus Iohannis elnöknek, a román parlamentnek és a román kormánynak. Hogy legyen, mit olvassanak a héten.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS