// 2026. október 14., szerda // Helén

Etnikai tisztogatásra panaszkodnak a román anti-Tusványos nemzetvédői

// HIRDETÉS

Most erre mit mondjunk? Van baj elég.

Szóval, van ez a román anti-Tusványos, ez a Marosfői Nyári Egyetem. Oda gyűlnek az egységes és oszthatatlan patrióta román szervezetek, immár 16 éve. Hogy jól megbeszéljék,

mennyire veszélyben van a világon minden, ami román.

És utána jó nagyokat zárónyilatkozzanak.

Nem történt másképp az idén sem. A 2018-as nyári egyetem címe… na, mi volt? Hát persze. Fel is oszlatták volna egymást a nemzetvédő szervezetek, hazaárulás vádjával, ha nem ez lett volna: Románia és a világ románjai a Nagy Egyesülés centenáriumi évében.

A zárónyilatkozat az ünnepélyes momentumnak megfelelő módon ünnepélyesre sikeredett. A bevezetőben az aláírók kijelentik, hogy a Nagy Egyesülés irtó fontos volt a román nemzet számára. Nem is tagadhatja senki. Valóban irtó fontos volt. 

Utána rögtön kijelentik, milyen jó, hogy a román állam hitet tett a Moldovai Köztársasággal való egyesülés mellett. Hogy ez konkrétan mennyire lenne jó, nem tudnánk megmondani, de tény, hogy a zárónyilatkozat aláírói örömüknek adnak hangot.

És eddig tartanak a jó hírek. Innen következik a jaj, meg a baj.

A szövegezők a nagy általánosságok nagy román alföldjéről indítanak, mondván, hogy az egységes és oszthatatlan határokon túli és balkáni történelmi román közösségek erőszakos asszimilációja agresszív és rendszerszerű módon folytatódik, az illető közösségek az etno-linvisztikai identitás elvesztésének előrehaladott állapotában leledzenek.

Pár mondatban említik a romániai kivándorlást, az ukrajnai nyelvtörvényt, a szerbiai román kisebbséget, az albániai arománokat, a határon túli románok minisztériumának siralmas állapotát, és aztán rátérnek a lényegre.

Először is: a Bákó, Iași és Neamț megyei római-katolikus románokat (ők a csángók, ugye) erőszakosan magyarosítják. Hogyan? Hát úgy, hogy egyes politikusok visszaélnek a hatalmukkal, és magyar tannyelvű osztályok beindítására kötelezik a helyi hatóságokat. Pedig az említett megyék római-katolikus lakosainak 98 százaléka románnak vallja magát.

Aztán:

a Kovászna, Hargita és (részben) Maros megyei románok rendszeres és rendszerszerű elnemzetlenítési folyamat áldozatai. Sőt, szegregáció és etnikai tisztogatás áldozatai is.

Hogy miért? Egyrészt a helyi hatóságok politikája, másrészt a román állam érdektelensége okán.

Miután vázolják a siralmas helyzetet, a szövegezők rátérnek a megoldásjavaslatokra:

A határon túli románokkal való kapcsolat fenntartására szolgáló román intézmények általános újraszervezése, a nagyobb hatékonyság elérése végett. Továbbá, legalább 100 állás létrehozása a határon túli románok minisztériumában.

Konkrét politikák meghatározása és alkalmazása, amelyek a két román állam egyesülését szolgálják. A két román állam Románia és a Moldovai Köztársaság. Továbbá egy Moldovai Köztársaság Hivatal létrehozása, a miniszterelnöknek alárendelve.

Ösztöndíjak, iskolák létrehozása a határon túl élő román diákok számára, arányos parlamenti képviselet a határon túli románok számára, emlékhelyek, emléknapok létrehozása illetve törvénybe iktatása satöbbi. Vannak ezek között szép és helyes dolgok is.

Aztán a szövegezők ismét elérkeznek a magyarkérdésig.

És szórják a megoldásokat, mint Kalasnyikov a golyót. Vagyis szanaszét, és néha semmilyen konkrét tartalommal.

Például, a moldvai megyékben élő római-katolikus románok esetében harciasan kijelentik, hogy meg kell állítani a nevezettek elmagyarosítását. Pont. Hogyan? Mindegy. Valahogyan.

A Kovászna, Hargita és (részben) Maros megyei románok ügyében már konkrétabb elképzelésekkel rukkolnak elő.

Mindenek előtt, a Román Akadémia (melynek új elnöke a nackódrogot szívó Ioan-Aurel Pop történész) dolgozzon ki egy koherens kormányzati stratégiát, ami az említett megyék gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését illeti, amely konkrétan biztosítsa a számbeli kisebbségben ott élő román közösségek jogait. 

A kormány hozzon létre egy szakosztályt, amely kimondottan a számbelileg kisebbségben élő román közösségekkel foglalkozik, és megvédi őket. Tudjuk, kiktől.

Tessék kinevezni egy-egy tanácsadót az államelnök, illetve a miniszterelnök mellé, akik folyamatos megfigyelés alatt tartják a számbelileg kisebbségben levő román közösségeket és megvédik őket. Tudjuk, kiktől.

Tessék megvédeni a hivatalos és egységes és oszthatatlan román nyelvet.

Továbbá tessék megbüntetni azokat a helyi hatóságokat, akik megsértik a román nyelv szentségét. Tudjuk, kik ők.

Tessék odamenni, Hargita és Kovászna megyékbe, és tessék megszervezni egy centenáriumi kormányülést a helyszínen. Világos? És ezen a kihelyezett, ünnepi kormányülésen tessék nagy lélegzetű projekteket elfogadni.

Tessék törvénybe iktatni, hogy a térség román lakosságának megfelelő számú képviselő kerüljön a helyi és központi döntéshozó és adminisztratív szervekbe. Oké?

Tessék a térség románságának számaránya szerint leosztogatni a kultúrára szánt pénzeket. Oké?

Tessék visszadobni az RMDSZ által megmókolt közigazgatási törvénymódosításokat, halló!

A végső cél az etnikai autonómia, és a románok etnikai eltisztogatása a térségből. Hát nem világos?

Tessék már szólni a román európai parlamenti képviselőknek, mondják már el ott Brüsszelben, hogy Románia minden kötelezettségének eleget tesz, ami a kisebbségi jogokat illeti.

Tessék már abbahagyni a román állam tulajdonában levő ingatlanok törvénytelen visszaszolgáltatását! És tessék szépen törvénybe foglalni, hogy az eddig jogtalanul visszaszolgáltatott erdők, mezők, épületek kerüljenek csak vissza oda, ahová valók.

Tessék már abbahagyni a román nemzet, a román alkotmány, a román törvények, a román kultúra, a román hagyományok, illetve a békés együttélés érdekeivel ütköző mindenféle megnyilvánulások, programok projektek, akciók közpénzből való finanszírozását. Hallatszik?

Ja, apropó, tessék megakadályozni a moldvai római-katolikusok identitásának elzüllesztésére irányuló próbálkozásokat. Mert ott, kérem, manipulálnak egy vallási közösséget, mégpedig geopolitikai okokból és célzattal. A cél egy mesterséges „nemzeti kisebbség” létrehozása.

A jeles patrióta aláírók a szöveget elküldték Klaus Iohannis elnöknek, a román parlamentnek és a román kormánynak. Hogy legyen, mit olvassanak a héten.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Főtér

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában
Székelyhon

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia
Székelyhon

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia

Az új Dacia-modellt, a Strikert Törökországban gyártják, és háromféle hibrid hajtáslánccal, valamint négy felszereltségi szinttel lesz elérhető Romániában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS