Szervkereskedőnek hitték a furgonban alvó nőt.
Van egy elképesztően buta, babonás félelemmel fűszerezett városi (?) legenda, ami évtizedek óta makacsul tartja magát Romániában.
A legenda egyik változata az, hogy „szektások” gyerekeket rabolnak el és lecsapolják a vérüket. A másik formája szerint egy mentőautó – a történet bizonyos verzióiban fekete (!!!) mentőautó) – szintén gyerekekre vadászik, hogy a benne ülő gonosz akárkik kioperálják az áldozatok belső szerveit, hogy aztán azokkal kereskedjenek.
És nem, a mendemonda hallatán nem mindenki bólogat, félmosollyal, hogy aham, ja, a szektások meg a szervkereskedők…, hanem vannak polgártársaink, akik akcióba lépnek és elmennek a végsőkig, hogy a gazságot kiirtsák.
Így történt a szerdára virradó éjszakán Bukarestben, ahol nem kevesebb, mint
Doina Popescu brăilai írónő bűne az volt, hogy a „Mentőautó az irodalomért” elnevezésű akció kezdeményezőjeként egy furgonnal járja az országot és a könyvekit reklámozza, árusítja, dedikálja és népszerűsíti. A 49 éves nő nemrég egy új, nagyobb furgonra cserélte járgányát, hogy aludni is tudjon benne, ezért a kocsinak piros, ideiglenes rendszáma van.
Ez a piros rendszám pedig feltűnt a szervkereskedő mentőautóban hívő, a romániai bulvártelevíziók sötét mocskain nevelkedett egyéneknek, akik szerint ha egy mentőnek ilyen rendszáma van, csakis emberi belső szervek kimetszése folyhat benne.
Ezért szerdára virradóra többen
hogy öt férfi férfi rátört a kocsiban alvó írónőre és jól megverte.
Sőt, miután a helyszínre érkező rendőrök nem az írónőt tartóztatták le, hanem a támadókat vitték kihallgatásra az őrsre, az összegyűlt emberek a rendőrség elé mentek tiltakozni.
Az írónő könnyebb sérüléseit a rendőrségen látta el egy orvos, kórházi ellátásra nem szorult. A rendőrség természetesen vizsgálatot indított az ügyben.
A belügyminisztérium és a rendőrség is Facebook-oldalukon hangsúlyozzák, hogy a gyerekekre vadászó mentőautó nettó hülyeség, ne higgyenek benne az emberek. Nem fekete, nem rabol el gyerekeket, egy kulturális projekt része – írják a rendőrök a brăilai írónő furgonjára utalva. „Drága emberek, a fekete mentőautó nem létezik!” – olvasható a belügy Facebook-oldalán.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Országszerte 2172 hivatásos katonai állást hirdetett meg a román védelmi minisztérium. A hétfőn kezdődött toborzási kampányban 18 és 45 év közötti jelentkezőket várnak, akiknek legalább tíz osztály elvégzéséről szóló bizonyítványuk van.
Továbbá: jaj, nektek, állattenyésztők, jön a vega népmozgalom, Gigi Becali megadta a hangot. És halleluja, a liberálisok megszavazták a Niculescu-kormányt, persze, nem jó kedvükben.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.