Szervkereskedőnek hitték a furgonban alvó nőt.
Van egy elképesztően buta, babonás félelemmel fűszerezett városi (?) legenda, ami évtizedek óta makacsul tartja magát Romániában.
A legenda egyik változata az, hogy „szektások” gyerekeket rabolnak el és lecsapolják a vérüket. A másik formája szerint egy mentőautó – a történet bizonyos verzióiban fekete (!!!) mentőautó) – szintén gyerekekre vadászik, hogy a benne ülő gonosz akárkik kioperálják az áldozatok belső szerveit, hogy aztán azokkal kereskedjenek.
És nem, a mendemonda hallatán nem mindenki bólogat, félmosollyal, hogy aham, ja, a szektások meg a szervkereskedők…, hanem vannak polgártársaink, akik akcióba lépnek és elmennek a végsőkig, hogy a gazságot kiirtsák.
Így történt a szerdára virradó éjszakán Bukarestben, ahol nem kevesebb, mint
Doina Popescu brăilai írónő bűne az volt, hogy a „Mentőautó az irodalomért” elnevezésű akció kezdeményezőjeként egy furgonnal járja az országot és a könyvekit reklámozza, árusítja, dedikálja és népszerűsíti. A 49 éves nő nemrég egy új, nagyobb furgonra cserélte járgányát, hogy aludni is tudjon benne, ezért a kocsinak piros, ideiglenes rendszáma van.
Ez a piros rendszám pedig feltűnt a szervkereskedő mentőautóban hívő, a romániai bulvártelevíziók sötét mocskain nevelkedett egyéneknek, akik szerint ha egy mentőnek ilyen rendszáma van, csakis emberi belső szervek kimetszése folyhat benne.
Ezért szerdára virradóra többen
hogy öt férfi férfi rátört a kocsiban alvó írónőre és jól megverte.
Sőt, miután a helyszínre érkező rendőrök nem az írónőt tartóztatták le, hanem a támadókat vitték kihallgatásra az őrsre, az összegyűlt emberek a rendőrség elé mentek tiltakozni.
Az írónő könnyebb sérüléseit a rendőrségen látta el egy orvos, kórházi ellátásra nem szorult. A rendőrség természetesen vizsgálatot indított az ügyben.
A belügyminisztérium és a rendőrség is Facebook-oldalukon hangsúlyozzák, hogy a gyerekekre vadászó mentőautó nettó hülyeség, ne higgyenek benne az emberek. Nem fekete, nem rabol el gyerekeket, egy kulturális projekt része – írják a rendőrök a brăilai írónő furgonjára utalva. „Drága emberek, a fekete mentőautó nem létezik!” – olvasható a belügy Facebook-oldalán.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Online platformon lehet jelenteni a kormánynak az idegengyűlölő incidenseket. George Simion szimpátiatüntetésekre buzdítja a Georgescu-híveket. Hírek pénteken.
Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Közúti baleset történt kedden este Csíkszeredában a Szék utcában, a karambol után pedig az egyik sofőr bántalmazta a másik autót vezető fiatal nőt.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.