Szervkereskedőnek hitték a furgonban alvó nőt.
Van egy elképesztően buta, babonás félelemmel fűszerezett városi (?) legenda, ami évtizedek óta makacsul tartja magát Romániában.
A legenda egyik változata az, hogy „szektások” gyerekeket rabolnak el és lecsapolják a vérüket. A másik formája szerint egy mentőautó – a történet bizonyos verzióiban fekete (!!!) mentőautó) – szintén gyerekekre vadászik, hogy a benne ülő gonosz akárkik kioperálják az áldozatok belső szerveit, hogy aztán azokkal kereskedjenek.
És nem, a mendemonda hallatán nem mindenki bólogat, félmosollyal, hogy aham, ja, a szektások meg a szervkereskedők…, hanem vannak polgártársaink, akik akcióba lépnek és elmennek a végsőkig, hogy a gazságot kiirtsák.
Így történt a szerdára virradó éjszakán Bukarestben, ahol nem kevesebb, mint
Doina Popescu brăilai írónő bűne az volt, hogy a „Mentőautó az irodalomért” elnevezésű akció kezdeményezőjeként egy furgonnal járja az országot és a könyvekit reklámozza, árusítja, dedikálja és népszerűsíti. A 49 éves nő nemrég egy új, nagyobb furgonra cserélte járgányát, hogy aludni is tudjon benne, ezért a kocsinak piros, ideiglenes rendszáma van.
Ez a piros rendszám pedig feltűnt a szervkereskedő mentőautóban hívő, a romániai bulvártelevíziók sötét mocskain nevelkedett egyéneknek, akik szerint ha egy mentőnek ilyen rendszáma van, csakis emberi belső szervek kimetszése folyhat benne.
Ezért szerdára virradóra többen
hogy öt férfi férfi rátört a kocsiban alvó írónőre és jól megverte.
Sőt, miután a helyszínre érkező rendőrök nem az írónőt tartóztatták le, hanem a támadókat vitték kihallgatásra az őrsre, az összegyűlt emberek a rendőrség elé mentek tiltakozni.
Az írónő könnyebb sérüléseit a rendőrségen látta el egy orvos, kórházi ellátásra nem szorult. A rendőrség természetesen vizsgálatot indított az ügyben.
A belügyminisztérium és a rendőrség is Facebook-oldalukon hangsúlyozzák, hogy a gyerekekre vadászó mentőautó nettó hülyeség, ne higgyenek benne az emberek. Nem fekete, nem rabol el gyerekeket, egy kulturális projekt része – írják a rendőrök a brăilai írónő furgonjára utalva. „Drága emberek, a fekete mentőautó nem létezik!” – olvasható a belügy Facebook-oldalán.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.