Szervkereskedőnek hitték a furgonban alvó nőt.
Van egy elképesztően buta, babonás félelemmel fűszerezett városi (?) legenda, ami évtizedek óta makacsul tartja magát Romániában.
A legenda egyik változata az, hogy „szektások” gyerekeket rabolnak el és lecsapolják a vérüket. A másik formája szerint egy mentőautó – a történet bizonyos verzióiban fekete (!!!) mentőautó) – szintén gyerekekre vadászik, hogy a benne ülő gonosz akárkik kioperálják az áldozatok belső szerveit, hogy aztán azokkal kereskedjenek.
És nem, a mendemonda hallatán nem mindenki bólogat, félmosollyal, hogy aham, ja, a szektások meg a szervkereskedők…, hanem vannak polgártársaink, akik akcióba lépnek és elmennek a végsőkig, hogy a gazságot kiirtsák.
Így történt a szerdára virradó éjszakán Bukarestben, ahol nem kevesebb, mint
Doina Popescu brăilai írónő bűne az volt, hogy a „Mentőautó az irodalomért” elnevezésű akció kezdeményezőjeként egy furgonnal járja az országot és a könyvekit reklámozza, árusítja, dedikálja és népszerűsíti. A 49 éves nő nemrég egy új, nagyobb furgonra cserélte járgányát, hogy aludni is tudjon benne, ezért a kocsinak piros, ideiglenes rendszáma van.
Ez a piros rendszám pedig feltűnt a szervkereskedő mentőautóban hívő, a romániai bulvártelevíziók sötét mocskain nevelkedett egyéneknek, akik szerint ha egy mentőnek ilyen rendszáma van, csakis emberi belső szervek kimetszése folyhat benne.
Ezért szerdára virradóra többen
hogy öt férfi férfi rátört a kocsiban alvó írónőre és jól megverte.
Sőt, miután a helyszínre érkező rendőrök nem az írónőt tartóztatták le, hanem a támadókat vitték kihallgatásra az őrsre, az összegyűlt emberek a rendőrség elé mentek tiltakozni.
Az írónő könnyebb sérüléseit a rendőrségen látta el egy orvos, kórházi ellátásra nem szorult. A rendőrség természetesen vizsgálatot indított az ügyben.
A belügyminisztérium és a rendőrség is Facebook-oldalukon hangsúlyozzák, hogy a gyerekekre vadászó mentőautó nettó hülyeség, ne higgyenek benne az emberek. Nem fekete, nem rabol el gyerekeket, egy kulturális projekt része – írják a rendőrök a brăilai írónő furgonjára utalva. „Drága emberek, a fekete mentőautó nem létezik!” – olvasható a belügy Facebook-oldalán.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Egy 16 és egy 17 éves fiatal vesztette életét a csütörtök délutáni csíkverebesi vonatbalesetben, mindketten Tusnád községből származtak.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.