Szervkereskedőnek hitték a furgonban alvó nőt.
Van egy elképesztően buta, babonás félelemmel fűszerezett városi (?) legenda, ami évtizedek óta makacsul tartja magát Romániában.
A legenda egyik változata az, hogy „szektások” gyerekeket rabolnak el és lecsapolják a vérüket. A másik formája szerint egy mentőautó – a történet bizonyos verzióiban fekete (!!!) mentőautó) – szintén gyerekekre vadászik, hogy a benne ülő gonosz akárkik kioperálják az áldozatok belső szerveit, hogy aztán azokkal kereskedjenek.
És nem, a mendemonda hallatán nem mindenki bólogat, félmosollyal, hogy aham, ja, a szektások meg a szervkereskedők…, hanem vannak polgártársaink, akik akcióba lépnek és elmennek a végsőkig, hogy a gazságot kiirtsák.
Így történt a szerdára virradó éjszakán Bukarestben, ahol nem kevesebb, mint
Doina Popescu brăilai írónő bűne az volt, hogy a „Mentőautó az irodalomért” elnevezésű akció kezdeményezőjeként egy furgonnal járja az országot és a könyvekit reklámozza, árusítja, dedikálja és népszerűsíti. A 49 éves nő nemrég egy új, nagyobb furgonra cserélte járgányát, hogy aludni is tudjon benne, ezért a kocsinak piros, ideiglenes rendszáma van.
Ez a piros rendszám pedig feltűnt a szervkereskedő mentőautóban hívő, a romániai bulvártelevíziók sötét mocskain nevelkedett egyéneknek, akik szerint ha egy mentőnek ilyen rendszáma van, csakis emberi belső szervek kimetszése folyhat benne.
Ezért szerdára virradóra többen
hogy öt férfi férfi rátört a kocsiban alvó írónőre és jól megverte.
Sőt, miután a helyszínre érkező rendőrök nem az írónőt tartóztatták le, hanem a támadókat vitték kihallgatásra az őrsre, az összegyűlt emberek a rendőrség elé mentek tiltakozni.
Az írónő könnyebb sérüléseit a rendőrségen látta el egy orvos, kórházi ellátásra nem szorult. A rendőrség természetesen vizsgálatot indított az ügyben.
A belügyminisztérium és a rendőrség is Facebook-oldalukon hangsúlyozzák, hogy a gyerekekre vadászó mentőautó nettó hülyeség, ne higgyenek benne az emberek. Nem fekete, nem rabol el gyerekeket, egy kulturális projekt része – írják a rendőrök a brăilai írónő furgonjára utalva. „Drága emberek, a fekete mentőautó nem létezik!” – olvasható a belügy Facebook-oldalán.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.